Október 26-31-ig
Születésnaposok
Október 26.
1866. Kenessey Béla, vízépítő mérnök, a lefolyási tényezők számítására alkalmazott Kenessey-táblázat névadója.
1879. Fedák Sári, színésznő, operett-primadonna.
1934. Rados Ferenc, zongoraművész, zenepedagógus. Kossuth-díjas, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola, majd a Zeneművészeti Főiskola tanára volt.
1952. Korcsmáros György, színész és rendező, aki Presser Gábor "Padlás" című színdarabját is rendezte.
1952. Sárvári Vilmos, gitáros, zeneszerző, a P-Mobil együttesben szólógitáros.
Október 27.
1759. Kazinczy Ferenc, író, költő, a magyar nyelvújítás vezéralakja. Kiterjedt levelezést folytatott szinte valamennyi magyar íróval, részt vett az irodalmi vitákban.
1854. Déri Miksa, a zárt vasmagú transzformátor és a váltakozó áramú energia elosztó rendszer egyik feltalálója.
1866. Hajts Lajos, geográfus, térképész, a katonai felmérés, terepábrázolás és a térképfelhasználás korszerű alkalmazásának neves oktatója.
1914. Bálint Endre Kossuth-díjas festő, grafikus, a modern magyar művészet, az avantgárd egyik legjelentősebb alakja. Érdemes-és kiváló művész, Munkaérdemrend arany fokozata tulajdonosa.
1946. Kondor Katalin, a Magyar Rádió volt elnöke.
1947. Szacsvay László, Jászai Mari-díjas színész, a Nemzet Színésze. Érdemes-és kiváló művész.
1949. Heilig Gábor, zeneszerző, szövegíró, előadóművész. Pályafutását női fodrászként kezdte, majd maszkosként dolgozott. Első dalai 1966-ban jelentek meg "Aki rózsát kap", "Falba verem a fejem" címmel. 1972-ben megalapította a Kerek-Perec együttest, játszott az Apostol és a Gemini együttesben is, majd önálló előadóként és Ihász Gáborral is dolgozott ("Te és én", "Állj meg kislány"). Feleségének, Eszményi Viktóriának írta 1981-ben a "Vidéki lány vagyok" című dalt, majd nagylemezeik jelentek meg ("Nekem Ő a legszebb", "Veled és nélküled"). Színházi és filmzenéket is írt, "Császárok" című musicaljét bemutatta a Magyar Televízió. Dolgozott a "Három kívánság" című műsorban, valamint a Rádiókabarénak. A 100 Folk Celsius együttes tagja, akikkel négy nagylemezt jelentetett meg.
1962. Eichinger Tibor, dzsesszgitáros
Október 28.
1838. Zilahy Károly, író, kritikus, aki Petőfi Sándor első magyar nyelvű életrajzát írta.
1923. Kormos István, József Attila-és Radnóti-díjas költő, író, műfordító (Vackor történtek)
1947. Horváth Károly Charlie, Liszt Ferenc-díjas énekes, trombitás (Jég dupla wiskey-vel,
Október 29.
1839. Steindl Imre, építész, műegyetemi tanár, az MTA tagja, az Országház tervezője.
1863. Körösfői-Kriesch Aladár, festő, szobrász, iparművész, író. A szecesszió kiváló képviselője. Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt, majd külföldi tanulmányút után 1901-ben Gödöllőn művésztelepet alapított. Ismertebb alkotásai az Országház ebédlőtermének két freskója, és a Zeneakadémia falképei. Bútorokat, gobelineket és mozaikokat tervezett, élete végén szobrászattal foglalkozott, arcképeket és üvegfestményeket készített, és szakíróként is elismerést szerzett.
1944. Dombóvári Gábor, újságíró.
1946. Ihász Gábor, énekes, gitáros, dalszerző (Múlnak a gyermekévek). Szécsi Pál szerzője volt, dolgozott a Fonográf, a Kék csillag, az Express és más együttesekkel, Koncz Zsuzsával, Kovács Katival, Korda Györggyel, a Heilig-Eszményi párossal, sőt Szűcs Judith és Máté Péter lemezein is olvashatjuk a nevét szerzőként.
1957. Berecz András, Kossuth-díjas énekes, mesemondó, népmesegyűjtő, folklórkutató és előadóművész.
1907. Ránki György, Kossuth-díjas zeneszerző, érdemes-és kiváló művész. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje tulajdonosa. Főként operái váltak ismertté az utókor számára, úgymint a Pomádékirály új ruhája, Az ember tragédiája, Muzsikus Péter. Filmzenéi: Körhinta, Hattyúdal. Ő írta az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakája címűt
1917. Dobozy Imre, Kossuth-díjas újságíró. Első drámája Szélvihar címmel látott napvilágot. Számos filmet, színművet és rádiójátékot is írt. A tizedes meg a többiek című kisregényéből készült minden idők egyik legnépszerűbb magyar filmvígjátéka.
1928. Csernus Mariann, Kossuth-és Jászai Mari-díjas színművésznő, érdemes művész.
1938. Dömölky János, Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes és kiváló művész.
1966. Ottó László, festőművész, akinek geometrikus festményei nemzetközileg is elismertek.
Október 31.
1901. Dallos Sándor, József Attila-díjas író, költő (A nap szerelmese, Aranyecset). Jól sikerültek filmforgatókönyvei is, az ő műve a Szabó Pál regényéből készült Talpalatnyi föld és a Semmelweiss, amelyért 1951-ben József Attila-díjat kapott.
1903. Pásztory Edith (Bartókné Pásztory Ditta), zongoraművész, érdemes művész.
(Forrás: www.mainapon.hu; www.wikipdia; Youtube; fotók: Google képkereső)