Október 26-31-ig 

Történtek

Október 27.

1987. A magyar állampolgároknak joguk lett külföldre utazni.

Ez is a mi életünk volt. Kicsit savanyú, de a miénk. 1987. november 27. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az útlevélrendeletben rögzítette a jogot.

Volt idő, amikor idehaza az utazás nem alapvetés, hanem kiváltság volt, amikor a nyugati határ átlépése sokak számára puszta álom maradt, amikor a rendszer nem szerette volna, hogy tátott szájjal térjünk haza az imperialistának mondott országokból.

Az 1960-as években mindössze egy maroknyi embernek volt engedélyezett a külföldi utazás: politikusok, sportolók és művészek előtt nyíltak fel a határsorompók, persze, kizárólag alapos átvizsgálást követően. Idegen földre ugyanis csak a politikailag megbízható személyek léphettek.

(Forrás: https://www.infonograd.hu/hirek/olvas/36-eve-a-magyar-allampolgaroknak-joguk-lett-kulfoldre-utazni-on-hogy-elte-at-ezt-2023-10-25-204716)

Október 28.

Animáció világnapja: 1892. október 28-án vetítettek először rajzolt mozgóképet egy párizsi moziban. Az esemény egy francia mérnöknek, Émile Reynaud-nak köszönhető. A jeles napon a Nemzetközi Animációs Szövetségnek köszönhetően erre az alkalomra és az animáció társadalmi szerepére emlékezünk.

1877. Megnyitották a budapesti Nyugati pályaudvart. Nevét a vasúttársaságról kapta, nem elhelyezkedése és nem az innen induló vonatok úticélja alapján. 1846-tól innen indult a Pest és Vác közötti vasút, Magyarország első vasútvonala. Az épület azonban útban volt ezért lebontották. Az új pályaudvar terveit az osztrák August de Serres építész és a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette. Vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított.

1976. A Rubik-kocka magyar szabadalmi bejelentésének közzététele

1976. október 28-án került közzétételre a RU0158 ügyiratszámú "Térbeli logikai játék" című szabadalmi bejelentés, amely később a legsikeresebb magyar találmánnyá vált "bűvös kocka" vagy "Rubik-kocka" néven.

Október 29.

1863. Megalakult a Nemzetközi Vöröskereszt

Az Ötök Bizottsága (melynek Henri Dunant is tagja volt) 1863 februárjában megalakította Genfben a Nemzetközi Vöröskereszt elődjét, a Sebesültek Segélyezésére Alakult Nemzetközi Bizottságot (ma: Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága - ICRC). 

Főbb részletek és előzmények:

• Előzmény: Henry Dunantot az 1859-es solferinói csata borzalmai és a magukra hagyott sebesültek látványa indította cselekvésre.

• Alapítók: Az Ötök Bizottsága (Henry Dunant, Gustave Moynier, Théodore Maunoir, Guillaume-Henri Dufour és Louis Appia).

• Első Genfi Egyezmény: 1864-ben fogadták el, amely rögzítette a harctéri sebesültek és az egészségügyi személyzet semlegességét.

• Jelkép: A fehér alapon vörös kereszt (a svájci zászló színeinek megfordítása), Dunant nemzetessége előtt tisztelegve.

• Elismerés: Henri Dunant munkásságáért 1901-ben megkapta az első Nobel-békedíjat. 

Genfi Egyezmények a nemzetközi humanitárius jog alapkövei, amelyek megszabják a fegyveres konfliktusok emberiességi szabályait, különös tekintettel a harcokban részt nem vevő személyek (civilek) és a harcképtelenné vált katonák (sebesültek, hadifoglyok) védelmére. Bár az első egyezményt még 1864-ben írták alá, a ma érvényben lévő rendszer a 1949-ben elfogadott négy alapvető egyezményen és a későbbi kiegészítő jegyzőkönyveken nyugszik. 

• I. egyezmény – A szárazföldi hadseregek sebesültjeinek és betegeinek helyzete: Védi a harcképtelenné vált katonákat, az orvosi személyzetet, az egészségügyi intézményeket és a szállításra használt járműveket.

• II. egyezmény – A tengeri fegyveres erők sebesültjeinek, betegeinek és hajótörötteinek helyzete: Kiterjeszti az első egyezmény védelmi szabályait a tengeri hadviselés áldozataira és a kórházhajókra.

• III. egyezmény – A hadifoglyokkal való bánásmód: Meghatározza a hadifoglyok jogait, garantálja a humánus bánásmódot, tiltja a kínzást, és szabályozza a tartási körülményeiket, valamint a háború utáni szabadon bocsátásukat.

• IV. egyezmény – A polgári lakosság védelme háború idején: A második világháború borzalmai után született meg. Védi a civileket a harci cselekményektől, a megszállt területeken élő lakosságot az erőszaktól, a deportálástól és a megtorlásoktól.

Fontosabb kiegészítő jegyzőkönyvek 

A modern hadviselés (pl. gerillaháborúk, polgárháborúk) kihívásaira reagálva később kiegészítették az egyezményeket:

• I. és II. kiegészítő jegyzőkönyv (1977): Megerősítette a civilek védelmét a nemzetközi, illetve a nem nemzetközi (belső) fegyveres konfliktusok során.

• III. kiegészítő jegyzőkönyv (2005): Bevezette a vörös kristály emblémát mint harmadik hivatalos védelmi szimbólumot a vörös kereszt és a vörös félhold mellett (olyan országok számára, amelyek vallási vagy politikai okokból semleges jelképet kerestek).

Főbb alapelvek

• Humánus bánásmód: Minden embert, aki nem vesz részt közvetlenül a harcokban, erőszak és diszkrimináció nélkül kell kezelni.

• A megkülönböztetés elve: A harcoló feleknek mindig különbséget kell tenniük a katonai célpontok és a polgári lakosság vagy javak között.

• A Vöröskereszt szerepe: A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) különleges jogkört kapott az egyezményektől a foglyok látogatására és a humanitárius segítségnyújtás felügyeletére.

Az internet világnapja 

Nemzetközi Internet Nap (International Internet Day): Ekkor emlékeznek arra a történelmi pillanatra (1969. október 29-re), amikor az ARPANET hálózaton keresztül elküldték az első elektronikus üzenetet ("LO") a kaliforniai UCLA-ről a Stanfordra.

Az internet története egy katonai és tudományos projektként indult a hidegháború idején, mára pedig az emberiség legalapvetőbb infrastruktúrájává vált. 

A fejlődés legfontosabb mérföldkövei:

1. A kezdetek: ARPANET (1960-as évek)

• Katonai alapok: A Pentagon kutatási részlege (ARPA) egy olyan decentralizált kommunikációs hálózatot akart létrehozni, amely egy esetleges atomtámadás után is működőképes marad.

• Az első üzenet (1969): Október 29-én a UCLA egyetemről megpróbálták elküldeni a "LOGIN" szót a Stanford kutatóinak. A rendszer a "LO" leírása után összeomlott, de ezzel megszületett a világ első hálózati üzenete.

2. A szabványosítás és a hálózatok hálózata (1970-es és 1980-as évek)

• Az e-mail megszületése (1971): Ray Tomlinson elküldte az első elektronikus levelet, és bevezette a @ (kukac) jelet a felhasználó és a számítógép azonosítására.

• A TCP/IP protokoll (1983): Bevezették azt a közös "nyelvet", amely lehetővé tette, hogy a különböző típusú számítógépes hálózatok összekapcsolódjanak. Ezt a dátumot tekintik a mai internet technikai születésnapjának.

• A DNS rendszer (1984): Megszületett a Domain Name System. A nehezen megjegyezhető IP-címek (számok) helyett megjelentek a könnyen olvasható tartománynevek (pl. .com, .org, .hu).

3. A World Wide Web és a lakossági robbanás (1990-es évek)

• A WWW feltalálása (1989–1991): Tim Berners-Lee, a CERN kutatója megalkotta a World Wide Webet (a weboldalak rendszerét), a HTML nyelvet és az URL címeket. A webnek köszönhetően az internet átlagemberek számára is használhatóvá vált.

• A böngészők háborúja (1993): Megjelent a Mosaic, az első grafikus webböngésző, amit később a Netscape, majd a Microsoft Internet Explorer követett.

• A dotkom-lufi (1990-es évek vége): Hatalmas gazdasági spekuláció indult az online cégek körül, ami 2000-ben összeomláshoz (dotkom-krach), majd a piac megtisztulásához vezetett. Olyan óriások maradtak talpon, mint az Amazon vagy a Google (1998).

4. Web 2.0 és a közösségi média (2000-es évek)

• Interaktív internet: Az internet egyoldalú információforrásból interaktív felületté vált, ahol a felhasználók maguk gyártják a tartalmat (Wikipédia, blogok, YouTube).

• Közösségi hálózatok: Megjelent és globálissá vált a Facebook (2004), teljesen megváltoztatva az emberi kapcsolattartást.

• Okostelefon-forradalom (2007): Az iPhone megjelenésével az internet kiköltözött az íróasztalokról, és beköltözött a zsebekbe. Az internetezés folyamatossá és helyfüggetlenné vált.

5. A jelen és a jövő (2010-től napjainkig)

• Minden mindennel összekapcsolódik: Elterjedt a felhőalapú tárolás és a Dolgok Internete (IoT), ahol a háztartási gépektől az autókig minden csatlakozik a hálózatra.

• Mesterséges intelligencia: A legújabb korszakot a generatív MI és a hatalmas adatmennyiséget feldolgozó intelligens rendszerek határozzák meg.

A pikkelysömör világnapja 

Tudnivalók a napról

• Célja: Felhívni a figyelmet a pikkelysömörre (pszoriázisra) és a pszoriázisos ízületi gyulladásra, csökkenteni a betegséggel járó stigmát, valamint javítani a betegek kezeléshez való hozzáférését. 

• Szervező: A kezdeményezést a Pszoriázisos Betegszervezetek Nemzetközi Szövetsége (IFPA) vezeti, és 2004 óta tartják meg. 

• A betegségről: A pikkelysömör egy krónikus, nem fertőző, autoimmun jellegű gyulladásos bőrbetegség, amely világszerte több tízmillió embert érint. 

A pikkelysömör (pszoriázis) egy autoimmun folyamat, amely felgyorsítja a bőrsejtek életciklusát, így azok napok alatt felhalmozódnak a bőr felszínén.

Fő bőrtünetek

• Vörös bőrfoltok: Élesen elhatárolódó, gyulladt, vörös területek a bőrön.

• Ezüstös pikkelyek: A vörös foltokat vastag, ezüstös-fehér elhalt hámréteg (pikkely) borítja.

• Száraz, repedezett bőr: A sérült bőrfelszín gyakran annyira kiszárad, hogy megrepedezik és vérezhet is.

• Viszketés és fájdalom: Az érintett területek intenzíven viszkethetnek, éghetnek, vagy érintésre érzékennyé válhatnak.

Tipikus előfordulási helyek

• Könyök és térd: A leggyakoribb mechanikai irritációnak kitett ízületi felszínek.

• Fejbőr: Gyakran vastag pikkelyes plakkok formájában jelentkezik a hajas fejbőrön.

• Deréktájék: A hát alsó része szintén tipikus érintett terület.

Egyéb kapcsolódó tünetek

• Körömtünetek: A kéz- és lábkörmök elszíneződhetnek, pontozottá válhatnak (apró gödröcskék jelennek meg rajtuk), megvastagodhatnak, vagy elválhatnak a körömágytól.

• Ízületi panaszok: A betegek egy részénél pszoriázisos ízületi gyulladás (arthritis psoriatica) alakul ki, amely duzzadt, merev és fájdalmas ízületeket okoz.

A pikkelysömör (pszoriázis) egy jelenleg teljesen nem gyógyítható, de kiválóan kezelhető krónikus betegség. A terápia célja a tünetmentesség elérése és a hosszú távú életminőség javítása. A kezelési módszereket a betegség súlyossága és kiterjedése alapján választja ki a bőrgyógyász.

1. Helyi (lokális) kezelések

Enyhébb, kisebb kiterjedésű bőrpanaszok esetén az elsőként választandó módszerek: 

• Pikkelysömör-elleni és hámlasztó krémek: Szalicilsav- vagy karbamidtartalmú kenőcsök, amelyek segítenek leoldani a megvastagodott elhalt hámréteget.

• Gyulladáscsökkentők: Helyi kortikoszteroid tartalmú krémek és oldatok, amelyek gyorsan csökkentik a gyulladást és a sejtburjánzást.

• D-vitamin analógok: Szabályozzák a bőrsejtek növekedését, gyakran szteroidokkal kombinálva alkalmazzák őket. 

• UVB fényterápia: Mesterséges, ellenőrzött keskeny sávú UVB (Narrowband UVB) sugárzással lassítják a bőrsejtek túl gyors növekedését.

• PUVA kezelés: Egy fényérzékenyítő gyógyszer (psoralen) és UVA sugárzás kombinációja a mélyebb bőrterületek elérésére. 

3. Hagyományos szisztémás (belső) kezelések

Ha a helyi kezelés vagy a fényterápia nem hoz eredményt, szájon át szedhető gyógyszerek válnak szükségessé: 

• Metotrexát: Az immunrendszer működését és a hámsejtek osztódását gátló alapvető gyógyszer, amely az ízületi panaszokra is hatásos.

• Ciklosporin: Erőteljes immunszuppresszív szer súlyos, gyors fellángolások kezelésére.

• Retinoidok: A-vitamin származékok, amelyek segítenek normalizálni a hámsejtek érését. 

4. Biológiai terápia

A modern orvostudomány legnagyobb áttörése a súlyos, makacs pikkelysömör és a pszoriázisos ízületi gyulladás kezelésében: 

• Működése: Olyan célzott, injekcióban vagy infúzióban kapható fehérjetermészetű gyógyszerek, amelyek közvetlenül a gyulladásért felelős immunsejteket vagy citokineket (pl. TNF-alfa, IL-17, IL-23 gátlók) blokkolják.

• Elérhetősége: Hosszú távon is rendkívül hatékonyak, szinte teljes tünetmentességet biztosíthatnak. Kizárólag kijelölt hazai Pszoriázis Biológiai Terápiás Centrumokban érhetőek el, szigorú szakmai kritériumok alapján. 

Október 31.

1923. Kandó Kálmán fázisváltós próbamozdonyának első magyarországi próbafutása

Kandó a Ganz gyárban kezdte kísérleteit, az 50-es periódusú, ipari váltakozó áram közvetlen felhasználását az általa kidolgozott fázisváltós mozdony tette lehetővé. A fázisváltós rendszer első, 2700 lóerős próbamozdonya 1923. október 31-én futott végig az e célra ideiglenes felszereléssel ellátott Budapest Nyugati pályaudvar és Alag közötti fővonalszakaszon.

Reformáció emléknapja: több protestáns egyházban annak emlékére tartják, hogy a hagyomány szerint 1517-ben ezen a napon függesztette ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára a bűnbocsátó levelek árusításával kapcsolatos 95 tételét (újabb kutatások szerint a tételeket Luther a legvalószínűbben először levél útján juttatta el feletteséhez, a megyés püspökhöz, nem pedig a templomajtóra szögezte ki). A legtöbb protestáns gyülekezet ünnepi istentiszteletet tart ezen a napon. 1939 óta pedig október végén rendezik meg az Országos Protestáns Napok ünnepségsorozatát a legnagyobb protestáns egyházak.

Takarékossági világnap: A dátum az 1924-es milánói nemzetközi pénzügyi konferenciának állít emléket, ahol három föl, rész takarékpénztárainak küldöttei két fő témában folytattak szakmai eszmecserét: egyrészt számot adtak a pénzintézetek működésének jellemző tapasztalatairól, céljairól és terveiről, másrészt azokról a hatósági és takarékpénztári feladatokról esett szó, amelyek a betétesek érdekeinek és jogainak fokozottabb védelmét szolgálják. Itt határozták el, hogy a világ takarékpénztárai a jövőben október utolsó munkanapján ünnepeljék a takarékosság világnapját.

Magyarország legnagyobb pénzintézete, az OTP Bank 1964-ben csatlakozott a nemzetközi tanács felhívásához.

Ez a nap a takarékoskodó emberek napja, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a megtakarítások és az öngondoskodás fontosságára. Fontos, hogy az igényeink összhangban legyenek a lehetőségeinkkel.

A városok világnapja 

Minden évben október 31-én ünneplik, amely az ENSZ által kezdeményezett "Városok Októbere" (Urban October) nevű eseménysorozat záró napja. Az ENSZ Közgyűlése 2013-ban határozott a nap létrehozásáról, és először 2014-ben tartották meg. 

Célja: Felhívni a figyelmet a globális urbanizáció kihívásaira, előmozdítani a nemzetközi együttműködést a fejlődési lehetőségek kihasználásában, valamint támogatni a fenntartható városfejlesztést.

• Állandó fő mottó: "Jobb város, jobb élet" (Better City, Better Life). 

2026-os év részletei

• Az idei téma: "A város megújítása: megfelelő lakhatást mindenki számára" (Regenerating the City: Adequate Housing for All).

• Központi globális rendezvény helyszíne: Fuzhou, Kína (október 31. – november 2. között).

• A fókusz: A városi revitalizáció mint katalizátor arra, hogy a lakhatási válságra fenntartható, befogadó és klíma-ellenálló megoldásokat találjanak, megvédve a lakókat a kiszorulástól. 

(Forrás: www.mainapon.hu; www.wikipdia; https://jelesnapok.oszk.hu/hu/taxonomy/evforduloYoutube; fotók: Google képkereső)