November 16-22-ig 

Történtek...

November 16.

Tolerancia nemzetközi világnapja: Egy nemzetközileg megtartott ünnepnap, amelyet az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (röviden UNESCO) kezdeményezésére ünnepelnek 1996 óta minden évben. 

Eredet / Történet:

• 1995 volt a Tolerancia Nemzetközi Éve (az ENSZ 48/126. számú határozata alapján).

• Hivatalos világnappá 1996 decemberében nyilvánították az ENSZ Közgyűlésének 51/95. számú határozatával, és 1996 óta tartják meg.  

A nap célja: 

• Felhívni a figyelmet az intolerancia, a diszkrimináció és az előítéletek veszélyeire.

• Ösztönözni a kölcsönös tiszteletet, a megértést, az emberi jogok tiszteletben tartását és az elfogadásra nevelést a tagállamokban.

November 17.

Budapest napja: Az 1872. december 22-én szentesített törvénycikk elrendelte az 54 ezer lakosú Buda és a 200 ezer lakosú Pest szabad királyi városok, valamint a 16 ezer lakosú Óbuda és a Margitsziget egyesítését. Az egy évig tartó egyesítési folyamat az 1873. november 17-i díszközgyűléssel ért véget – megkezdte működését a Fővárosi Tanács. Budapest Főváros Közgyűlése 1991. március 21-i döntése értelmében a főváros ünnepnapjának nevezték ki november 17-ét.  

Koraszülöttek világnapja: A korababák életkilátásainak, életminőségének alakulásában nemcsak a születés utáni magas színvonalú orvosi ellátásnak és a gondos ápolásnak van kulcsfontosságú szerepe, de annak is, hogy megkapják-e a számukra kulcsfontosságú apai-anyai érintést. Magyarországon évente körülbelül 8500 baba érkezik korán, közülük mintegy 7000 intenzív ellátásra is szorul. Az, hogy életük első óráit, napjait milyen körülmények között töltik, alapvetően határozza meg későbbi kilátásaikat: éretlen, fejletlen szervezetüknek rendkívül körültekintő ápolásra, és sok-sok érintésre van szüksége.

Füstmentes nap: Ezen a napon világszerte számos szervezet hívja fel a figyelmet a dohányzás ártalmaira és tesz lépéseket annak érdekében, hogy a függők leszokjanak.

"Napi 25 szál cigaretta elszívása 24-25-szörösére növeli annak az esélyét, hogy valaki COPD következtében veszíti el az életét, és hasonló módon növeli a tüdőrák okozta halálozást is" – mondja dr. Mucsi János, gödöllői tüdőgyógyász. Magyarországon 2018-ban több, mint 22 ezer tüdőrákos beteget tartottak nyilván – ez az eddigi legmagasabb mért érték. "A 40 évesnél idősebb aktív és a már leszokott dohányosoknak az évenkénti tüdőszűrés mellett ajánlatos évente-kétévente a COPD szűrését célzó légzésfunkciós vizsgálatra is elmenni. Mind a tüdőrák, mind pedig a COPD esetében rendkívül fontos a korai diagnózis."

A dohányosok közt a leggyakoribb halálok szív- és érrendszeri problémákkal függ össze. "A szívinfarktus és a stroke esélyét nagyjából ötszörösére növeli a már említett napi 25 szál cigaretta, ezért a kardiológiai vizsgálatok és az érszűkület-szűrés is gyakrabban ajánlott, mint a nem dohányosok esetében" - magyarázza dr. Mucsi János. "A dohányzás növeli a vastagbélrák és a végbélrák előfordulását is, a nők esetében pedig gyakoribb az emlőrák és a méhnyakrák. A csontritkulás szempontjából is nagyobb kockázatú csoportot jelentenek a dohányosok."

Azzal, hogy szűréssel már korai stádiumban diagnosztizálják a dohányzással összefüggő betegségeket, elejét lehet venni a súlyosabb következményeknek. A leszokás közismerten nagyon nehéz, és az a hozzátartozó vagy barát, aki erre próbálja rávenni a dohányzás rabját, sokszor még ingerült reakciókat is tapasztal a dohányostól. "Mondtad már, tudom magamtól is, ne frusztrálj még te is!" De arra rávenni egy dohányost, hogy menjen el szűrésekre, minden bizonnyal könnyebb feladat. Fontos érv a szűrések mellett, hogy azok akkor is kimutatják a kezdődő problémákat, amikor még nem jelentkeznek a tünetek, amikor még sok mindent lehet tenni.

"Rendkívül nagy szerepe van a dohányos környezetének a dohányzás elleni harcban" – mondja dr. Mucsi János. "A közösségekben – a munkahelyen, a családban, a szórakozóhelyeken – kialakított szabályok, hogy hol lehet dohányozni és hol nem, egyrészt megvédik a többieket a passzív dohányzástól, másrészt a dohányosokat is arra késztetik, hogy ritkábban gyújtsanak rá, és az otthonukat is füstmentessé tegyék. A barátok, rokonok folyamatosan ösztönözhetik a dohányost a leszokásra és a szűrések igénybevételére. A dohányzás visszaszorítása dohányosok és nem dohányosok közös érdeke és feladata."

November 18.

1954. Bemutatták az Én és a nagyapám című színes magyar filmvígjátékot.

A Gertler Viktor által rendezett, 88 perces ifjúsági alkotás az ötvenes évek épülő szocialista nagyvárosának mindennapjait mutatja be humorral és korabeli optimizmussal.  

Főbb szereplők

• Tóth Berci. A talpraesett, leleményes kisfiút a kor ünnepelt gyerekszínésze, Koletár Kálmán alakította.
• Nagypapa. Berci kissé iszákos, de jószívű nagyapját Gózon Gyula formálta meg emlékezetesen.
• Margit néni. A gyerekek segítőkész tanítónőjének szerepében Ruttkai Éva tűnt fel.
• További szereplők. A fontosabb karaktereket Balázs Samu (Králik Vencel), Vígh Magda (Daru Kati), Bárdy György és Agárdy Gábor játszották.
• 
  

A forgatókönyvet saját műve alapján Palotai Boris írta. 

Gyártó és forgalmazó: A produkció a Magyar Filmgyártó Állami Vállalat műhelyében készült, és a MOKÉP forgalmazta. 

A filmet Dunaújvárosban (akkor még: Sztálinváros), Almásfüzitőn, illetve a budapesti Széchenyi-hegyi Gyermekvasút (akkor még: Budapesti Úttörővasút) Szépjuhászné (akkor még: Ságváriliget) állomásán forgatták.

November 20.

Ifjú zenebarátok világnapja

Az Ifjú Zenebarátok Nemzetközi Szövetsége 1968-ban, Lisszabonban tartott kongresszusának határozata alapján ünneplik világszerte ezen a napon.

Célja: a fiatalok életébe meghatározó szerepet töltsön be a zene, felébresszük bennük a zene iránti fogékonyságot és ezáltal hozzásegítsük őket ahhoz, hogy testben és lélekben kiegyensúlyozott emberekké váljanak, hogy a zenének, az emberi kultúra egyik lényeges alkotóelemének ugyanolyan megbecsülést biztosítson, mint amilyenben a matematika, az irodalom vagy a sport részesül. Ugyanis, azok a gyermekek, akik a zene művelésével foglalkoznak, sokkal logikusabban gondolkodnak, sokkal igényesebbek minden téren.

• fiatal zenészek támogatása

• fiatal közönség nevelése

• egyéni képzések, a fiatalok társadalmi szerepvállalásának ösztönzése

• fiatal zenekarok és és együttesek támogatása

1849. Átadták a forgalomnak a budapesti Széchenyi Lánchidat.

A legfontosabb tudnivalók az átadásról:

Az első átkelés: Már 1849. január 1-jén áthaladt az első kocsi és a Szent Korona is a félkész hídon, hogy megmentsék az előretörő seregek elől. 

Az avatás körülményei: Az átadás komor, fagyos hangulatban telt a szabadságharc leverése és a megtorlások miatt; Julius Jacob von Haynau táborszernagy avatta fel, és a hidat megálmodó gróf Széchenyi István ekkor már a döblingi elmegyógyintézetben tartózkodott. 

Tervezők és építők: A hidat William Tierney Clark angol mérnök tervezte, a kivitelezést pedig Adam Clark irányította. 

Történelmi jelentőség: Ez volt Pest és Buda között az első állandó kőhíd, amely megtörte a nemesi adómentességet is, mivel mindenkinrek hídpénzt kellett fizetnie.

1893. A világon elsőként Magyarországon megalakult a Madártani Intézet

Alapítás: 1893-ban jött létre hivatalos miniszteri rendelettel (Herman Ottó kezdeményezésére). 

Első vezetője: Herman Ottó polihisztor, természettudós - utódja Chernel István volt. 

Jelentősége: Ez a szervezet tekinthető a hazai hivatalos természetvédelem és a nemzetközi hálózatba kötött madárkutatás kiindulópontjának. Eredményeiket az Aquila című tudományos évkönyvben tették közzé. 

A hazai madártani kutatások fellendítésére hozták létre a Magyar Nemzeti Múzeum keretében a Magyar Ornithológiai Központot, a Magyar Madártani Intézet elődjét. Az állami kutató- és természetvédelmi szervezet feladata elsősorban a madárvonulás kutatása és a madárfajok gazdasági jelentőségének megállapítása volt. 

További fejlődés: Később a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozott, majd az alapjain és szellemiségében 1974-ben jött létre a mai napig aktív Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). 

1989. A gyermekek jogainak világnapja

Az ENSZ 1989. november 20-án fogadott el egyezményt a gyermekek jogairól, a konvenciót Magyarország 1990. március 19-én írta alá. Magyarországon 1997-ben ünnepelték először a gyermekek jogainak egyetemes napját. Az Országgyűlés a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt 1997-ben fogadta el, a jogszabályba mindazok a gyermeki jogok bekerültek, amelyeket az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye rögzít. E jogszabály határozza meg a gyermekek jogait, és szabályozza a szülők, a nevelők, az állam, a helyi önkormányzatok, illetve a civil szervezetek feladatait a gyermekvédelem, valamint a gyermekek jogainak érvényesítése területén. Az európai uniós elvárásoknak megfelelnek a Magyarországon deklarált gyermeki jogok. Jelenleg 2,1 milliárd fiatalkorú él a Földön, vagyis a lakosság 35 százaléka gyermek.

1964. Budapesten több tízezres tömeg ünnepelte az Erzsébet híd avatását. A forgalom másnaptól indult meg.

Az újjáépített Erzsébet hidat 1964. november 21-én adták át hivatalosan a forgalomnak (már november 20-án és a megnyitó napján hatalmas tömeg vette birtokba gyalogosan), miután az eredeti, 1945-ben felrobbantott lánchíd helyén megépült az új, modern kábelhíd Sávoly Pál tervei alapján. 

Miért nem a régi formájában építették újjá?

A régi Erzsébet hidat azért nem az eredeti formájában építették újjá, mert a megnövekedett közúti forgalom miatt szélesebb pályatestre volt szükség, amit a régi láncszerkezet és a pillérek teherbírása már nem bírt volna el. Emellett az 1950-es évek végére a lánchíd-technológia elavulttá vált, míg egy modern kábelhíd jóval könnyebb, olcsóbb és gyorsabban megépíthető volt.A döntés legfőbb okai

• Szélesebb útpálya és forgalmi igények. A többi budapesti Duna-híd műemléki helyreállítása után nyilvánvalóvá vált, hogy az átkelők szűkösek a növekvő autó- és tömegközlekedési forgalom számára. Az eredeti 18 méteres hídszélesség helyett több mint 27 méter széles, hatsávos pályára volt szükség. 

• A régi pillérek teherbírása. Bár a híd a háborúban megsemmisült, a partokon álló alépítmények és horgonyzókamrák épek maradtak. Ha a sokkal szélesebb új hidat nehéz acélláncokkal építik meg, az új alapokat igényelt volna, a könnyebb kábelhíd viszont ráültethető volt az 1898-ban épült eredeti pillérekre. 

• Jelentős anyag- és költségmegtakarítás. A Sávoly Pál által tervezett modern kábelhídhoz mintegy 6300–6500 tonna acélt használtak fel. Ez kevesebb mint a fele az 1903-ban átadott régi lánchíd több mint 13 ezer tonnás tömegének, miközben az új híd teherbírása jóval nagyobb lett. 

• Elavult technológia. A 20. század közepére világszerte a sodrott acélkábelekkel függesztett hidak vették át a lánchidak szerepét. A hatalmas szemeskábel-láncok gyártása ekkorra már gazdaságtalanná és műszakilag korszerűtlenné vált.

Terheléspróba:

Az új Erzsébet híd látványos próbaterhelésére 1964. november 15-én, hat nappal a hivatalos átadás előtt került sor. A vizsgálat során a mérnökök azt ellenőrizték, hogy a vadonatúj acél kábelhíd szerkezete és tartókábelei a számításoknak megfelelően viselkednek-e nagy súly alatt.

Miért szüntették meg rajta a villamosforgalmat? 

Az Erzsébet hídon és a Rákóczi úton 1972. december 31-én közlekedett utoljára villamos, így 1973. január 1-jétől végleg megszűnt a kötöttpályás forgalom az átkelőn. A döntés mögött egyszerre álltak komoly szerkezeti károk, valamint közlekedéspolitikai változások. 

A megszüntetés legfőbb okai

• Szerkezeti repedések a hídban. Az 1964-es átadáskor a villamosforgalmat eleve csak ideiglenesnek szánták, ezért a síneket nem rugalmas ágyazatba, hanem közvetlenül az acél hídpályához csavarozták. A nehéz szerelvények keltette dinamikus rezgések miatt a híd pályalemezén mikroszkopikus repedések jelentek meg, ami veszélyeztette a szerkezet épségét. 

• A 2-es metró teljes átadása. 1972 decemberében nyílt meg a kelet–nyugati metróvonal második, Deák tér és Déli pályaudvar közötti szakasza. A városvezetés álláspontja szerint a metró feleslegessé tette a felszíni villamosokat ezen a tengelyen. 

• Az autóforgalom előtérbe helyezése. Az akkori közlekedéspolitika a Rákóczi út és az Erzsébet híd vonalát nagy kapacitású, 2×3 sávos városi gyorsforgalmi úttengellyé kívánta átalakítani. A sínek 1975-ös felszedése után a híd teljes szélességét az autók és az autóbuszok kapták meg. 

Az első, sokak által a világ egyik legszebb hídjának tartott régi Erzsébet híd 1903. október 10-én nyílt meg a forgalom előtt, és 1945. január 18-án pusztult el. Öt évig tartó építése (1898–1903) a korabeli magyar mérnöki tudás és ipar egyik legnagyobb diadala volt. 

Tervezés és világrekord

• Nemzetközi pályázat és magyar tervek. A híd megépítését az 1893. évi XIV. törvénycikk rendelte el (eredetileg Eskü téri híd néven), majd a nemzetközi tervpályázat után végül magyar szakemberek – köztük Czekelius Aurél és Kherndl Antal – készítették el a kiviteli terveket. 

• Műszaki világszenzáció. A 290 méteres középső nyílásával a régi Erzsébet híd mederpillér nélkül ívelte át a Dunát, amivel több mint két évtizeden át a világ legnagyobb nyílású lánchídjának számított. Emellett ez volt a világ első tisztán acélpilonos lánchídja. 

• Pesti városrendezés. A híd felhajtóinak kialakítása érdekében teljesen átrendezték a pesti belvárost, lebontva többek között a régi pesti városházát és számos környező házsort is. 

Élete és pusztulása a világháborúban

• Elegáns szecessziós megjelenés. Az Erzsébet királynéról elnevezett híd díszes, kecses acélpilonjaival és Nagy Virgil által tervezett építészeti elemeivel azonnal a főváros egyik legismertebb jelképévé vált, 1914-től pedig már villamosok is közlekedtek rajta. 

• Felrobbantása 1945-ben. Budapest ostroma idején, 1945. január 18-án reggel a visszavonuló német csapatok felrobbantották a hidat. A budai hídfő a Dunába omlott, míg a pesti oldali pilon viszonylag épen megmaradt, és csonkán állva egészen 1960-ig emlékeztetett az egykori építményre. 

November 21.

1996. A televíziózás világnapja: az ENSZ kezdeményezésére a műsorszolgáltatók ezen a napon minden évben közzé tesznek egy 30 másodperc hosszúságú, tematikus reklámfilmet. Az esemény célja a televíziózás jelentőségének átértelmezése, a műsorszolgáltatók munkásságának megünneplése.

Filozófia napja: a filozófia a bölcselet tudománya, a bölcseleté, mely az emberiséget előre viszi. Ez okból hozta létre az UNESCO a filozófia napját, melyet első alkalommal 2002-ben tartottak meg,  az akkori főigazgató, Macuura Koicsiro kezdeményezésére.

Célja: Felhívni a figyelmet a kritikus gondolkodás, a szabad párbeszéd, a demokrácia és az emberi jogok fontosságára, valamint bemutatni a filozófia szerepét a mindennapi életben. 

Filozófusok kertje a Gellért-hegyen

November 22.

1991. A magyar közoktatás napja

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a hazai közoktatás helyzetének, gondjainak bemutatására, valós társadalmi megítélésének elősegítésére, valamint a szükséges országos és helyi döntések meghozatala, a közös cselekvés kialakítása céljából kezdeményezte a magyar közoktatás napjának létrejöttét. Olyan akciónapot kívánt a PSZ létrehozni, amelyen az aktuálisan zajló költségvetési vitákhoz kapcsolódva felhívják a döntéshozók és a közvélemény figyelmét a közoktatás stratégiai jelentőségére, fejlesztésének szükségességére. A meghirdetett akciónapokkal olyan döntések megszületését kívánták elősegíteni, amelyekben kifejeződik a nemzet gondoskodása saját jövőjéről, és amelyekben nem szorulnak háttérbe a szakmai szempontok, a tanulói, szülői, pedagógusérdekek. 

(Forrás: www.mainapon.hu; www.wikipdia; https://jelesnapok.oszk.hu/hu/taxonomy/evforduloYoutube; fotók: Google képkereső)