November hava

A november régi magyar elnevezése Szent András hava, de gyakran hívják Őszutónak, Enyészet havának vagy disznótor havának is. 

Hagyományos magyar elnevezések:

Szent András hava: November 30. (Szent András napja) után kapta a nevét, amellyel elkezdődnek a disznóvágások.

Enyészet hava / Őszutó: A természet elcsendesedésének, a lombhullásnak és a hidegre forduló időnek az időszaka.

Disznótor hava: A népi hagyományban ekkor vágják le a hízott disznókat. 

Fontosabb jeles napok, ünnepek, hozzá tartozó népszokások

A novemberi népszokások főként a gazdasági év lezárásához, az időjárás-jósláshoz, a téli felkészüléshez és a párválasztó jóslásokhoz kapcsolódnak. Mivel a természet ilyenkor elcsendesedik, a közösségi élet a földekről beköltözött a házakba (fonók, fosztók), ami felerősítette a babonákat és a rituálékat. 

November 1.: Mindenszentek (egyházi ünnep és munkaszüneti nap)

November 2.: Halottak napja

• Kolduskalács: Sokfelé szokás volt kalácsot sütni, amit a templom kapujában szétosztottak a koldusok között, hogy ők is imádkozzanak az elhunytak lelki üdvéért.

• Világítás: A sírok megtisztítása és a gyertyagyújtás (világítás) általános volt. Úgy hitték, a halottak ezen az éjszakán hazalátogatnak, ezért a házakban is gyújtottak gyertyát, sőt, néhol ételt is tettek az asztalra a számukra.

• Munkatilalom: Mosási, varrási és takarítási tilalom volt érvényben, mert a hiedelem szerint ezzel megzavarták volna a holtak nyugalmát.

November 11.: Szent Márton napja (a gazdasági év zárása, libalakomák)

• "Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik": Ez a nap volt a fizetés, a cselédfogadás és a nagy lakomák ideje, mielőtt megkezdődött a karácsony előtti negyvennapos adventi böjt.

• Liba-jóslás: A sült liba mellcsontjából jósolták meg a telet. Ha a csont fehér és tiszta volt, havas, hideg telet vártak; ha barna vagy sötét, akkor sáros, esős időre számítottak.

• Márton pohara: A lakomákon az újbort itták meg először, ezt nevezték "Márton poharának".

November 19.: Szent Erzsébet

November 25.: Szent Katalin (hagyományos férjjósló nap)

• Katalin-ág: A lányok gyümölcsfaágat (gyakran meggyfát) tettek a vízbe. Ha ez karácsonyra kivirágzott (Katalin-ág), az azt jelentette, hogy a lány a következő évben férjhez megy.

• Időjárási szabály: "Ha Katalin kopog, karácsony locsog, ha Katalin locsog, karácsony kopog." (Ha nov. 25-én fagy, karácsonykor enyhe, esős idő lesz, és fordítva).

• Bálok vége: Ez volt az advent előtti utolsó alkalom, amikor még tarthattak táncmulatságot, lakodalmat ("Katalin eltemeti a hegedűt").

November 30.: Szent András napja 

• Gombócfőzés és ólomöntés: A legfontosabb férjjósló nap. A lányok gombócokat főztek, amikbe férfineveket rejtettek. Amelyik gombóc legelőször feljött a víz felszínére, az abban található név lett a jövendőbelié. Az ólomöntés során a forró ólmot hideg vízbe öntötték, és a kihűlt alakzat formájából próbálták kitalálni a leendő férj foglalkozását.

Időjárási jellemzők (Budapest és térsége)

Hőmérséklet: A nappali csúcshőmérsékletek általában 9 °C és 15 °C  között alakulnak a hónap elején, majd fokozatosan hűlnek 5–9 °C körüli átlagra; az éjszakai alacsony hőmérséklet gyakran süllyed 0 °C közelébe vagy alá.

Jellemzők: A legködösebb és egyik legcsapadékosabb őszi hónap, gyakori széllel, rétegfelhőzettel.

Forrás: Szoboszló képeskönyve +1; https://netfolk.blog.hu/2014/10/27/november_szent_andras_hava_enyeszet_hava; fotók: Google Képkereső