Május 18-24-ig 

Születésnaposok

Május 18.

1822. id. Bókay János, gyermekgyógyász, gyermekklinika alapító.

1830. Goldmark Károly, zeneszerző. Művei: Sába királynője, Sakumtala nyitány, Hegedűverseny és a Falusi lakodalom, amelyet Brahms Goldmark legjobb szimfonikus alkotásának tartott.

1906. Balázs Samu, Kossuth-díjas színész (Lúdas Matyi, Úri muri, Felszabadult a föld, Liliomfi)

1953. Csongrádi Kata színésznő. Pityke őrmester - szinkron; Az Isten is János; Holnap lesz fácán; Szikrázó lányok; Angyali történetek; A vasárnapi asszony.

1959. Galla Miklós, énekes, zenész, színész, a L'Art pour L'Art angol humort népszerűsítő társulat alapítótagja.

1966. Vörösmarty Marcell, író

1971. Lackfi János, József Attila-díjas költő, író, műfordító, Nyugat-kutató, fotós

Május 19.

1893. Bajor Gizi, Kossuth-díjas színésznő, kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja. Kitűnően játszott klasszikus és modern darabokban, drámákban, vígjátékokban. A művésznő budai villájában Gobbi Hilda létesített Színészmúzeumot. Ismertebb filmjei a Rongyosok és A szűz és a gödölye.

1940. Novotny Zoltán, Táncsics Mihály-díjas újságíró, sportújságíró, sportriporter, aranytollas újságíró, a Magyar Rádió örökös tagja, a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjének kitüntetettje. 1968. óta valamennyi nyári olimpiáról közvetített.

1958. Bubik István, Jászai Mari-díjas színművész. Ismertebb szerepei: Az ember, aki nappal aludt; A kanyaron túl; A halálraítélt; Katona József: Bánk bán; Nyolc évszak; Az óriás; Vérszerződés. Felejthetetlen alakításai: Mercutio (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Ádám (Madách: Az ember tragédiája), Aegistus (Magyar Elektra), Moliére: Tartuffe, Máté (Illés: Tüzet viszek), István, a király, Katona József: Bánk bán, Caliban (Shakespeare: A vihar), Jago (Shakespeare: Othello), Almaviva gróf (Beaumarchais: Figaro házassága), Bicska Maxi (Brecht-Weill: Koldusopera), Pozzo (Beckett: Godot-ra várva), Trissotin (Moliére: Tudós nők), Gulliver (Swift: Gulliver Lilliputban), Kodály: Háry János, és még számtalan más szerepben.

1977. Oroszlán Szonja, színésznő, énekesnő (Valami Amerika)

Május 20.

1937. Végvári Tamás, Jászai Mari-díjas színész, érdemes-és kiváló művész (Al Pachino, Harrison Ford és David Attenborough magyar hangja). Főbb szerepeiből: Shakespeare Hamlet-jének címszerepe, Csehov Három nővér című darabjában Prozorov. Utolsó szerepe az Örkény István Színházban a színház névadójának Macskajáték című művében Csermlényi Viktor. Mintegy száz filmben és tévéjátékban játszott. Kilakoltatás; Zuhanás közben; Szerencsés Dániel; Hatásvadászok; A transzport; Átmenő forgalom; Anna Frank naplója, 6:3 avagy játszd újra Tutti. Az egyik legszebben beszélő magyar színészként hangja ismerősen cseng minden rádióhallgató és televíziónéző fülében

1952. Szakácsi Sándor, Jászai Mari-díjas színész, szinkronszínész. Hallhattuk Bruce Willis, Richard Gere, Dustin Hofmann, Robert Redford és Steven Seagal magyar hangjaként.

1956. Peremartoni Krisztina, színésznő (Égig érő fű). Csetepaté Chioggiában; Ágacska, Az ezernevű lány; Ingyenélők; A nagy ékszerész

Május 21.

1907. Jászai Jolán, színésznő. Joli nénikánt, vagy a Nemzet Nagymamájaként ismerték.

1919. Fehér Klára, író, újságíró

1940. Pécsi Ildikó, Kossuth-és Jászai Mari-díjas színésznő, rendező, a Magyar Köztársaság Érdemes művésze és Kiváló Művésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. (Indul a bakterház,
A koppányi aga testamentuma; Herkulesfürdői emlék; Mese habbal; Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?; Az aranyember; Pesti háztetők; Eszpresszóban)

1946. Kovács József, opera-és operetténekes, színész, rendező. Megnyerte a Táncdalfesztivál különdíját 1967., 1968. és 1969-ben is. 1990-től újév napján televíziós operettgálakoncertet szervezett és rendezett a Pesti Vigadóban. A XXI. kerület a díszpolgárává választotta.

1966. Frei Tamás, újságíró. (Dosszié, Új Frei dosszié, A riporter: Frei Tamás)

Május 22.

1906. Gábor Béla, író, újságíró. 1947-től a Ludas Matyi munkatársa, és 1953. és 1956. között főszerkesztője volt. Filmjei: Dollárpapa, Állami áruház.

1974. Ónodi Henrietta, olimpiai bajnok tornásznő. A sportolónő az 1992-es barcelonai olimpián ugrásáért aranyérmet, talajgyakorlatáért pedig ezüstérmet kapott. 1989-ben felemáskorláton bemutatott sorozatáért megkapta az Európa- bajnoki címet. 1992-ben ugrás világbajnok lett.

Május 23.

1861. Rippl-Rónai József, festőművész és iparművész, a magyar szecesszió kiemelkedő alakja. Ismertebb festményei: "Babits", "Karinthy Frigyes portréja", "A körtvélyesi kastély", "Apám és Piacsek bácsi vörös bor mellett", "Nő fehérpettyes ruhában".

1943. Ternovszky Béla, Kossuth-és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező (Macskafogó, Kérem a következőt!, Mézga család)

1965. Martinek János, kétszeres olimpiai bajnok öttusázó. Az 1988-as szöuli olimpián csapatban is, egyéniben is megnyerte az aranyérmet. 1993-ban Világ Kupa győztes lett. 1997-ben az EB ezüstérmes csapattagja volt.

Május 24.

1914. Mészáros Ági, kétszeres Kossut-díjas színésznő. Emlékezeteset alakított a Talpalatnyi föld, a Mágnás Miska, Simon Menyhért születése című filmekben és az Úri Muri színpadi átdolgozásában.

1915. Gáti József, Aase-díjas színész, érdemes-és kiváló művész, a Versmondás című könyv írója.

1923. Dénes György, Madách-díjas költő, műfordító, szerkesztő. A Tücsökhegedű, Pipitér, Bükkmakkfa című gyermekvers-kötetek szerzője.

(Forrás: www.mainapon.hu; www.wikipdia; Youtube; fotók: Google képkereső)