November 9-15-ig 

Történtek...

November 9.

Feltalálók napja: melynek célja figyelmet fordítani azon a tudósokra, akik valami maradandót alkottak.

A golyóstoll, a színes televízió, a telefon, a gyufa, az áram… Mind olyan találmány, amely mindennapjainkat egyszerűbbé és kényelmesebbé tette, hétköznapjainkat már el sem tudjuk képzelni nélkülük. 

Galamb József :A Ford Model T autó tervezője, aki nagyban hzájáozrult az autóipar fejlődéséhez. 

Tihanyi Kálmán: A televízió és a radar fejlesztésében elért eredményeivel a modern elektronikai technológia előfutáraként tartjuk számon. 

Barényi Béla: A passzív biztonsági rendszerek, például a kipörgésgátló és az övrendszerek kifejlesztésében játszott vezető szerepéért ismert. 

Jedlik Ányos: Az elektromotor előfutáraként és az elektromos generátorok tervezőjeként ismert.  

Bláthy Ottó: A háromfázisú váltakozóáram generátor feltalálója, aki fontos szerepet játszott az elektromos energia terjedésében.   

Kandó Kálmán: Az elektromos vontatás területén elért eredményeiért elismert mérnök, aki a villamos mozdonyok fejlesztésében játszott kulcsszerepet.  

Bánki Donát: Az eredeti fordulatszám-szabályozó fékmegoldás, a reteszelő fék feltalálója. 

Bíró László: Az első golyóstoll kifejlesztésével a modern írószerek korszakának úttörője. 

Mester Endre: Az első lézeres technológiai fejlesztések egyik kulcsgondolkodója. 

Neumann János: A matematikai logika és a számítógépek területén elért eredményeivel, különösen a Neumann-elven alapuló számítógépek kifejlesztésével járult hozzá a számítástechnika forradalmához. 

Irinyi János: gyufa feltalálója

Világszabadság napja: 2001 óta emlékszünk meg a Világszabadság Napjáról. A jeles nap történelmi háttere, hogy 1989. november 9-én leomlott a berlini fal, ezzel újra egyesült nemcsak Németország, hanem egész Európa is.

Irodalmi vonatkozás: A magyar kultúrában a "világszabadság" kifejezés leginkább Petőfi Sándor 1846 decemberében írt "Egy gondolat bánt engemet…" című verséből ismert, amelyben a költő a szent világszabadságért vívott harcban szeretne elhullni.

1905. Felszentelték a budapesti Szent István-templomot, a későbbi Bazilikát.

Fontosabb tudnivalók az építéséről és történetéről:

• Tervezők: Az építkezést 1851-ben kezdték el Hild József tervei alapján. Halála után 1867-től Ybl Miklós vette át a munkát (neoreneszánsz stílusú átalakításokkal), végül pedig Kauser József fejezte be 1905-re. 

• Zárókő: Az épület utolsó zárókövét 1906. december 8-án helyezték el, I. Ferenc József jelenlétében. 

• Rangja: Építészetileg görögkereszt alaprajzú (nem hagyományos bazilikás elrendezésű), de egyházi rangja miatt 1931-ben IX. Pius pápa Basilica minor rangra emelte. 

• Ereklye: Itt őrzik a magyar államalapító szent jobb kezét, a Szent Jobbot.

November 10.

Tudomány világnapja a fejlődésért és a békéért: az UNESCO által támogatott ünnepnap, aminek célja a tudomány népszerűsítése. Az UNESCO kormányzati szervekkel és egyéb szervezetekkel is kapcsolatban áll.

2026. évi téma: "Tudományos diplomácia: az együttműködés erősítése a változó világban" 

Ezen a napon:

• Nyílt napokat tartanak egyes intézményekben, hogy a tudomány szerepét a békés fejlődésben bemutassák az érdeklődő lakosságnak.

• Az iskolai osztályokba tudósokat és ismeretterjesztő előadókat hívnak meg, akik arról beszélnek, hogy a tudomány és a technológia hogyan változtatja meg a mindennapi életünket. Ismertetik a tudományos életpályákat a fiatalok előtt.

• Tudományos múzeumok speciális túrákat tartanak.

• Egyes kormányok ezen a napon a nyilvánosság elé tárják a tudományos kutatások további támogatásának szándékát és módjait

A 2026-os jubileumi programsorozat (amely az Akadémia alapításának kétszázadik évfordulójára épül) egész novemberben izgalmas, nagyrészt ingyenesen látogatható vagy online közvetített előadásokkal várja az érdeklődőket. A kiemelt novemberi események és témák: 

Kiemelt központi programok (MTA Székház és egyetemek)

• Központi előadások: A fókuszban idén olyan globális és hazai kihívások állnak, mint Magyarország vízkészletei, a mesterséges intelligencia mindennapi és tudományos hatásai, valamint az oktatás jövője. 

• Nők a tudományban: Külön konferencia foglalkozik a női kutatók tudományos teljesítményével, előmenetelével és láthatóságával. 

• Tudományos diplomácia: A világnap hivatalos UNESCO-témájához kapcsolódóan panelbeszélgetések járják körbe a nemzetközi kutatói együttműködések szerepét a változó geopolitikai világban. 

Egyetemi és partnerszervezeti rendezvények

• ELTE: A Bibó István Kutatócsoport tudományos konferenciával és könyvbemutatóval készül az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója (Bibó november 4-i nyilatkozata) előtt tisztelegve. Emelékül professzori székfoglaló előadásokat is tartanak.

• Óbudai Egyetem: November 4. és 23. között egy teljes hónapos rendezvénysorozatot tartanak. Számos műszaki, informatikai és innovációs szakmai workshopra, valamint közérthető ismeretterjesztő előadásra lehet jelentkezni.

• Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE): A Rendészettudományi Kar szervezésében például november 24-én jubileumi konferenciát tartanak a nemzetbiztonság és a bűnügyi felderítés kapcsolatáról.

• Eszterházy Károly Katolikus Egyetem: Egerben november 10-én délelőtt 10 órától tartanak nyilvános tudományünnepi előadásokat a Tittel Pál Könyvtárban.

• Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI): A művészettel nevelés témakörében tartanak műhelykonferenciát, november 23-án pedig a 100 éves Magyar PEN Club előtt tisztelegnek egy jubileumi konferenciával a Tündérpalotában.

A könyvelők nemzetközi napja 

Miért ezen a napon van?

• Luca Pacioli évfordulója: 1494. november 10-én jelent meg Velencében az olasz matematikus, Luca Pacioli (Summa de arithmetica, geometrica, proportioni et proportionalità) című könyve, amely részletesen ismertette a velencei kettős könyvvitel rendszerét. Ezt a művet tekintik a modern könyvvitel alapjának.

• A nap célja: A szakma népszerűsítése, a számviteli szakemberek elismerése és a szakmai kapcsolatok erősítése.

Kapcsolódó esemény Magyarországon

• Könyvelők Ünnepe (2026): 2026-ban november 13-án rendezik meg Budapesten (Sugár mozi) a könyvelőiroda-tulajdonosoknak és - vezetőknek szóló Könyvelők Ünnepe szakmai találkozót.

A könyvelés története szorosan összefügg az emberi civilizáció, a kereskedelem és az írásbeliség kialakulásával. A modern könyvelés alapjai a reneszánsz Itáliában születtek meg, de a szakma gyökerei több ezer évre nyúlnak vissza.

🏛️ Az ókori kezdetek: A vagyon számbavétele

A könyvelés kezdeti formái megelőzték még a pénz feltalálását is. A gazdasági eseményeket ekkor még pusztunk a javak (például gabona, állatok) számlálására használták.

• Mezopotámia (i.e. 4000 körül): Agyagtáblákra jegyezték fel a templomi raktárak készleteit, a beérkező adókat és a kereskedelmi ügyleteket ékírással.

• Egyiptom: A fáraók írnokai aprólékos nyilvántartást vezettek az aranyról, gabonáról és egyéb nyersanyagokról. Itt már megjelent a belső ellenőrzés korai formája: két külön írnok vezette ugyanazt a listát, majd összevetették őket.

• Római Birodalom: A családfők és a hadvezérek is részletes naplót vezettek a bevételekről és kiadásokról (adversaria és codex), a kormányzat pedig pontos költségvetést készített a birodalom pénzügyeiről.

🇮🇹 A reneszánsz és a kettős könyvvitel születése

A 13-14. században az észak-olasz kereskedővárosok (Velence, Firenze, Genova) váltak a világ kereskedelmi központjaivá. A hitelek, a tengeri kereskedelem és a nemzetközi partnerségek bonyolulttá válása miatt a régi, egyszerű listák már nem voltak elegendőek.

• A genovai rendszer: Az első bizonyítékok a kettős könyvvitel (tartozik/követel oldal egyidejű használata) alkalmazására az 1340-es évekből, Genovából származnak.

• Luca Pacioli, a szakma atyja: Bár nem ő találta fel, egy ferences rendi szerzetes és matematikus, Luca Pacioli foglalta először írásba a kettős könyvvitel szabályait 1494-ben megjelent matematikai enciklopédiájában.

• A Pacioli-módszer: Leírta a napló, a főkönyv és a leltár használatát. Rendszerének lényege az volt, hogy egy kereskedő nem feküdhetett le nyugodtan addig, amíg a Tartozik (Debito) és Követel (Credito) oldalak összege meg nem egyezett.

🏭 Az ipari forradalom: Megszületik a modern könyvelő

A 18–19. században a gyárak megjelenése, a vasútépítések és a részvénytársaságok elterjedése teljesen átformálta a szakmát.

• Önköltségszámítás: Már nemcsak azt kellett követni, mennyiért adtak el egy árut, hanem azt is, hogy a gyárban pontosan mennyibe került az előállítása (alapanyag, munkabér, gépek kopása).

• A szakma jogi elismerése: Megjelentek az első független könyvvizsgálói és könyvelői szervezetek. 1854-ben Edinburgh-ban (Skócia) alakult meg az első hivatalos könyvelői kamara, innen ered a "Chartered Accountant" (okleveles könyvelő) kifejezés. A könyvelés ekkor vált elismert, önálló értelmiségi hivatássá.

💻 A 20. századtól napjainkig: Az informatika kora

A gazdaság globalizációja és a technológia fejlődése hozta el a legutóbbi hatalmas ugrást.

• Szabványosítás: Létrejöttek a nemzetközi számviteli standardok (például az IFRS), hogy a különböző országok vállalatai összehasonlíthatóak legyenek.

• A kockás füzettől a felhőig: A papíralapú főkönyveket a 20. század második felében felváltották a számítógépes szoftverek (pl. Excel, dedikált ERP rendszerek), mára pedig a felhőalapú programok, az automatizált számlafeldolgozás és a mesterséges intelligencia határozzák meg a mindennapokat.

A könyvelő szerepe így az évszázadok során a puszta "adat rögzítőjéből" (írbokból) a vállalkozások nélkülözhetetlen stratégiai és pénzügyi tanácsadójává vált.

November 11.

397. Szent Márton ünnepe – Márton-nap

Tours-i Szent Márton ünnepnapjához számos népszokás, néphit kapcsolódik Magyarországon.

A Márton-napi népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve az advent közeledtéhez kötődnek, másrészt ahhoz a legendához, amely szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal.

November 12.

Minőségügyi világnap: 1988-ban hívta életre ezt az ünnepet az Európai Minőségügyi Szervezet (EOQ), mely a minőség iránti igény fontosságára hívja fel a figyelmet. Ma már világszerte az egyik legfontosabb versenyképességi tényező a tőkebefektetők számára, az új beruházási döntéseik elbírálásakor. A minőség magába foglalja a termék gyártási technológiát, a dokumentációt és a garanciát, az áru azonos minőségi színvonalú előállítására. Magyarország 1992-ben csatlakozott az EOQ felhívásához. Az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága (EOQ MNB) azóta tagja a minőségügyi szervezetnek. Magyarországon több díj is van, amely a vállalatok minőségügyi teljesítményét elismeri.

A szociális munka napja 

Célja: Elismerni és megköszönni a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi területen dolgozók áldozatos, sokszor nehéz körülmények között végzett munkáját.  

Munkaszüneti nap: Magyarországon a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben (a bölcsődei ellátás kivételével) dolgozók számára ez a nap munkaszüneti nap, de a folyamatos ellátást biztosítani kell. A vonatkozó jogszabályok (a szociális törvény és a gyermekvédelmi törvény) alapján a munkaszüneti nap minden olyan állami, önkormányzati, egyházi vagy magánfenntartású intézményt és szolgáltatót érint, amely személyes gondoskodást nyújt. 

1. Szociális alap- és szakellátást nyújtó intézmények

Minden olyan hely, amely az idősek, fogyatékossággal élők, pszichiátriai vagy szenvedélybetegek, illetve hajléktalanok ellátásáért felel:

• Idősek otthonai és egyéb bentlakásos szociális intézmények.

• Gondozási központok, idősek nappali klubjai.

• Fogyatékossággal élők nappali intézményei és rehabilitációs központok.

• Támogató szolgáltatások és a házi segítségnyújtás központjai.

• Hajléktalanellátó intézmények (éjjeli menedékhelyek, átmeneti szállások). 

2. Gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények

Minden olyan intézmény, amely a családok támogatásával és a gyermekek védelmével foglalkozik: 

• Család- és Gyermekjóléti Szolgálatok, valamint Központok.

• Gyermekek és családok átmeneti otthonai.

• Gyermekotthonok és lakásotthonok.

• Javítóintézetek.

• A nevelőszülői hálózatok működtetői (a munkaszüneti nap a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állókra is vonatkozik). 

🚫 Kik képeznek kivételt?

• Bölcsődék: Bár a bölcsődei ellátás is a gyermekjóléti alapellátás része, a törvény kifejezetten kimondja, hogy rájuk nem vonatkozik ez a munkaszüneti nap (nekik a bölcsődék napja, április 21. a saját szakmai szünnapjuk). 

• Közigazgatási szervek: A kormányhivatalok szociális osztályai vagy a polgármesteri hivatalok ügyintézői nem tartoznak a személyes gondoskodást végző intézmények körébe, így nekik ez rendes munkanap. 

🔄 Hogyan működik az ellátás ezen a napon?

A törvény előírja, hogy a folyamatos (24 órás) ellátást biztosítani kell. Ez azt jelenti, hogy míg a nappali intézmények és tanácsadók (pl. családsegítők, nappali otthonok) ezen a napon zárva tartanak, addig a bentlakásos intézményekben (pl. idősotthonok, gyermekotthonok) és a krízisellátásban dolgozóknak be kell osztani ügyeletet, amelyre a munkaszüneti napokra érvényes emelt bér (pótlék) vonatkozik. 

November 13.

1844. A magyar nyelv napja, az álamnyelvvé nyilvánítás emlékére

Arra emlékezve, hogy V. Ferdinánd király 1844. november 13-án szentesítette az 1843/44-es pozsonyi országgyűlésen elfogadott 1844. évi II. törvénycikket. Ez a történelmi jelentőségű jogszabály tette a magyar nyelvet a latin és a német helyett hivatalos államnyelvvé Magyarországon, kiterjesztve azt a törvényhozás, a közoktatás és a hivatalos ügyintézés teljes területére. 

Az ünnepnapról szóló országgyűlési határozatot a Magyar Országgyűlés 2011. szeptember 26-án fogadta el, hogy méltó módon fejezze ki megbecsülését a nemzet legfőbb szellemi és kulturális öröksége, az anyanyelvünk iránt. A törvény elfogadása a reformkor egyik legnagyobb politikai és kulturális győzelme volt, amely megvédte a nyelvet az elsorvadástól, és megalapozta a modern magyar nemzetté válást. 

A magyar nyelv napja alkalmából országszerte és a határon túli magyarlakta területeken is számos kulturális, irodalmi és oktatási programot szerveznek november 13-a környékén. Mivel ez nem munkaszüneti nap, a rendezvények többsége intézményi keretek között, könyvtárakban, múzeumokban vagy színházakban zajlik. 

A legjellemzőbb ünnepi programtípusok és állandó rendezvények:

Kiemelt intézményi programok

• Az Anyanyelvápolók Szövetségének rendezvényei: A szövetség hivatalos honlapja szerint minden évben központi ünnepséget szerveznek, ahol átadják az év legfontosabb nyelvművelő és anyanyelvápoló díjait (például a Lőrincze Lajos-díjat), emellett irodalmi pályázatok eredményhirdetését is ekkor tartják.

• Múzeumi és könyvtári tematikus napok: Az Országos Széchényi Könyvtár és a nagyobb megyei könyvtárak rendszeresen készülnek erre a napra nyelvtörténeti kiállításokkal, ahol megtekinthetők a magyar írásbeliség legfontosabb emlékei, vagy rendhagyó irodalomórákat tartanak diákoknak.

• Iskolai rendezvények: Az oktatási intézményekben ezen a napon szavalóversenyeket, helyesírási vetélkedőket, anyanyelvi játékokat és a reformkor nagy alakjait (mint Kazinczy Ferenc vagy Kölcsey Ferenc) megidéző előadásokat szerveznek.

Színházi és kulturális előadások a közelben

A november közepi időszakban a színházak repertoárján is kiemelt helyet kapnak a magyar identitással és irodalommal foglalkozó darabok. Például a kecskeméti Katona József Színházban a méltán népszerű Made in Hungaria zenés előadás is megtekinthető ebben az időszakban, míg a budapesti kulturális központok (például a Müpa Budapest) rendszeresen szerveznek irodalmi esteket kortárs magyar írókkal, vagy népzenei és néptáncfoglalkozásokat.

A kedvesség világnapja 

• Eredete: A kezdeményezés az 1997-es tokiói konferencián született meg, amelyet a japán Apró Kedvesség Mozgalom indított el.

Hogyan szokás megünnepelni?

• Véletlenszerű kedves cselekedetek (pl. előreengedés, mosoly, dicséret)

• Hálakártyák vagy kedves üzenetek írása kollégáknak, barátoknak

• Önkénteskedés vagy adományozás

• Odafigyelés olyanokra, akik egyedül vannak

November 14.

1859. Elkészült a fizikus és feltaláló Jedlik Ányos dinamója. Felismerte és megfogalmazta az öngerjesztés elvét (dinamóelv), amellyel lefektette az elektromos áramfejlesztés alapjait. 

Főbb részletek a találmányról:

• Az elv felismerése: 1859-ben jött rá, hogy az acélmágnesek helyettesíthetők a vasmagban maradó (remanens) mágnesességgel is. 

• Gyakorlati alkalmazás: Elsősorban saját optikai rácsosztó gépének meghajtására (villanymotorként) használta fel az elvet, nem pedig tömeges áramtermelésre. 

• Elsőség: Az öngerjesztő elvet több mint hat évvel előzte meg a külföldi kutatók (Werner von Siemens és Charles Wheatstone) hasonló szabadalmait. 

• További híres találmányok: Ő alkotta meg az első egyenáramú villanymotort (villamdelejes forgony, 1827–1828) és a szikvizet (1826) is.

1875. Megnyitotta kapuit az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia. A mai nevén, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – a magyar zenei felsőoktatás intézménye, mely egyúttal a hazai hangversenyélet egyik legjelentősebb helyszíne.

• Elnök: Liszt Ferenc zeneszerző és zongorista

• Igazgató / első tanár: Erkel Ferenc zeneszerző

• Eredeti helyszín: Liszt Ferenc akkori lakása a pesti Hal téren (egykor a Hal tér 4. szám alatt)

November 15.

A közlekedési balesetek áldozatainak emléknapja 

Tudnivalók az emléknapról

• Eredete: Az ENSZ Közgyűlés 2005-ben döntött arról, hogy a közúti balesetek áldozataira emlékezzenek ezen a napon.

Célja: Emlékezés az elhunytakra, a sérültekre, a hozzátartozók fájdalmára, valamint a közlekedésbiztonság fontosságára és a balesetek megelőzésére való figyelmeztetés. 

Emlékhely Magyarországon: Budapesten, Óbudán (1996 óta) található a közlekedési balesetek áldozatainak emlékműve. 

A legfrissebb hivatalos adatok szerint a hazai közúti közlekedésbiztonsági helyzet felemás képet mutat: miközben a halálos áldozatok száma hosszú távon csökkenő tendenciát követ, a személyi sérüléses balesetek száma kismértékben emelkedett. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a rendőrségi gyorsjelentések alapján a statisztikák az alábbiak szerint alakulnak:

Főbb éves mutatók alakulása

Halálos áldozatok száma: 2024-ben 456-497 fő veszítette életét a hazai utakon, míg a lezárt 2025-ös évben 415 halálos áldozatot követeltek a közúti balesetek. 

• Összes személyi sérüléses baleset: 2025-ben összesen 14 565 személysérüléses baleset történt. Ez a szám minimális csökkenést mutat a 2024-es 14 634 esethez képest, de az évtizedes céltól (a balesetek számának felezése) még elmarad. 

• 2026-os részidős trendek: 2026 első negyedévében 2722 személysérüléses baleset történt (ebből 57 halálos kimenetelű), ami a tavalyi év azonos időszakához (2737 baleset, 105 halálos) képest javulást mutat a legsúlyosabb kimenetelű esetekben. 

A balesetek fő kiváltó okai

A Magyar Autóklub és az ORFK adatai alapján a balesetek leggyakoribb okai:

A hazai személysérüléses közúti balesetek túlnyomó többségét továbbra is a személygépkocsik okozzák (közel 70%-os aránnyal), azonban a legdrámaibb változás a mikromobilitási eszközök (elektromos rollerek) térnyerése, amelyek okozói részesedése roham léptekkel növekszik. 

Fókuszban az e-rollerek és a motorok kockázatai

• Robbanásszerű növekedés a rollereknél: A KSH statisztikáiban nemrég bevezetett elektromos roller kategória mára balesetszámban olykor megelőzi a motorkerékpárosokat és a teherautókat is. Az ORFK jelentései alapján a rollereseknél rendkívül magas a saját hibás baleset (gyakran bukás védőfelszerelés nélkül, vagy ittas vezetés). Az Allianz biztosító kutatása szerint a rolleres károk közel 90%-át bérelt eszközökkel követik el. 

• Motorosok aránya: Bár a motorkerékpárosok kevesebb balesetet okoznak, mint a rolleresek, sérülékenységük miatt az őket érő (más által okozott) balesetek kimenetele továbbra is a legsúlyosabbak közé tartozik.

A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott legfrissebb javaslatai alapján a készülő új KRESZ-módosítás önálló járműkategóriaként határozza meg a motoros rollereket, és a végsebességük, valamint a teljesítményük alapján két fő kategóriára bontja őket. A tervezett szigorítások várhatóan 2027 januárjától lépnek hatályba. 

A tervezett szabályozás részletei a következők:

1. Kis teljesítményű motoros rollerek

Ide tartoznak a gyárilag legfeljebb 25 km/h végsebességre képes, maximum 1000 W teljesítményű és 35 kg alatti eszközök. Ezekre alapvetően a kerékpáros közlekedés szabályai lesznek érvényesek: 

Minden olyan eszköz, amely 25 km/h-nál gyorsabb haladásra képes, vagy meghaladja az 1000 W-ot (ilyenek a nagyobb testű, saját tulajdonú rollerek). Ezekre a segédmotoros kerékpárok (robogók) szabályai vonatkoznak majd: 

(Forrás: www.mainapon.hu; www.wikipdia; https://jelesnapok.oszk.hu/hu/taxonomy/evforduloYoutube; fotók: Google képkereső)