December 1-6-ig 

Születésnaposok


December 1.

1800. Vörösmarty Mihály költő és drámaíró. A nemzeti romantika egyik kiemelkedő alakja a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Hazafias költeménye, a "Szózat" - Kölcsey Ferenc "Himnusz" című műve mellett - kiemelkedő jelentőségű a magyar nemzettudatban. Jelentős műve még a "Zalán futása" című eposz, és a "Csongor és Tünde" mesedráma. A szabadságharc leverése után búskomorság lett úrrá rajta, azonban a "Vén cigány" utolsó soraival ismét az elnyomás ellen buzdított, a nemzeti újjászületésre.

1862. Kégl Sándor iranista, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A 19. századi magyarországi iranisztika kiemelkedő alakja, a perzsa nyelv és irodalomtörténet első hazai egyetemi tanára, a klasszikus és újkori perzsa irodalom kiváló ismerője volt.

1905. Kellér Dezső író, humorista, konferanszié, érdemes-és kiváló művész. A Vidám Színpad tagjaként konferálás közben mindig fogta a függöny szélét. Azt vallotta: "aki függöny nélkül konferál, az szóvivő, műsorközlő, házigazda, és a jó ég tudja, még micsoda, csak nem konferanszié".

1908. Korniss Dezső festőművész, grafikus, a modern magyar festészet egyik úttörője

1936. Müller Péter József Attila-díjas író, dramaturg, forgatókönyvíró, előadó. A hazai populáris-ezoterikus irodalom egyik legismertebb alakja. Spirituális célzatú művei mellett drámaíró tevékenysége is meghatározó.

1992. Szalay Bence Junior Prima díjas színművész. Többek között A Viszkis című film főszerepéből ismert.


December 2.

1906. Goldmark Péter Károly a színes televíziózás és a mikrobarázdás hanglemez (LP) kifejlesztője

1909. Garay György, Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, tanár, érdemes művész.

1930. Eck Imre táncos, koreográfus, a Pécsi Balett alapítója

1933. Komjáthy György EMeRTon-díjas zenei szerkesztő 

1937. Gyulai Líviusz Kossuth-díjas grafikusművész, illusztrátor és animációsfilm-rendező

1973. Szeles Mónika teniszezőnő, akinek 52 győzelme van, ebből az amerikai nyílt bajnokságon kétszer, a párizsin háromszor, az ausztrálon négyszert nyert.

1984. Lékai-Kiss Ramóna színésznő (Barátok közt - Zsófi) és televíziós műsorvezető


December 3.

1909. Ladányi Ferenc Kossuth-díjas színész, színigazgató, érdemes-és kiváló művész. Különleges orgánumú színész volt. Peer Gynt-ként, Gobbi Hilda partnereként felejthetetlen alakítást nyújtott.

1922. Béres Ferenc népdalénekes, furulyaművész

1953. Magyar Zoltán kétszeres olimpiai bajnok tornász, a Nemzet Sportolója. A lólengés egyik legnagyobb megújítója. 

1971. Till Attila műsorvezető

1977. Köbli Norbert Balázs Béla-díjas magyar forgatókönyvíró, érdemes művész. Az Arany Hugo-díjas A vizsga és a Bronz Zenit-díjas A berni követ írója, a Magyar Forgatókönyvírók Egyesületének alapító elnöke.

1985. Cseh László olimpiai ezüst-és bronzérmes, világ-és Európa-bajnok úszó


December 4.

1895. Gombos Sándor olimpiai bajnok kardvívó

1943. Rajhona Ádám Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész és népszerű szinkronszínész.

1946. Balázsovits Lajos, Balázs Béla-díjas színész, rendező, színigazgató, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, érdemes művész. Jancsó Miklós állandó színészeinek egyike volt (Fényes szelek, Még kér a nép, Szerelmem, Elektra, Magyar rapszódia, Allegro barbaro, Szörnyek évadja, Isten hátrafelé megy, Kék Duna keringő, A mohácsi vész, Ede megevé ebédem), és további jelentős filmrendezők alkotásaiban játszott: Makk Károly (Isten és ember előtt, Egy erkölcsös éjszaka), Mészáros Márta (Holdudvar), Sára Sándor (Feldobott kő).

1950. Rakovszky Zsuzsa költő, író, műfordító (Hangok, Egyirányú utca, A kígyó árnyéka

1953. Solti János dobos

1956. Varga Miklós énekes


December 5.

1825. Rochlitz Gyula építész, a Keleti pályaudvar központi épületének tervezője. Nevéhez fűződik több nevezetes épület tervezése, vagy az építkezések levezénylése, úgymint a dunai Összekötő vasúti híd, és a MÁV Andrássy úti igazgatósági épülete. A Rochlitz Gyula által tervezett Keleti pályaudvar központi épületét 1884 augusztusában adták át, akkor még Központi Indóház/Pályaudvar néven. Az eklektikus épület csarnokának jellegzetes acélszerkezetét Feketeházy János tervezte. Az épület kivitelezésénél olyan építészek és művészek működtek közre mint Lotz Károly, Than Mór, Stróbl Alajos, vagy Schickedanz Albert. Az eredetileg 5 vágánnyal üzemelő csarnok 1892-ben kapta meg a Keleti pályaudvar nevet.

1901. Országh Tivadar hegedűművész, zeneszerző

1929. Kulka János nemzetközileg elismert magyar karmester és zeneszerző.

1931. Galambos Erzsi Kossuth-és Déryné-díjas színésznő, érdemes-és kiváló művész, a Halhatatlanok Társaságának tagja

1951. Menszátor Magdolna színésznő, filmszínésznő, szinkronszínész

1967. Tóth Krisztina József Attila-és Radnóti-díjas költő, író (Vonalkód, Pillanatragasztó, Akvárium), műfordító, üvegművész

1984. Fülei Balázs Liszt Ferenc-díjas zongoraművész


December 6.

1935. Bertók László Kossuth- és József Attila-díjas költő és író

1946. Szalai Miklós olimpiai bajnok labdarúgó, edző. Az 1968. évi mexikóvárosi olimpián győztes csapatban is két mérkőzést játszott, majd egy alkalommal, 1972-ben, a nagyválogatottban is pályára lépett. Jól képzett, taktikailag érett labdarúgó volt. Klubcsapatában a játékmester, irányító szerepkörét látta el.

1974. Kovács Lázár séf, műsorvezető, food stylist, gasztronómiai tanácsadó

1962. Mocsári Károly Liszt Ferenc-díjas zongoraművész

1964. Szász Júlia színművésznő, több sikeres színházi előadás és televíziós sorozat szereplője


(Forrás: www.mainapon.hu; www.wikipdia; Youtube; fotók: Google képkereső)