Október 5-11-ig
Történtek...
Október 5.
1966. Pedagógusi jogok világnapja. Az UNESCO és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet elfogadta a pedagógusi jogokról szóló, 150 paragrafusból álló határozatot. A dokumentum tartalmazza többek között a pedagógusok megbecsülésének szükségességét, előírja az ingyenes továbbképzést.
A határozat legfontosabb pontjai és jogai: A dokumentum a közoktatásban dolgozó tanítók és tanárok jogait, kötelességeit és munkakörülményeit szabályozza:
Akadémiai szabadság és szakmai önállóság: A pedagógusoknak joguk van megválasztani és fejleszteni a tanítási módszereket, tankönyveket és munkaanyagokat.
Bérezési alapelvek: Kimondja, hogy a pedagógusok fizetése nem maradhat el az ugyanolyan szintű képesítést követelő más szakmák bérétől, és biztosítania kell a tisztes megélhetést.
Munkakörülmények és stabilitás: Rögzíti a foglalkoztatás biztonságát (státuszvédelem), a tiszta fegyelmi eljárásokhoz való jogot, a maximált osztálylétszámokat, valamint a nők számára a szülési szabadság védelmét.
Folyamatos továbbképzés:
Előírja a pedagógusok számára az ingyenes szakmai továbbképzések biztosítását.
Döntéshozatali részvétel:
Szorgalmazza, hogy a tanárokat és szakmai szervezeteiket be kell vonni az oktatási reformok, tantervek és döntések előkészítésébe.
Október 6.
Aradi vértanúk napja, amely Magyarország hivatalos nemzeti gyásznapja.
1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtisztjét (12 tábornokot és 1 ezredest).
Batthyány Lajos:
Ezen a napon végezték ki Pesten az első magyar felelős miniszterelnököt, gróf Batthyány Lajost is.
A megtorlás:
Az ítéleteket Julius Jacob von Haynau táborszernagy, a császári csapatok fővezére jóváhagyásával hajtották végre.
A gyásznap tisztelete
Nyilvánítás:
A magyar kormány 2001-ben nyilvánította október 6-át hivatalos nemzeti gyásznappá.
Megemlékezések:
Ezen a napon az országban félárbocra eresztik az állami lobogót, az iskolákban és közintézményekben pedig tiszteletkörökkel, megemlékezésekkel adóznak a mártírok emlékének.
A 13 vértanú
Golyó általi halál:
Lázár Vilmos, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Schweidel József.
Kötél általi halál:
Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knezić Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János, Vécsey Károly.
Építészek világnapja: a jeles nap arra hívja fel a figyelmet, hogy az épületek tervezői nem csupán társadalmilag hasznos, de művészi értékű munkát is végeznek. Több építészeti díjkiosztó ceremónia is ezen a napon zajlik világszerte.
Magyarországon ezen a napon adják át a Pro Architectura díjat, amelyet a hazai építészeti kultúra népszerűsítésében és szemléletformálási tevékenységben, a minőségi épített környezet létrehozásában, az építészeti értékek megőrzésében élen járó szakemberek kapnak meg.
Leghíresebb magyar építészek:
Hild József
Dr. Hauszmann Alajos
Lechner Ödön
Pollach Mihály
Steindl Imre
Ybl Miklós
1926. Budapesten felavatták a Batthyány-örökmécsest, amely a szabadság jelképe lett. Azon a helyen áll, ahol Batthyány Lajost, Magyarország első független miniszterelnökét kivégezték. Az emlékművet Pogány Móric tervei alapján készítették.
Október 7.
1959. Először közvetítettek képeket a Hold túlsó oldaláról
A szovjet Luna-3 űrszonda készítette el és közvetítette az első történelmi felvételeket a Hold Földről nem látható, rejtett oldaláról.
A küldetés részletei
- Indítás: 1959. október 4-én indult útjára a Bajkonuri űrközpontból.
- A fotózás: Október 7-én, mintegy 65 200 kilométer távolságból, 40 perc alatt 29 fényképet készített.
- Eredmény: A zajos, de történelmi képek révén a emberiség először pillanthatta meg a Hold túloldalát.
A szovjet Luna-program (1959–1976) az űrkutatás történetének egyik legjelentősebb és leginnovatívabb automatizált holdszonda-sorozata volt. Bár az emberes holdraszállási versenyt végül az amerikai Apollo-program nyerte meg, a szovjet Luna szondák az űrverseny során számos történelmi elsőséget zsebeltek be. Összesen 44 indítási kísérletből végül 24 küldetés kapott hivatalos Luna-jelölést. A program az alábbi mérföldköveken keresztül formálta át a Holdról alkotott tudásunkat:
🚀 A Luna-program legnagyobb történelmi sikerei
Luna–1 1959 Az első űreszköz, amely elérte a második kozmikus sebességet, elhagyva a Föld vonzását (a Hold mellett elrepülve Nap körüli pályára állt).
Luna–2 1959 Az első ember alkotta tárgy, amely elérte a Hold felszínét (becsapódott a Mare Imbrium területén).
Luna–3 1959 Készítője az első fotóknak a Hold Földről nem látható, túlsó oldaláról.
Luna–9 1966 A világon az első szonda, amely sima landolást hajtott végre a Hold felszínén, és panorámafelvételeket sugárzott a Földre.
Luna–10 1966 Az első űreszköz, amely sikeresen Hold körüli pályára állt, és a Hold első mesterséges holdjává vált.
Luna–16 1970 Az első teljesen automatizált, robotizált talajminta-visszahozatali küldetés, amely holdkőzetet hozott a Földre.
Luna–17 1970 Juttatta el a Holdra a világ első távirányítású holdjáróját, a Lunohod–1-et.
🌖 A küldetések típusai
Első generáció (becsapódók és elrepülők): A korai technológia tesztelése, a Hold elérése és az első fotók elkészítése.
Második generáció (pályára állás és sima landolás): A Hold gravitációs terének térképezése, valamint a felszíni viszonyok közvetlen vizsgálata.
Harmadik generáció (robotizált mintavétel és holdjárók): A Lunohod-program holdautói (a Lunohod–1 és Lunohod–2) kilométereken át barangoltak a felszínen, miközben a Luna–16, 20 és 24 szondák sikeresen juttattak vissza értékes regolitmintákat a földi laboratóriumokba.
A klasszikus szovjet program 1976-ban a Luna–24 misszióval zárult. Évtizedekkel később Oroszország újraindította a névhasználatot a Luna–25 szondával, amely azonban 2023-ban a Holdba csapódott.
Habitat Világnap:
A habitat ökológiai kifejezés: egy faj populációt alkotó egyedeinek az élőhelyben elfoglalt helye. Az ENSZ Emberi Települések Központja (Habitat, székhelye: Nairobi) létrehozását a világ szegényeiért való aggodalom motiválta. Fő célkitűzése, a települések életkörülményeinek javítása. A világnappal a népek figyelmének felébresztése volt az elsődleges elképzelés annak érdekében, hogy mindenki részére biztosítani lehessen, mert biztosítani kell, az egyik legelemibb jogot: az emberi életre alkalmas otthont és lakáskörülményeket.
Október 8.
1902. Ünnepélyes keretek között átadták a Steindl Imre által tervezett Országházat. A kor legnagyobb beruházását jelentő építmény a tervezett 18 millió korona helyett több mint 37 millióba került.
Az országgyűlési bizottság 1882-ben a leendő magyar országház építésére pályázatot írt ki. A pályázók között olyan elismert nevek szerepeltek, mint Hauszmann Alajos, Freud Vilmos vagy Emil Fröster. A zsűri azonban a beadott 19 pályamű közül Steindl Imre műegyetemi tanár munkájának ítélte a fődíjat.
A földmunkák az épület helyszínéül kijelölt rakparti Tömő-téren (ma Kossuth-tér) 1885 októberében kezdődtek el, majd a 176 ezer köbméter föld kitermelés után, javarészt magyar építőanyagokból, 17 éven át folyamatosan építették a kor legnagyobb beruházását jelentő Országházat.
A historizáló ekletika jegyében született 268 méter hosszú, 123 méter széles épületnek az eredeti tervek szerint az 1896-os millenniumi ünnepesség sorozatra kellett volna elkészülnie, a menet közben szükségessé vált építészeti változtatások miatt azonban nem tudták tartani a kitűzött határidőt. A helyzetet tovább nehezítette, hogy az építkezés alatt komoly finanszírozási nehézségek léptek fel: a beruházás a 18 millió koronára tervezett költségvetést jócskán meghaladva, több mint 37 millióba került.
Az 1902. október 8-án átadott 18 ezer négyzetméteres Országház legimpozánsabb része a pompázatos díszlépcső és a 27 méter magas kupolacsarnok, amelyet a politikusokon kívül a parlamentbe érkező turistacsoportoknak is módjukban áll megcsodálni.
Az Országház a továbbiakban magába foglalja többek között a nagyebédlőként funkcionáló Vadászteremet, a Gobelintermet, a Delegációs termet, az Országgyűlési Könyvtárat, a miniszterelnöki rezidenciát, a képviselőházi üléstermet, valamint annak "ikertestvérét", a főrendi üléstermet.
Az Országház építésének gondolata jóval korábbi, minthogy Steindl irodájának tervezői először papírt és ceruzát ragadtak volna. Az Országház felépítésének ötlete először a 19. század első felében, az 1830. évi országgyűlésen merült fel konkrét javaslat formájában, ám majd' egy évtizedet kellett várni az első lépésekre. Ezalatt az idő alatt József nádor az előzetes tervek és a hozzávetőleges költségvetés kidolgozásán fáradozott, majd felkérte Pollack Mihályt, a kor egyik legkiemelkedőbb magyar építészét az épület megtervezésére, anélkül, hogy az épület helyét megjelölte volna.
1840-ben Pollack Mihály készített már egy tervet, de ezt az 1843/44-es országgyűlés mellőzte és helyette egy tervpályázatot írt ki. A beérkezett 42 magyar és külföldi pályaműből egy sem maradt fenn, így e korai elképzelésekről nem sokat tudunk.
A Pollack-féle elképzelés szerint így nézett volna ki a magyar parlament:
Van der Nüll és Sicardsburg Országház-terve, 1844. :
Wilhelm Stier pályaterve:
Hauszmann Alajos - "Patres conscripti" című pályázat - díjazott. A bíráló bizottság értékelte a tervrajz áttekinthetőségét:
Schickedanz Albert és Freud Vilmos - "Alkotmány II." című pályázat - díjazott. A legfelgyelmezettebbnek és legösszefogottabnak ítélt terv:
Otto Wagner és társai - "Scti. Stephani Regis" című pályázat - díjazott. Hibául rótták fel, hogy nem praktikus: a két üléstermet a hosszú épület két végére tervezte:
Fellner és Helmer - "Moriamur pro rege nostro" című pályázat. Hibája az elbírálók szerint, hogy a kupola szervetlenül nyúlik ki az épületből, és zaklatott hatást kelt az épület sziluettje.
Steindl Imre - "Alkotmány I." című pályázat - díjazott, végül a pályázat győztes terve:
Steindl Imrével az Országház Építési Végrehajtó Bizottság 1885. március 5-én kötött szerződést a kivitelezési munkálatok építészeti vezetésére. Ebben lényegében a munka egészére nézvést szabad kezet kapott. Steindl ki is használta mozgásterét. Az épületet, felszerelését és műalkotásait egyetlen egységként képzelte el, ennek megvalósításához pedig végig kezében tartotta az irányítást. Az egyes munkafázisokat a megbízható, elképzeléseit ismerő és azok szerint eljáró kollégáira, tanítványaira bízta.
1946. Megtartotta első koncertjét a Tátrai Vilmos alapította vonósnégyes
A már fiatalon tevékeny, sőt mozgalmas zenei életet élő Tátrai Vilmos 1946-ban Lajtha László ösztönzésére alakította meg vonósnégyesét a Rádiózenekar és a Székesfõvárosi Zenekar szólamvezetőiből. Az első hegedűs maga volt, a második hegedűs Rényi Albert, mélyhegedűn Iványi József, gordonkán pedig Dénes Vera játszott. A kvartett 1946. május 12-én mutatkozott be egy rádiós stúdiókoncerten, ahol Szergej Prokofjev 1941-ben írt 2. vonósnégyesét mutatták be. Az együttes azonnal a zenei élet figyelmének központjába került, Szabó Ferenc ezt írta az Új Szóban megjelent kritikájában: "Kellemes meglepetés volt az első hegedű szólamát előadó Tátrai Vilmos vérbeli kamarazenészt eláruló játéka. Remélhetően ezen szereplése nem véletlen kirándulás volt csak a kamarazene területére." A fiatal vonósnégyesnek 1947-ben már saját bérleti ciklusa volt, 1948 őszén megnyerte a nemzetközi Bartók-versenyt és a vele járó 12 000 forintot.
A Tátrai-vonósnégyesnek hatalmas repertoárja volt, gyakorlatilag a teljes kvartettirodalmat műsorukon tartották, és rengeteg hangfelvétel készült velük. Fontos szerepet játszottak Bartók Béla és Weiner Leó műveinek a magyar koncertéletbe való visszahozatalában. A vonósnégyesben az évek folyamán cserélődtek a tagok, második hegedűsként Szűcs Mihály, majd Várkonyi István, brácsásként Konrád György, gordonkásként pedig Banda Ede váltotta az alapítókat.
A vonósnégyes tagjai 1958-ban megkapták a Kossuth-díj II. fokozatát (ekkor Banda, Iványi, Szűcs és Tátrai voltak a kvartett tagjai).
1970. Bemutatták Szabó István Szerelmesfilm című alkotását.
A filmről
- Rendező és író: Szabó István (ez volt az első színes nagyjátékfilmje).
- Főszereplők: Bálint András (Jancsi) és Halász Judit (Kata / Kati).
- Történet: Jancsi tíz év különlét után – miután Kata az 1956-os forradalom idején Franciaországba disszidált – Párizsba utazik, hogy találkozzon a gyermekkori szerelmével.
- Stílus: A film az emlékek, a képzelet és a valóság keverésével mutatja be a kelet-európai sorsokat és a vasfüggöny okozta szakadékot.
Október 9.
Postai világnap - megemlékezve a postások és a postai hálózat munkájáról
1874. október 9-én alapították az Általános Postaegyesületet, melyet később Egyetemes Postaegyesületnek neveztek. Az egyesület a nemzetközi postaszolgálat összehangolása, továbbfejlesztése érdekében jött létre. A fő célkitűzése az volt, hogy az elzártabb települések is bekapcsolódhassanak ebbe a szolgáltatásba; a nemzetközi postaszolgálatok tevékenységének összehangolása, a szolgáltatások fejlesztése és a globális postai együttműködés biztosítása.
A 22 alapító ország között volt Magyarország is. Az egyesület 1948-tól az ENSZ szakosított intézménye, jelenleg több mint 160 ország a tagja. A modern posta már nem elégedhet meg a hagyományos szolgáltatásokkal, alkalmazkodnia kell a kihívásokhoz.
Fókuszban a dolgozók: Ezen a napon köszöntik a kézbesítőket, a feldolgozókat és az ügyfélszolgálati dolgozókat, elismerve a társadalmat összekötő mindennapi munkájukat
Október 10.
Halálbüntetés elleni harc világnapja:
A halálbüntetés elleni európai és világnap alkalmából az Európai Unió (EU) és az Európa Tanács ismételten határozottan leszögezi, hogy mindenkor, mindenhol és minden körülmények között megingathatatlanul ellenzi a halálbüntetést és annak újbóli bevezetését is. A halálbüntetés embertelen és megalázó büntetés, az emberi méltóság végső megtagadása. Nem bír visszatartó erővel a bűncselekményekkel szemben, és visszafordíthatatlanná teszi az igazságszolgáltatás tévedéseit. Felszólítják a halálbüntetést alkalmazó valamennyi államot, hogy kezdeményezzenek nyílt és demokratikus vitát a halálbüntetés eltörléséről. Ezt szem előtt tartva az államoknak javítaniuk kell az átláthatóságot és a halálbüntetési eljárásra, szakpolitikára és gyakorlatra vonatkozó pontos információkhoz való hozzáférést.
Tudnivalók a világnapról
- Célja: Felhívni a figyelmet a halálos ítéletek emberi jogi sérelmeire, kiemelten az élethez való jog védelmére, valamint szorgalmazni a kivégzések teljes világszintű megszüntetését.
- Eredete: A Halálbüntetés Elleni Világszövetség kezdeményezésére tartották meg először 2003-ban.
- Jelentősége: Emlékeztet arra, hogy a büntetés ezen formája ellentétes a legalapvetőbb emberi jogokkal.
1903. Megnyitották (a régi) Erzsébet hidat Budapesten.
Főbb tudnivalók a régi Erzsébet hídról:
- Névadója: Erzsébet királyné (Sisi), akinek a szobrát a budai hídfőnél állították fel.
- Építési ideje: 1898–1903 között épült Czekelius Albert és Kherndl Antal tervei alapján, az építészeti részleteket Nagy Virgil tervezte.
- Műszaki szenzáció: A maga idejében világrekordnak számított a 290 méteres középső nyílásával, mivel ez volt a világ leghosszabb egynyílású lánchídja.
- Sorsa: A második világháború végnapjaiban, 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok felrobbantották. Maradványait részben felhasználták, a mai modern Erzsébet híd pedig 1964-ben épült fel a helyén.
Különleges láncszerkezet és a világrekord
A 290 méteres egynyílású meder:
A híd legnagyobb különlegessége az volt, hogy a Duna medrében nem állt pillér. A teljes folyómedret egyetlen, 290 méter hosszú nyílással ívelte át. Ezáltal 1926-ig a világ leghosszabb egynyílású lánchídja volt.
A lánckötegek:
A főtartó szerkezetet két, egymástól 20 méter távolságra elhelyezett lánckötegpár alkotta. Ezek a kötegek egymás felett, 1,5 méter távolságban húzódtak. A hidat összesen több mint 4000 darab egyedi láncszem tartotta össze, amelyeket a Diósgyőri Magyar Királyi Vas- és Acélgyárban gyártottak.
Merevítés:
Az Erzsébet hidat a világ egyik legjobban merevített függőhídjaként tartották számon. Olyan masszív rácsos merevítőtartókkal látták el, amelyek szinte teljesen kiküszöbölték a függőhídakra jellemző vízszintes és függőleges kilengéseket (a híd hullámzását).
Anyaghasználat és súlyadatok A híd acélszerkezetét a MÁVAG (Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára) gyártotta és szerelte össze a helyszínen.
Teljes súly:
A beépített acélszerkezet össztömege elérte a 11 170 tonnát.
Építési segédeszközök:
Csak a híd összeszereléséhez használt ideiglenes faállványzathoz 11 200 m³ fát és 610 tonna kapcsoló acélelemet használtak fel.
Építési nehézségek és a budai hőforrásokAz építkezés során komoly geológiai és mérnöki kihívásokkal kellett szembenézniük:
Hőforrások Budán:
A budai oldalon a lehorgonyzó kamrák alapozásakor a mélyből feltörő forró termálvizek nehezítették a munkát. A mérnököknek különleges szivattyúrendszereket és szigetelést kellett alkalmazniuk, hogy a híd alapjait betonozni tudják.
A lehorgonyzás roppant tömege:
Mivel a láncok hatalmas húzóerőt fejtettek ki, a parti hídfőknél gigantikus, föld alatti beton- és kőtömbökbe kellett azokat lehorgonyozni, amelyek ellensúlyozták a híd és a forgalom súlyát.
Október 11.
Túlsúly elleni harc világnapja:
Ezen a napon az elhízás veszélyeire hívják fel a figyelmet. A világon számos sporteseménnyel és táplálkozástudatossági tanáccsal segítik az elhízásban szenvedő embereket és nyújtanak segítséget az egészséges fogyásban.
Főbb tudnivalók
Célja:
Felhívni a figyelmet az elhízás veszélyeire, valamint a testi és lelki egészség megőrzésének fontosságára.
Egészségügyi kockázatok:
Az elhízás krónikus, progresszív betegség, amely számos szövődménnyel (például szív- és érrendszeri problémákkal) járhat.
Megelőzés és tippek:
Egyél kevesebb feldolgozott élelmiszert.
Törekedj napi legalább 30 perc mozgásra.
Aludj legalább 7 órát, mert az alváshiány hízáshoz vezethet
1958. Megalapították a Balázs Béla-díjat.
A Balázs Béla-díj a magyar filmkészítőknek és televíziós alkotóknak adományozható legmagasabb állami szakmai kitüntetés, amelyet 1958-ban alapítottak.
Célja: A mozgókép területén kiemelkedő alkotótevékenységet kifejtő, vagy kimagasló művészi és tudományos teljesítményt elérő szakemberek elismerése.
Átadása: Évente, nemzeti ünnepünkön, március 15-én adja át a mindenkori kultúráért felelős miniszter.
Jutalma: A kitüntetettek adományozást igazoló okiratot és Balázs Béla domborműves érmét kapnak.
Névadója: Balázs Béla esztéta, író és filmkritikus.
Kik kapták meg a díjat?
A díjazottak köre rendkívül széles, hiszen a rendezőktől kezdve az operatőrökön és animációs alkotókon át a filmtörténészekig minden fontos mozgóképes szakma képviselői megtalálhatók közöttük. A Wikipédia Balázs Béla-díjasok kategóriájában szereplő több száz szakember közül íme néhány ikonikus név, akik nélkül a magyar filmtörténet elképzelhetetlen lenne:
Korszakalkotó filmrendezők:
Jancsó Miklós (számos cannes-i siker alkotója), Bacsó Péter (A tanú rendezője), valamint az Oscar-díjra jelölt Enyedi Ildikó (Testről és lélekről).
Az animáció mesterei: Jankovics Marcell (János vitéz, Magyar népmesék) és Dargay Attila (a Vuk és a Szaffi megalkotója).
Legutóbbi díjazottak (2026): A legfrissebb, 2026. márciusi elismerések alkalmával négy kiemelkedő szakember vehette át a díjat:
Fazekas Eszter filmtörténész, a Nemzeti Filmintézet volt filmfelújítási és digitalizálási vezetője.
Kerek Béla kreatív producer
Oláh Ottó hangmérnök
Zákonyi S. Tamás producer és rendező (például A nemzet aranyai című vízilabdás dokumentumfilm alkotója).
Érdekességek a díjazásról
Az életút elismerése: Sokan a pályájuk korai szakaszában kapják meg, és a Balázs Béla-díj ugródeszkát vagy fontos lépcsőfokot jelent a még magasabb állami kitüntetések, például a Kossuth-díj felé.
A keretszám változása: Míg korábban évente akár 10 alkotó is megkaphatta, 2012 óta törvényi szabályozás alapján évente legfeljebb 4 személy részesülhet ebben az elismerésben.
2001. Ünnepélyesen átadták a Párkányt és Esztergomot összekötő, a második világháború végén felrobbantott és több mint fél évszázad után újjáépített Mária Valéria hidat
Főbb tudnivalók a hídról:
Eredeti átadás: először 1895-ben épült Feketeházy János tervei alalpján.
Pusztulás: 1944. december 26-án a visszavonuló német csapatok felrobbantottták, így 57 éven át hiányzott a közvetlen kapcsolat a Duna két partja között.
Újjáépítés: 2001-ben magyar és szlovák összefogással, valamint európai uniós támogatással építették újjá.
Jelentőség: az újjáépített kapcsolat újraegyesítette a két szomszédos várost, Esztergomot és a szlovákiai Párkányt (Štúrovo)
(Forrás: www.mainapon.hu; www.wikipdia; Youtube; fotók: Google képkereső)