Október 1-4-ig
Születésnaposok
Október 1.
1899. Bárdos Lajos, zeneszerző, karnagy, zenetudós. Kodály Zoltán tanítványa volt. A Zeneművészeti Főiskolán tanított, kórust vezetett, 1934-ben megszervezte az Éneklő Ifjúság mozgalmat. Kitűntetései: Szent Gergely Lovagrend (XII. Pius Pápa adományozása); Kossuth-és Erkel díj, érdemes-és kiváló művész
1907. Pártos Ödön, hegedűművész, zeneszerző
1929. Házy Erzsébet, Kossuth-és Liszt Ferenc-díjas szoprán operaénekesnő
1937. Balázs Árpád, zeneszerző. Az ő zenéjét használták fel a Kockásfülű nyúl meséhez. Az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Fúvószenei- és Mazsorett Szövetség alapító- és örökös elnöke.
1945. Molnár Piroska, Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes-és kiválóművész. a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja,
1947. Som Lajos, zenész, basszusgitáros, a Piramis együttes alapítója.
Október 2.
1931. Szegő Tamás, újságíró, jogász. A Mit üzen a Rádió? című műsorával vált ismertté. Több könyve és publikációja jelent meg a sajtójog és munkajog témakörében.
1950. Szurdi Miklós, rendező
1969. Selmeczi Roland, színpadi, film- és szinkronszínész, pl. Brad Pitt, Patrick Swayze és Antonio Banderas magyarhangja. Még főiskolás sem volt, amikor szerepet kapott az Angyalbőrben című tévésorozatban, majd szerepelt a Kútfejek című filmben és ő volt Bajusz rendőr az Üvegtigris filmekben.
1970. Erős Antónia, újságíró, műsorvezető
1976. Kozma Orsolya, énekesnő
Október 3.
1953. Cseke Péter, Jászai Mari-díjas színész. Szerepeiből: Elvisz Trén (Webber: Macskák), Balga (Vörösmarty: Csongor és Tünde), Philip (Shaw: Sosem lehet tudni).
1953. Keresztes Dóra, festő és grafikusművész, animációsfilm-rendező
1968. Nemes András Csaba, erdélyi magyar szobrász, grafikus
Október 4.
1924. Bencze Ferenc, Balázs-Béla-díjas színész. Főként népszínművekben és operettekben szerepelt, táncos-komikus is volt. Bacsó Péter 1971-ben készült Kitörés című filmjében szerepelt először, majd sok magyar filmben játszott, például a Makrában és az Az ötödik pecsétben.
1925. Kállai Ferenc, Kossuth-és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a Nemzet Színésze, a Nemzeti Színház örökös tagja. Neve Bacsó Péter 1969-ben forgatott, és sokáig betiltott A tanú című szatírájával került be a magyar filmtörténelembe. A filmben a rendszer kisembere, Pelikán József gátőr bőrébe bújt. Ezután is a naiv, félrevezethető, ám mégis szerethető figurák megformálásában jeleskedett. A tanú második része 1994-ben készült el Megint tanú címmel.
1955. Bán János, KISZ- és Jászai Mari-díjas színész. Szerepeiből: Clitandre (Moliére: A mizantróp), Közeg (Spiró: Csirkefej), Hlesztakov (Gogol: A revizor), filmjeiből: Szerelmem, Elektra, Felhőjáték, A falfúró, A vörös zsaru, Sztálin menyasszonya.
1974. Homor Zsuzsanna, zongoraművész, a Zeneművészeti Egyetem tanára. 8 évesen szerepelt először a Zeneakadémia Nagytermében, amit a Magyar Televízió is közvetített.
(Forrás: www.mainapon.hu; www.wikipdia; Youtube; fotók: Google képkereső)