December hava


A december a Gergely-naptár szerint az év tizenkettedik és egyben utolsó, 31 napos hónapja. Nevét a latin decem ("tíz") szóból kapta, mivel az ókori római naptárban még tizedik hónap volt. 

Régi magyar elnevezések

A magyar népi kalendáriumban és a történelmi hagyományban több elnevezése is ismert:

  • Szentarácsony hava (a legelterjedtebb népi elnevezés az ünnepek miatt)
  • Télelő (a meteorológiai és évszakos szerepe szerint)
  • Álom hava (a székely-magyar naptár szerint)
  • Fagyláros (a 18. századi nyelvújítás korából) 

Jeles napok és népi hagyományok

  • December 4. – Szent Borbála napja (ezen a napon szokás vízbe tenni a Borbála-ágat)
  • December 6. – Szent Miklós (Mikulás) napja
  • December 13. – Luca napja (a téli napfordulóhoz kapcsolódó népszokások napja)
  • December 21. – Tamás napja (a csillagászati tél kezdete, a leghosszabb éjszaka)
  • December 24. – Szenteste, karácsony vigíliája
  • December 31. – Szilveszter, az év utolsó napja 


Borbála napja (December 4.)

  • Borbála-ág hajtatása: A lányok cseresznye-, orgona- vagy aranyesőágat vágnak, és vízbe teszik. Ha az ág karácsonyra kivirágzik, a hagyomány szerint a lány hamarosan férjhez megy.
  • Női munkatilalom: Ezen a napon tilos volt fonni, varrni vagy söpörni, mert úgy tartották, hogy azzal elriasztják a szerencsét, vagy a tyúkok nem fognak tojni.

Miklós napja (December 6.)

  • Ajándékozás: A 19. századtól terjedt el az a szokás, hogy a gyerekek kitisztított csizmáikat az ablakba teszik. A jó gyerekek édességet, diót és almát kapnak, a rosszak pedig virgácsot.
  • Alakoskodás (Láncos Miklós): Régen falvakban ijesztő, láncot csörgető figurák járták a házakat, akik kikérdezték a gyerekeket az imádságokról, és megijesztették őket.

Luca napja (December 13.)

A Gergely-naptár bevezetése előtt ez volt az év legrövidebb napja és leghosszabb éjszakája, ezért ehhez kötődik a legtöbb babona:

  • Luca-szék készítése: Kilencféle fából, szögek nélkül kezdték el faragni ezen a napon, minden nap csak egy kicsit haladva vele. Az éjféli misén erre állva lehetett meglátni, ki a boszorkány a faluban.
  • Lucázás (Kotyolás): Kisfiúk jártak házról házra, szalmára térdelve mondókákkal bőséget és jó termést kívántak a háziaknak, cserébe ajándékot kaptak.
  • Luca-búza ültetése: Kis tálba búzaszemeket ültettek. Ha karácsonyra kizöldült, az a következő év jó termését és az egészséget jelentette.
  • Házasságjóslás: A lányok 12 gombócot főztek, mindegyikbe egy-egy férfinevet rejtve. Amelyik először feljött a víz tetejére, az mutatta meg a jövendőbeli nevét.

Tamás napja (December 21.)

  • Disznóvágás: A téli napforduló napja a hagyományos disznótorok kiemelt ideje volt. Az ekkor vágott sertés háját "tamáshájnak" nevezték, és gyógyító erőt tulajdonítottak neki (például kelésekre, sebekre tették).
  • A csillagászati tél kezdete a téli napforduló, amely 2026-ban december 21-én (hétfőn), magyar idő szerint 21:50-kor következik be. Ez a pillanat hozza el az északi féltekén az év legrövidebb nappalát és a leghosszabb éjszakáját. Csillagászati háttér és adatok: a jelenséget a Föld forgástengelyének 23,5 fokos ferdesége okozza. Ilyenkor az északi félteke hajlik el leginkább a Naptól.  A nappal hossza. Magyarországon ezen a napon mindössze nagyjából 8 óra 26 percig van világos, míg az éjszaka több mint 15,5 órán át tart. 
  • A  fény visszatérése. A napforduló után a nappalok újra hosszabbodni kezdenek, eleinte csak másodpercekkel, januártól pedig már látványosabban. Évszakos különbség. A meteorológiai tél már december 1-jén elkezdődik, míg a csillagászati tél december 21-től a tavaszi napéjegyenlőségig (március 20-ig) tart.

Karácsony ünnepköre (December 24–26.)

  • Karácsonyi asztal: Az ünnepi asztalnak mágikus erőt tulajdonítottak. Az abrosz alá szénát vagy szalmát tettek (Jézus jászolára emlékezve), amit később az állatoknak adtak, hogy egészségesek legyenek.
  • Bőségvarázsló ételek: A mákos guba, a lencse, a bab és a dió mind a gazdagságot és a sok pénzt jelképezték.
  • Betlehemezés: A legismertebb dramatikus népszokás, amely során a szereplők (pásztorok, angyalok) egy kis templom alakú betlehemmel házról házra járva eljátszották Jézus születésének történetét.
  • Regölés (December 26.): István napján a regösök (főként a Dunántúlon és Erdélyben) láncos bottal és köcsögdudával járták a házakat, és ősi, termékenységvarázsló énekekkel "összeregölték" a fiatalokat.


Aprószentek napja (December 28.)

  • Aprószentekelés (Vesszőzés): A fiúk fűzfavesszővel járták a házakat, és megvesszőzték a lányokat, nőket, miközben ezt mondták: "Kelj fel, kelj fel, mert elalszol!" A hiedelem szerint ez egészséget és frissességet hozott a következő évre.

Szilveszter (December 31.)

  • Zajkeltés: Az év utolsó éjszakáján kolompolással, ostorpattogtatással és kiabálással űzték el az óév gondjait és a rontó szellemeket, hogy az új év tiszta lappal indulhasson.


Népi megfigyelések:

- ha december lágy, esős, a vetés csak meglehetős

- téli köd keleti széllel olvadást okoz, a nyugati szél meg fagyot hoz

- fehér karácsony, fekete húsvét

- lucskos karácsony rossz nyár, rossz termés

- meleg karácsony, hideg tél


Radnóti Miklós: Tél


Hóbafagyott levelet

kaparász dideregve a szellő. 

Duzzadt, mint tele zsák: 

hóval telik újra a felhő. 

Nincsen csillag, a fák 

feketéllő törzse hatalmas. 

Megfagy az őz nyoma is. 

Készül le a völgybe a farkas.

1932.

Juhász Gyula: Karácsony felé

Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.

…Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Beheggesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.

…És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok, szomorún nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
S ne csak így decemberben.


1902.


Nemes Nagy Ágnes: Hóesésben 


Szakad a hó, nagy csomókban,
Veréb mászkál lent a hóban.
Veréb! Elment az eszed?
A hóesés betemet.
Nem is ugrálsz, araszolsz,
Hóesésben vacakolsz,
Fölfújtad a tolladat,
Ázott pamutgombolyag.
Mi kell neked? Fatető?
Fatető!
Deszka-madár etető.



Forrás: Szoboszló képeskönyve +3;  Netfolk; Pénzcentrum +2; www.wikipedia.hu;  fotók: Google Képkereső