Október 19-25-ig
Történtek...
Október 19.
1815. A Gellérthegyi csillagvizsgáló felavatása
A Gellért-hegy tetején – a mai Citadella helyén – 1815. október 19-én ünnepélyes keretek között, József nádor jelenlétében felavatták a Pest-budai Egyetem csillagvizsgálóját, amely a XIX. század első harmadának egyik legjobban felszerelt, legkorszerűbb intézménye volt.
Ebben az időszakban a csillagászati észlelő műszerek terén korszakváltás zajlott. A megelőző korszak igen nagyméretű, de aránylag könnyű fafelépítésű műszereit tágas észlelő termekben helyezték el. A XIX. század elején kialakult műszertípusok másféle épületeket, szilárdabb felállítást követeltek meg. Előtérbe léptek az égbolt minden irányába állítható eszközök, amelyek forgatható kupolák alatt kaptak helyet. Ennek a modern obszervatórium típusnak legkorábbi képviselője az 1789-ben alapított Gotha-seebergi csillagvizsgáló volt, amelyet a magyarországi születésű Zach Ferenc Xavér tervezett és szerelt fel. A gellérthegyi csillagvizsgáló alapítása és tervezése olyan ember nevéhez fűződik, aki Zach Ferenc barátjaként hosszabb időt töltött Gothában. Pasquich János az új berendezéseket a müncheni Utzschneider, Fraunhoffer és Reichenbach cégtől rendelte meg. Ennek a műhelynek ez volt az első komolyabb megrendelése, viszont feladatát olyan sikerrel oldotta meg, hogy későbbi jó hírét éppen a budai obszervatórium részére végzett munka alapozta meg.
Pasquich vázlatai alapján az épület tervezését Pollack Mihály végezte el. Az Urania névre keresztelt csillagvizsgálót 1849-ben az osztrák ágyútűz súlyosan megrongálta. Az intézmény 1867-ben végleg megszűnt.
(Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990, [ifj. Bartha Lajos])
1947. Először lehetett mérkőzéseredményre fogadni Magyarországon, elindult a Totó játék.
Ekkor 12 labdarúgó-mérkőzés végeredményét (győztesét) lehetett megtippelni. Egy totószelvény ára 3 forint 30 fillérbe került. Ebből 30 fillért a sport támogatására fordítottak. Az első héten 20882 darab szelvény érkezett be. Telitalálat nem volt, ugyanis a 12 mérkőzés végeredményét senki sem találta el helyesen.
Október 20.
1896. Az egykori Néprajzi Múzeum (a Magyar Királyi Igazságügyi Palota) épületének átadása
A mai Néprajzi Múzeum épülete eredetileg a Magyar Királyi Igazságügyi Palota céljára készült, az épület felavató ünnepségére 1896. október 20-án került sor, amelynek során a zárókövet I. Ferenc József helyezte el. 1972-ben kapta meg állandó és időszakos kiállítások céljaira a Néprajzi Múzeum.
Csontritkulás nemzetközi napja: az elsőként 1996-ban, az Egyesült Királyságban működő National Osteoporosis Society által megrendezett eseményhez már több mint 90 ország csatlakozott. A kezdeményezés az International Osteoporosis Fundation (IOF) nemzetközi alapítvány szervezésében, az egyes országok betegszervezeteinek helyi eseményeivel kiegészülve, a betegség elleni küzdelem kapcsán kíván rávilágítani a megelőzés, a diagnosztizálás és a kezelés legfontosabb aspektusaira.
(Részletesebben: https://www.neak.gov.hu/sajtoszoba/kozlemenyek_eu_napok/egeszsegugyi_vilagnapok_csontritkulas)
Statisztikai világnap: A statisztika a valóság számszerű információinak megfigyelésére, összegzésére, elemzésére és modellezésére irányuló gyakorlati tevékenység és tudomány, gyakran hívják statisztikának a statisztikai tevékenység eredményeként keletkező adatokat is.
Napjainkban a statisztika jelen van a mindennapi életünkben, a tanulásban, a munkánkban, erre alapulnak a döntéshozók döntései, de a statisztika fontos szerepet tölt be a média tájékoztatási tevékenységében is. Az internet világában a statisztikai adatok, információk még inkább felértékelődtek, ezért fontos, hogy a statisztika művelői, használói minél többet tudjanak a statisztikákról, arról, hogy mire és hogyan lehet használni a statisztikákat, azaz a statisztikai kultúra fejlesztése a statisztikusok fontos feladata. E gondolat jegyében nyilvánította az ENSZ Statisztikai Bizottsága 2010. februárjában az október 20.-át Statisztikai Világnappá. 2010. októberében a világ statisztikai hivatalai, statisztikai társaságai első alkalommal hívták fel a figyelmet a statisztika művelésére, használatára és ezt kívánjuk tenni évente, október 20.-án.
1887. Megalapították a Fővárosi Múzeumot. A múzeum helye 1899-től a városligeti Műcsarnok lett. Az első kiállítás 1907-ben nyílt meg.
Az egykori Néprajzi Múzeum (a Magyar Királyi Igazságügyi Palota) épületének átadása – 1896
1896. október 20.A mai Néprajzi Múzeum épülete eredetileg a Magyar Királyi Igazságügyi Palota céljára készült, az épület felavató ünnepségére 1896. október 20-án került sor, amelynek során a zárókövet I. Ferenc József helyezte el. 1972-ben kapta meg állandó és időszakos kiállítások céljaira a Néprajzi Múzeum.
1900. Átadták a pesti Duna-parti villamosvonalat. Az akkor épülő Erzsébet híd hídfőjét kötötte össze az Akadémia terével.
1949. Először jelent meg a Nők Lapja.
Október 21.
Földünkért világnap
1991. október 21-én a dalai láma szavaival indult útjára a Földünkért kampány, hogy felhívja a figyelmet az első környezeti világtalálkozóra, az 1992-es riói Föld-csúcsra. 25 éve világnap ez a nap, amely cselekvésre buzdít, az élővilág megőrzésére.
Jelszava: a "Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan" sokakat megszólított – indult a csöpögő csapok elzárása, a kádfürdőzés zuhanyozásra váltása, az energiatakarékos izzók terjedése, a lakások hőszigetelése, közben bringára váltottunk, szelektíven szemetelünk és ma már a húsmentes hétfőnél, a helyi termékeknél és az igyál a csapból kampányoknál tartunk. Mégis nagyobb lett a lábnyomunk.
Rád is számítunk
Az egyezmények betartására a nemzetközi nagy szervezetek, a kormányok önmagukban nem elegendők - egyének, helyi közösségek, civil szerveződések, szervezetek, önkéntesség nélkül nincs előrelépés. A Földünkért világnap ma is cselekvésre buzdít. Minden nap, hogy ükunokáinknak is legyen esélye az emberhez méltó életre.
(https://youtu.be/LfFj-3L8EKs?si=eOI4N4q4xpH5TcQ3)
Rajtunk is múlik. Ahogy Mahatma Gandhi mondta: "A Föld mindenki szükségletét ki tudja elégíteni, csak a kapzsiságát nem."
Október 23.
1989. október 23. Magyarországon az 1956-os forradalom évfordulóján kikiáltották a köztársaságot. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök, több tízezer ünneplő előtt, a Parlament erkélyéről déli 12 órakor kikiáltotta a "Magyar Köztársaságot". Ez a szimbolikus lépés véget vetett a kommunista Népköztársaságnak, amely átadta a helyét a többpártrendszerű, piacgazdasági elveket valló, parlamenti demokrácián alapuló Köztársaságnak. A kormány az időzítéssel az 1956-os rehabilitációhoz csatlakozott.
1930. Először adtak át Corvin-láncot és Corvin-koszorút. Bartók Béla és Kodály Zoltán is részesült a magas kitüntetésben.
Október 24.
ENSZ világnapja: minden évben ezen a napon ünneplik az Egyesült Nemzetek Szervezetét létrehozó Alapokmány 1945. október 24-i ratifikálása évfordulója alkalmából. 1948-ban avatta ünneppé a világnapot az ENSZ közgyűlése az ENSZ munkájáról és célkitűzéseiről történő hatékony ismeretterjesztés, illetve a világ népei támogatása elnyerése érdekében. 1971-ben újabb határozatot szavazott meg a közgyűlés, melyben felhívta a tagállamait, hogy ünnepnappá nyilvánítsák a világnapot az országaikban.
Magyar operett napja
Az operett könnyed, fülbemászó, de operai igénnyel megírt dallamokkal átszőtt történet, sok humorral – melynek központi témája a szerelem, mégpedig az őrült szerelem. A műfajt Mozart nevezte el operettnek. Szó szerinti jelentése: "kis opera" vagy "operácska".
Az operett műfaj iránt elkötelezettek 2002-ben, Kálmán Imre születésének 120. évfordulóján nyilvánították október 24-ét a magyar operett napjává. Ezen a napon adják át az évad operettszínésze és musicalszínésze elismerést, a legígéretesebb ifjú művészeknek járó Marsallbot-díjat, valamint az életműdíjat. 2014. február 6-án pedig a magyar operett bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe.
A fejlődésről való tájékoztatás világnapja
A lefegyverzés hete
Október 25.
1790. A Várhegyen álló egykori karmelita kolostorban hangzott el az első magyar hivatalos színielőadás, amelyet Kelemen László Magyar Játszó Társasága tartott.
1896. Az Iparművészeti Múzeum átadása
Az Iparművészeti Múzeum alapítását Rómer Flóris kezdeményezte 1864-ben. Az épület tervezésére 1891. május 15-i határidővel pályázatot írtak ki. Az első díjat a Lechner Ödön – Pártos Gyula tervezőpáros kapta. A zárókő letételi ceremóniára 1896. október 25-én került sor.
(Forrás: www.mainapon.hu; www.wikipdia; https://jelesnapok.oszk.hu/hu/taxonomy/evforduloYoutube; fotók: Google képkereső)