November 1-8-ig 

Születésnaposok


November 1.

1923. Varga Imre, Kossuth-díjas szobrász, akinek több mint 300 műve áll közterületen. A nemzet művésze címmel kitüntetett. 1983 óta állandó kiállítása működik Óbudán, a Laktanya utcában.

1930. Árkus József, Táncsics Mihály-díjas újságíró, szerkesztő, humorista. Milliók tetszése kísérte az általa szerkesztett és vezetett tv - műsort: a Parabolát. Tagja volt a Mikroszkóp Színpad társulatának is. Több művét is bemutatták, számos könyve is megjelent. Konferansziéként is feledhetetlen emlékeket hagyott maga után.

1967. Engi Klára, jégtáncosnő. párjával, Tóth Attilával. 1985-ben bajnokságot nyertek, 1989-ben világbajnoki és Európa-bajnoki negyedik helyezést értek el.

1978. Hámori Gabriella, színésznő (Valami Amerika, Jadviga párnája)


November 2.

1902. Illyés Gyula, Kossuth-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő, az MTA tagja.

1914. Illés György, kétszeres Kossuth-díjas operatőr, kiváló művész, aki több mint 100 filmben dolgozott.


November 3.

1899. Seress Rezső, zeneszerző, zongorista. A z egyik leghíresebb örökzöld dal, az egyetlen magyar világsláger, a Szomorú vasárnap szerzője. A dalt több mint 100 nyelven adták elő.

1907. Kessler Hubert, mérnök, barlangkutató, a budapesti Szemlő-hegyi-barlang felfedezője. Az országos forráskataszter elkészítője, az Aggteleki-barlang igazgatója, számos barlangi útvonal első bejárója, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tiszteletbeli elnöke.

1947. Bencze Ilona, Jászai Mari-díjas színművésznő, szinkronszínész. Szerepeiből: Molnár Ferenc: Hattyú, Csehov: Három nővér, La Mancha lovagja (musical), Macskák (musical), filmjeiből: Staféta, Labirintus, Szarvassá vált fiúk, Egy kis hely a nap alatt.

1913. Rökk Marika, színész-táncosnő, operettprimadonna.

1914. Vértes László, magyar régész, a vértesszőlői előember feltárója.


November 4.

1880. Pór Bertalan, Kossuth-díjas, Munkácsy-díjas festőművész, főiskolai tanár, a magyar avantgárd jelentős képviselője. Kiváló művész.

1927. Karsai Lucia, Balázs Béla-díjas műfordító, szinkron-műfordító.

1953. Fodor János, újságíró, műsorvezető.

2008. Barabás Lujza, festő, a legfiatalabb magyar, akinek festményei a párizsi Louvre-ban is kiállításra kerültek.


November 5.

1906. Kabos Endre, háromszoros olimpiai bajnok vívó.

1908. Sulyok Mária, Kossuth-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész (És mégis mozog a föld, Mágnás Miska).

1921. Cziffra György, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész. Az egyik legjelentősebb és világszerte ismert magyar zenei előadóművész.

1932. Vitray Tamás, Kossuth-díjas újságíró, riporter.

1937. Csete György, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas építészmérnök. Fő művének tekinthető a honfoglalás 1100 évfordulójára Ópusztaszeren a Történelmi Emlékparkban 1991 és 1998 között készült épületei: Erdők temploma, Világmagyarság háza, Mamutfenyő-ház, valamint a debreceni Tégláskert református temploma, melyet 2005-ben szenteltek fel.

1949. Kántor Péter, József Attila-díjas költő, műfordító.

1956. Fischer György szobrászművész

1975. Németh Kristóf, színész (Barátok közt)


November 6.

1946. Tolcsvay Béla, Kossuth-díjas zenész, zeneszerző, szövegíró.

1972-től Koncz Zsuzsával és az Illés-együttessel KITT-egylet néven léptek fel. Verseket zenésített meg Kútvölgyi Erzsébet Ady-estjeihez, dalokat komponált a Bojtorján együttesnek. Önálló műve a Napfényfia című zenés darab.

1917. Mihály András, Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, gordonkaművész.

1926. Henni Géza, válogatott labdarúgó, kapus, edző a Ferencváros történetének egyik legjobb kapusa.

1936. Csűrös Karola, színésznő, érdemes művész (Etus a Szomszédok sorozatban). Filmjeiből: Két emelet boldogság, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Tündérlaki lányok, Szomszédok (teleregény), szerepeiből: Rozika (Móricz: Úri muri), Adela (García Lorca: Bernarda Alba háza), Achard: A bolond lány, Patrick: Teaház az Augusztusi Holdhoz.

1931. Földi Ottó, a Magyar Rádió bemondója és műsorvezetője.

1965. Mihályfi Balázs, filmszínész (Kontroll).


November 7.

1810. Erkel Ferenc, zeneszerző, a nemzeti opera megteremtője, a magyar Himnusz megzenésítője. Első operája, a Bátori Mária 1840-ben készült, 1844-ben mutatták be a Hunyadi Lászlót, majd megnyerte azt a pályázatot, amelynek köszönhetően ő zenésíthette meg Kölcsey Himnuszát. 1853-ban az ő vezetésével alakult meg a Filharmóniai Társaság, 1861-ben pedig bemutatták leghíresebb operáját, a Bánk Bánt. 1875-ben közreműködött a Zeneakadémia megalakításánál, főzeneigazgatója lett az 1884-ben megnyílt Operaháznak. Mindemellett nemzetközi hírű sakkozó is volt.

1927. Dévényi Tibor, író, aki szatirikus hangvételű novellái helyszínéül a világűrt választotta. Gyakran visszatérő műfaja a levél-novella, amelyben az űrállomáson dolgozó férj meséli el otthon maradt feleségének gondjait, és viszont. Néhány kisregénye a krimi nyomozó módszereit alkalmazza. Regényei egységes világban játszódnak. Néha föltűnnek idegenek is, ám végül általában nem lehetünk biztosak afelől, hogy tényleg léteznek-e. Szívesen játszik a nevekkel. Hőseinek és technikai szerkezeteinek beszélő nevük van, szintén a humor és a szatíra szolgálatában.

1953. Xantus János, filmrendező, forgatókönyvíró, színész, egyetemi tanár (Eszkimóasszony fázik).


November 8.

1929. Palcsó Sándor, kétszeres Liszt Ferenc-díjas tenor operaénekes. Kiváló színészi adottságokkal rendelkező, rendkívül sokoldalú művész volt. Az Operában 1957-ben mutatkozott be Parpignol szerepével Puccini Bohéméletében, több mint 70 opera tenorszerepét alakította. A Magyar Rádió hangtárában mintegy 140 opera, operett és népdal felvétele található az ő szereplésével, a Zenés TV Színház című sorozatban pedig 15 filmben működött közre.

1940. Blasek Gyöngyi, színésznő, bábművész

1944. Nemere István, író, műfordító

1948. Deák "Bill" Gyula, blues-énekes, előadóművész. Énekelt a Hobo Blues Band-ben, a Kormorán együttessel, a Deák Bill Blues Band vezetője volt. 1986-ban Ifjúsági Díjat kapott. Filmjeiből: Kopaszkutya, István, a király, Jézus Krisztus szupersztár, lemezeiből: Közép-európai Hobo Blues, Vadászat (HBB), Rossz vér (szólólemez), Mindhalálig blues (Kormorán).

1924. Bogár Richárd, Liszt Ferenc-díjas táncművész, koreográfus, érdemes művész.


(Forrás: www.mainapon.hu; www.wikipdia; Youtube; fotók: Google képkereső)