Május 1-3. 

Történtek...

Május 1.

1890. A munka ünnepe, a munkavállalók szolidaritási napja. 1890-től május elsejét nemzetközi szinten a munkások emléknapjává teszik, ahol a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonulnak fel a nyolcórás munkaidő bevezetése, illetve a nemzetközi szolidaritás kifejezése érdekében.
Magyarországon is először 1890-ben tartottak május 1-jei tömegdemonstrációt. Az Internacionálé 1891-es második kongresszusán május elsejét hivatalosan is a "munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé" nyilvánították. A munkásünnep a XX. század folyamán a legnagyobb nemzetközi szocialista ünnep lett, a munkások ünnepéből a 'munka" ünnepévé" változott. A volt szocialista országokban ezen a napon nagyszabású, látványos felvonulásokkal a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat ünnepelték.

2004. Magyarország kilenc másik országgal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozást 2003. április 12-én sikeres népszavazás előzte meg, a tagság pedig a szabad munkaerőáramlás mellett jelentős kohéziós forrásokat és gazdasági integrációt hozott. 

• Csatlakozó országok: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia. A 2004-es bővítés 25 tagúra növelte az Uniót, amely jelentős gazdasági és társadalmi változásokat hozott a régióban.
• Következmény: Magyarország a schengeni övezethez 2007. december 21-én csatlakozott. 

Május 3.

Anyák napja: Magyarországon május első vasárnapja. Az ókori Görögországban már ünnepelték Rheát, az istenek anyját. Ehhez fűződik az első olyan alkalom, amikor az anyaságról megemlékeztek. Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját. Az ünnepet mai napig különböző időpontokban tartják világszerte, főleg májusban. Gyakran kapcsolódik a helyi mondakörhöz, vallásokhoz.

1896. Ferenc József jelenlétében felavatták a földalatti vasutat, a "kisföldalattit". A budapesti volt az európai kontinensen az első. Valamint Európában az első olyan földalatti vasút volt, amihez nem tartozott külön mozdony, hanem az első kocsiban volt egyben a motor is, a londonit külön gőzmozdony mozgatta. A "kisföldalatti" az államalapítás 1000. évfordulója tiszteletére készült el, és épp a Millennium évében adták át Budapest polgárainak. A földalatti és az Andrássy út egy része megkapta "a Világörökség része" kitüntető címet.

1899. Létrejött a Ferencváros Torna Club, az FTC. Néhány lelkes ferencvárosi fiatal alapította az egyesületet a mai Bakáts téren. Az FTC első elnöke dr. Springer Ferenc volt.

1991. Nemzetközi Sajtószabadság Napja. Ezen a napon világszerte megemlékeznek azokról az újságírókról, akiket munkavégzésük közben gyilkoltak meg. Magyarországon az 1848. évi XVIII. tc. törölte el a cenzúrát és nyilvánította ki a sajtószabadságot. (március 15-e a Magyar Sajtó Napja is.)

A táncház napja: azért jött létre, hogy megmutassuk az UNESCO által is elismert táncházmozgalom értékeit a külvilágnak. 1972. május 6-án a budapesti Liszt Ferenc térről indult kezdeményezés hatására a világban fiatalok százezrei saját hagyományaik felé fordulnak. Az első táncház 40 éves évfordulóján a Hagyományok Háza Baráti Köre Egyesület hagyományteremtő szándékkal egész napos szabadtéri rendezvényt kezdeményezett a május 6-hoz legközelebb eső szombaton. A rendezvény tudatosan az önkéntességre épül, ezzel is hangsúlyozva a táncházmozgalom alulról jövő, közösségi szerveződését, a közösségek alkotóerejét.

(Forrás: www.ezenanapon.hu; https://unnepnapok.com/vilagnapok.hu; Wikipedia, Youtube; fotók: Google Képkereső)