December 1-6-ig
Történtek...
December 1.
AIDS elleni világnap
December 1-ét 1988-ban, az AIDS elleni küzdelem jegyében elsőként nyilvánították egészségügyi világnappá. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) e nap (World AIDS Day) alkalmából lehetőséget kíván teremteni a HIV fertőzés és az AIDS-el összefüggő megbetegedések elleni közös fellépésre és a nemzetközi szolidaritás jegyében a betegséggel élők támogatására, az elhunytakról való megemlékezésre. A közös fellépés érdekében világszerte fontos ismerni a járvány helyzetét és a fejlesztési lehetőségeket a megelőzés, a kezelés és a gondozás terén.

Magyar rádiózás napja
A rendszeres rádióadás megindulását jogi alapon az 1925. november 10-ei rádiórendelet szolgáltatta. A rádióadás technikai hátterét (erősítők, stúdiók és adóállomások műszaki berendezései) a Magyar Királyi Posta biztosította, a műsorokat a Telefonhírmondó Részvénytársaság készítette.
1925. december 1-jén délután 5 órakor felavatták a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt.-t. Még ezen a napon este 8 órakor indult meg a folyamatos rádiós műsorsugárzás avatóünnepséggel, majd hangversennyel. A megnyitón Demény Károly államtitkár, a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója rádión keresztül szólt a hallgatókhoz a Rákóczi út 22. szám alatt lévő stúdióból magyar, angol és francia nyelven.
"A magyar Rádióhírmondó budapesti adóállomása, mint a magyar találmányú fémvezetéses Telefonhírmondó utódja, nagynevű elődjének stúdióvá átalakított helyiségéből most kezdi meg hivatalosan működését és rendes programját, amelyet a Magyar Királyi Posta technikai eszközeivel a csepeli állomás útján 546 méteres hullámhosszal szór szét az éterben."
A műsort a csepeli szikratávíró állomás Telefunken gyártmányú 2 kW teljesítményű adója sugározta, ekkor a rádióadás heti 50 óra volt.

1946. Megjelent az Élet és Tudomány c. folyóirat első száma Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós beköszöntőjével. A lap első felelős szerkesztője Csűrös Zoltán vegyészmérnök volt, legfőbb célja pedig a társadalom- és természettudományok népszerűsítése volt.

December 2.
A rabszolgaság eltörlésének egyetemes emléknapja
- Eredete: Az ENSZ ezen a napon, 1949. december 2-án fogadta el az emberkereskedelem és mások prostitúció kihasználása elleni egyezményt.
- Célja: A modern rabszolgaság formái (például a kényszermunka, emberkereskedelem vagy kényszerházasság) elleni küzdelem és az áldozatokra való emlékezés.

December 3.
Fogyatékos emberek világnapja: az ENSZ december 3-át a fogyatékos emberek világnapjává nyilvánította 1992-ben, hogy felhívja a figyelmet a baleset, betegség, katasztrófa következtében fogyatékossá váltak problémáira. A világnap elődje az 1981-1992 között minden év szeptember 18-án tartott rokkantak napja volt. A rokkant kifejezés ma már politikailag inkorrektnek számít.
December 4.
Szent Borbála napja, aki a bányászok és a veszélyes, hirtelen halállal járó mesterséget űzők védőszentje.
Tudnivalók a december 4-i bányásznapról:
- Szent Borbála legendája: Borbála egy 3. században élt keresztény vértanú volt, akit pogány apja börtönzött be egy toronyba. A hagyomány szerint a bányászok hozzá imádkoztakvédelemért a föld alatti veszélyek és a szerencsétlenségek elkerülésére.
- Hagyományos bányásznap: Évszázadokon keresztül december 4. volt az igazi, hagyományos bányásznap Magyarországon és Európa számos országában is.
- A magyarországi dátum változása:
- 1951 előtt bányavidékenként eltérő időpontokban (például Tatabányán augusztus 20-án) ünnepelték a bányászokat.
- 1951-től kezdve hivatalosan szeptember első vasárnapjára helyezték át a magyar bányásznapot (részben az 1919-es tatabányai csendőrsortűz áldozatainak emlékére és az 1950-es bányaszerencsétlenségek utáni feszültségek csillapítására).
- Mai jelentősége: Bár a hivatalos állami bányásznap szeptemberben van, december 4-én a bányászvárosokban (például Tatabányán) és a hagyományőrző szervezetek körében továbbra is megemlékeznek Szent Borbáláról és a bányászkultúráról.
- Egyéb népszokások: Ezen a napon gyűjtik a borbálaágat/gyümölcsfaágat (cseresznyét, meggyet mandulát vagy orgonát). Vízbe állítva a meleg szobában tartották. Ha az ág karácsonyra kivirágzott, az a következő évre szerencsét, bő termést, a lányoknak pedig közeli férjhezmenetelt jósolt. A szokás a természet megújulásába vetett hitet jelképezi a tél közepén: Bálint Sándor szerint a zöld ág a folyton megújuló élet ősi jelképe, a borbálaágat pedig a szent legendája ihlette, amely szerint a megkínzott szűz fejére Krisztus a paradicsom virágaiból font koszorút helyezett.

1967. Albert Flórián 75-szörös válogatott labdarúgó elnyerte a France Football által alapított aranylabdát.
Albert Flórián a magyar labdarúgás történetének máig egyetlen aranylabdás játékosa, aki 1967-ben nyerte el a rangos elismerést. A Ferencvárosi TC legendás támadója nagy fölénnyel, 68 ponttal végzett a France Football szavazásának élén.

A győzelem háttere és az átadás
- A bejelentés időpontja. A hivatalos végeredményt 1967. december 26-án hirdette ki a francia szaklap. A hazai sportsajtóban gyakran december 4-ét említik, de a korabeli források szerint a december végi ünnepek idején vált hivatalossá a siker.
- Kiemelkedő szezon. Albert 1967-ben bajnoki címet nyert a Ferencvárossal, és 28 góllal a bajnokság egyik legeredményesebb támadója volt. Emellett a Vásárvárosok Kupája sorozatban is gólkirályi címet szerzett.
- Ünnepélyes díjátadó. A szokásoktól eltérően nem mérkőzés előtt kapta meg a trófeát, mert a Szovjetunió elleni válogatott találkozón sérülés miatt nem tudott pályára lépni. A trófeát végül 1968. május 4-én, a budapesti Gundel étteremben tartott banketten vette át a France Football főszerkesztőjétől.
- Albert Flórián 28 pontos előnnyel utasította maga mögé az angol világbajnok Bobby Charltont, valamint olyan klasszisokat, mint Franz Beckenbauer vagy Eusébio.
Válogatott és klubpályafutás röviden
- Válogatott mérleg. 1959 és 1974 között pontosan 75 alkalommal lépett pályára a magyar nemzeti tizenegyben, és 31 gólt szerzett. Tagja volt az 1960-as olimpián és az 1964-es Európa-bajnokságon bronzérmet nyert csapatnak.
- Klubhűség. Teljes pályafutását a Ferencvárosban töltötte, ahol 1958 és 1974 között négyszeres magyar bajnok és 1965-ben Vásárvárosok Kupája-győztes lett.
December 5.
A talaj világnapja
A világnap célja és jelentősége
- Eredete: Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) javaslatára hívták életre, hogy felhívják a figyelmet az egészséges termőtalaj fontosságára és a fenntartható talajgazdálkodásra.
- Kulcsszerepe:
- Biztosítja az élelmiszer-termelés nagy részét.
- Otthont ad a Földön élő fajok jelentős részének (biológiai sokféleség).
- Jelentős szerepet játszik a vízszabályozásban és a szén megkötésében.
Hazai vonatkozások
- Magyarországon a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézet és a Magyar Talajtani Társaság is rendszeresen szervez szakmai programokat, konferenciákat és díjátadókat (például Stefanovits Pál Emlékdíj) a jeles nap alkalmából.
- Kutatóintézetek (mint az ÖMKI) és zöld szervezetek kampányokkal mutatják be a talajmegújító és biogazdálkodási gyakorlatokat.
A talajvédelem gyakorlati módszerei
A talajvédelem alapja a talaj folyamatos takarása és a bolygatás minimalizálása, amely megóvja a talajszerkezetet és a hasznos élőlényeket. A gyakorlati módszerek kiskertben és szántóföldön is könnyen alkalmazhatók. Talajtakarás és bolygatásmentesség
- Mulcsozás: A talaj felszínének betakarása szerves anyagokkal (szalma, fűnyesedék, fakéreg, komposzt). Megakadályozza a kiszáradást, csökkenti a gyomosodást és védi a talajt az eróziótól.
- Ásásmentes művelés: A hagyományos mélyásás helyett a talaj lazítása ásóvillával történik, forgatás nélkül. Így a talajrétegek nem keverednek össze, és a mikroorganizmusok élettere sértetlen marad.
- Zöldtrágyázás: Olyan gyorsan növő növények (például mustár, facélia, pohánka) vetése az üres ágyásokba, amelyeket később a talajba dolgoznak vagy lefagyasztanak. Ezek a növények lazítják a talajt és szerves anyaggal gazdagítják azt.
Tápanyag-utánpótlás és növénytermesztés
- Komposztálás: A kerti és konyhai zöldhulladék visszaforgatása érett komposzt formájában. Javítja a talaj vízmegtartó képességét és tápanyag-szolgáltatását.
- Vetésforgó alkalmazása: Ugyanazon növénycsalád tagjai nem kerülnek egymás után ugyanarra a helyre. Ez megelőzi a talaj egyoldalú kimerülését és a kártevők elszaporodását.
- Társnövények ültetése: Különböző gyökérzetű és tápanyagigényű növények vegyes telepítése. A mélyre hatoló gyökerek természetes módon szellőztetik a mélyebb rétegeket.

Fizikai és vízmegtartó megoldások
- Rétegvonalas művelés: Lejtős területeken a sorok kialakítása a lejtő irányára merőlegesen történik. Ez lelassítja a lezúduló esővizet és megállítja a termőréteg lemosódását.
- Esővízgyűjtés és csepegtető öntözés: A víz lassú és célzott kijuttatása a gyökérzónába. Elkerülhető vele a talajfelszín cserepesedése és a tápanyagok kimosódása.
Az önkéntesek nemzetközi világnapja
Tudnivalók a világnapról
- Eredete: Az ENSZ Közgyűlése 1985. december 17-én hozott határozatot arról, hogy december 5. legyen az önkéntesek nemzetközi napja (International Volunteer Day – IVD).
- Célja: Felhívni a figyelmet az anyagi ellenszolgáltatás nélkül, közhasznú célokért végzett önzetlen munkára, valamint elismerni az önkéntesek társadalmi szerepét.
- Statisztika: Világszerte mintegy 1 milliárd, míg Európában több mint 115 millió felnőtt vesz részt rendszeresen vagy alkalmanként önkéntes tevékenységben.


Hol lehet önkénteskedni Magyarországon?
Magyarországon országos segélyszervezeteknél, helyi alapítványoknál, állatmenhelyeken és online önkéntes-közvetítő felületeken is találhatsz feladatokat. A lehetőségek skálája az alkalmi rendezvénysegítéstől a rendszeres mentorálásig vagy fizikai munkáig terjed.
Nagy országos segélyszervezetek
Ezek a szervezetek az ország szinte minden pontján jelen vannak, és folyamatosan fogadják az alkalmi vagy rendszeres segítőket.
- Magyar Máltai Szeretetszolgálat: Idősgondozásban, hajléktalanellátásban, ételosztásban, gyermekprogramokban és vészhelyzet-kezelésben is részt vehetsz a Máltai Szeretetszolgálat önkéntes oldalán keresztül.
- Magyar Vöröskereszt: Véradásszervezéshez, elsősegélynyújtáshoz, egészségnevelési programokhoz és szociális segítségnyújtáshoz keresnek jelentkezőket a Magyar Vöröskereszt felületén.
- Ökumenikus Segélyszervezet: Adománygyűjtésben, krízisenyhítésben, szemléletformáló eseményeken és szociális intézményeik támogatásában segíthetsz az Ökumenikus Segélyszervezet honlapján található információk alapján.
Gyermekek, fiatalok és fogyatékkal élők támogatásaHa szívesen foglalkozol fiatalokkal vagy érzékenyítő programokkal, ezeket a szervezeteket érdemes felkeresned.
- UNICEF Magyarország: Iskolai szemléletformáló órák (Ébresztő-óra) tartásában és rendezvények lebonyolításában vehetsz részt az UNICEF Magyarország önkéntes programjában.
- Bátor Tábor: Súlyosan beteg gyerekeknek szóló élményterápiás táborokban vállalhatsz tábori cimboraként vagy háttérmunkásként feladatot.
- Nem Adom Fel Alapítvány: Fogyatékkal élő fiatalok közösségi programjaiban, futóklubjában, iskolai érzékenyítő tréningeken vagy online feladatokban segíthetsz a Nem Adom Fel Alapítvány oldalán keresztüli jelentkezéssel.
Lakhatás, környezetvédelem és állatvédelem
- Habitat for Humanity Magyarország: Szociális bérlakások felújításán végezhetsz fizikai munkát, vagy otthonról végezhető kommunikációs és adminisztratív feladatokat vállalhatsz a Habitat for Humanity önkéntes felületén.
- Környezetvédelem: Csatlakozhatsz faültetési akciókhoz (például a 10 Millió Fa közösséghez) vagy hulladékgyűjtő eseményekhez.
- Állatmenhelyek: A legtöbb helyi ebrendészeti telep és állatvédő egyesület örömmel fogad önkénteseket kutyasétáltatásra, takarításra vagy adománygyűjtésre.
Keresőportálok és közösségek
Ha még nem döntötted el, melyik terület áll hozzád a legközelebb, ezeken a helyeken böngészhetsz az aktuális felhívások között.
- Önkéntes Központ Alapítvány (ÖKA): Országos adatbázist és tanácsadást nyújt, valamint koordinálja az Iskolai Közösségi Szolgálatot (IKSZ) is.

- Közösségi csoportok: Az Önkéntesség itthon és nagyvilágban Facebook-csoportban naponta jelennek meg friss hazai és nemzetközi (pl. 18–30 éveseknek szóló ESC) projektek.

- Egyesek Ifjúsági Egyesület: Rövid távú hazai önkéntes táborokat és Európai Szolidaritási Testület (ESC) programokat kínál az Egyesek Ifjúsági Egyesület oldalán.

December 6.
1974. Budapesten felavatták a Deák-téri aluljárót
2024. december 15. 11:00 - Domonkos Csaba pestbuda.hu cikke

Fotó: Fortepan/Képszám: 9631
A Deák Ferenc tér egy hatalmas közlekedési csomópont, egyben a város központja, nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen Budapest legnagyobb föld alatti közlekedési átszálló- és aluljárórendszere található itt. Az egész felszín alatti kis világ kialakítása még az 1896-ban megnyílt millenniumi földalatti vasút építésekor kezdődött, az egyik legjelentősebb eleme, a gyalogos aluljáró pedig 50 éve nyílt meg a budapestiek előtt.
A Deák Ferenc téri aluljárórendszer első látásra egy föld alatti labirintusnak tűnhet. Tökéletes helyszíne lenne egy olyan tudományos-fantasztikus filmnek, amely egy föld alatti városban játszódik. Az ötszintes, magyar szemmel gigantikus aluljárórendszer három metróvonalat kapcsol össze, egyben az 1970-es évek szellemében a föld alatti gyalogoskapcsolatot is biztosítja a tér különböző pontjai között, sőt még a Földalatti Múzeumnak is helyet ad, ahol a régi szerelvényeket is meg lehet nézni.

Az építkezés a felszínről nézve (Fotó: Fortepan/UVATERV)
Az egész komplexum nem egyszerre épült fel. Az első földalatti és a közönségnek megnyitott elem a Millenniumi Földalatti Vasút itteni megállója volt, ami természetesen a felszín alatt kapott helyet. Ezt követte, amikor 1951 és 1956 között a metróépítkezések megkezdésével az első munkafolyamatok egyikeként ezt az állomást átépítették. A mai 2-es metró első szakaszát végül csak 1970-ben adták át, a szerelvények a Deák tér és az Örs Vezér tere között közlekedtek.
A következő szakaszban, 50 éve a gyalogos aluljárórendszert nyitották meg. Az 1974. december 6-án járhatóvá vált aluljáró Budapest nyolcadik ilyen létesítménye volt. A gyalogos aluljárók akkor újdonságnak számítottak, az elsőt az Astoriánál pont 11 évvel a Deák téri előtt adták át. Az utolsó órák megfeszített munkájáról ezt írta a Magyar Hírlap 1974. december 6-án:
"Csütörtök délután, még feldúlt csatamezőre emlékeztetett a Deák tér. A járdaszigeteken katonák terítették a homokot, hogy éjszaka megkezdődhessen a gyors aszfaltozás. Mellettük a villamospálya építői kockaköveket rakodtak, s az úttesten már söpörték az építkezés porát, sarát, hulladékát. – Pénteken avatás – pattognak Lakatos Ervin főépítésvezető mondatai. – Éjszaka felfestik a közlekedési jeleket. Reggel 9–10 óra között megnyitják a teret a közúti forgalomnak. Délután két órakor lesz az aluljáró ünnepi átadása. Végül, fél három körül a végleges pályákra térnek a villamosok is."
A 900 négyzetméteres komplexumot a tervezett határidő előtt egy hónappal készítette el a munkában résztvevő 25 vállalat, amely a korszellemnek megfelelően munkaverseny keretében teljesítették a feladatot, így tisztelegve az állampárt, az MSZMP XI. kongresszusa előtt. (A kongresszusra egyébként 1975 tavaszán került sor.)

A terelve közlekedő villamosok (Fotó: Fortepan/Képszám: 195386)
Az aluljárórendszer elkészültével a felszínen a terelések és a lezárások is megszűntek, ami azért volt jelentős, mert az építkezés alatt a teljes teret lezárták a forgalom elől. Az aluljáróról a Népszabadság 1974. december 1-i száma ezt írta:
"MIBŐL ÁLL AZ ALULJÁRÓ? 3500 köbméter beton, 300 tonna betonacél, márvány, gránit, törhetetlen üveg. Az építkezés során 8000 köbméter földet mozgattak meg, 3000 négyzetméter zsaluzatot és sok ezer méternyi kábelt, csövet, sokmázsányi aszfaltot, követ használtak fel. A legnagyobb munkát a generál kivitelező, a Közlekedési Építő Vállalat végezte: 17 millió forint értékűt, a legkisebb tétel a számlán a Redőnygyáré, az aluljáróba kerülő drapériáért 600 forint. Az aluljáró 50 millió forintba került."
Az építkezés egyfajta látványosság is volt, hiszen a központi földalatti csarnok fölé akkor az építők egy fából ácsolt kilátót is építettek, ahonnan a budapestiek ráláttak az építkezésre, a munkások ezért viccesen azt is mondták munkakezdéskor, hogy "megyünk fellépni".

Az utolsó simítások (Fotó: Fortepan/Képszám: 195376)
Az egész, ötszintes aluljárórendszer nem lett ezzel kész, hiszen a metróhálózat építése folytatódott. Az aluljáróban, a kisföldalatti felhagyott vágányainak alagútjában 1975-ben megnyílt a Földalatti Vasúti Múzeum, majd egy évvel később, 1976-ban a 3-as metró első szakasza, és ezzel az aluljárórendszer elérte mai kiterjedését.
Az eredeti, 1974-es elképzelések szerint a Deák téren egy nagy modern áruház épült volna, amelynek közvetlen bejárata lett volna az aluljáróból, ezért a föld alatti terekben viszonylag kevés bolthelyiséget alakítottak ki.
(Forrás: www.mainapon.hu; www.wikipdia; https://jelesnapok.oszk.hu/hu/taxonomy/evfordulo; Youtube; fotók: Google képkereső)
