Május 4-10-ig 

Születésnaposok

Május 4.

1925. Buzánszky Jenő, labdarúgó, edző, az Aranycsapat hátvédje, sportvezető, a Nemzet Sportolója. 1950 és 1956 között 49 alkalommal szerepelt a válogatottban, 274 NB I-es mérkőzésen játszott. Tagja volt az olimpiai győztes csapatnak 1952-ben Helsinkiben. Játszott 1953-ban Londonban, Anglia ellen az évszázad mérkőzésén. Az 1954-es világbajnokság mind az öt mérkőzésen játszott, így a berni döntőben is, ahol ezüstérmet szerzett a csapattal. Ő élt legtovább a legendás Aranycsapatból.

1928. Hankiss Elemér, Széchenyi-díjas szociológus, filozófus, értékkutató, irodalomtörténész.

1930. Kárpáti József, orgonaművész, a zeneiskolai orgonatanítás alapítója. Kodály Zoltán és Bárdos Lajos kiváló tanítványa volt. 2000-ben orgonaművészi, tanári és egyházzenei tevékenységéért a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapta.

1938. Juhász Előd, zenetörténész és újságíró, a Zenebutik Zenehíd szerkesztője és vezetője.

1943. Balogh Zsuzsa, Jászai Mari-díjas színésznő (Az élő Antigoné; Villon, Karambol).

1944. Huszti Péter, Kossuth-és Jászai Mari-díjas színész, rektor, színigazgató, rendező, érdemes-és kiváló művész. Színészként közel 100, rendezőként 50 bemutatón vett részt.

1956. Igó Éva, Jászai Mari-díjas színművésznő (Csinibaba, Tudós nők). Szerepeiből: Tóth Manci (Szép: Lila ákác), Júlia (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Süni (Presser-Sztevanovity: A padlás), Kocsma Jenny (Brecht-Weill: Koldusopera), Képzelt beteg; Svejk. Filmjeiből: A bolond lány, Reumavalcer, Bernarda Alba háza, Titánia, Titánia avagy a dublőrök éjszakája.

1957. Mandel Róbert, régi zene kutatója, tekerőlant-művész, az electrotary nevű hangszer feltalálója. 2003-ban 25 éves sikeres zeneművészi pályafutása és művészeti-szervezői munkája elismeréséül a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki. Hangszerkészítő és hangszer-restaurátor, hangszereit múzeumokban fellehető eredeti példányok hű másolataként maga készítette. Tekerőlantjával az 1980-as évek elején a világon elsőként koncertezett az USA-ban, Ausztráliában és Izraelben. A hangszer "újra felfedezőjeként" olyan neves hangversenytermekben adott önálló esteket, mint pl. a londoni Purcell Room, a stockholmi Musikmuseet vagy a budapesti Zeneakadémia.

1979. Vágó Bernadett, színésznő, opera-énekesnő, musical színésznő

1989. Gyurta Dániel, olimpiai, háromszoros világ-és kétszeres Euró-bajnok úszó. A legsikeresebb, jelenleg is aktív magyar férfi versenyúszó.

Május 5.

1904. Gregus Zoltán, színművész, színházigazgató, kiváló-és érdemes művész. Madách Színházban 400-szor játszotta Lennie-t John Steinbeck: "Egerek és emberek" című drámájában. Sok filmben és tv-játékban is szerepelt, többek között: Légy jó mindhalálig, Az aranyember, Pacsirta, Nápolyt látni és..., Kojak Budapesten, Egy óra múlva itt vagyok 1-14., A palacsintás király 1-2.

1909. Radnóti Miklós, költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője (Nem tudhatom). Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.

1910. Elek Margit, ötszörös világbajnok vívó

1935. Fülöp Zsigmond, Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, a Nemzeti (később Pesti Magyar) Színház örökös tagja.

1936. Lázár Ervin, Kossuth-és Balázs Béla-díjas író, meseíró, újságíró (A négyszögletű kerek erdő)

1942. Bujtor István, színész, rendező és vitorlásversenyző, Bud Spancer magyar hangja. Segédmunkásként és pincérként kezdett dolgozni. 1964-től szerepelt tv-filmekben, több színházban is megfordult. Dolgozott a Mafilmnél, 1990-től a Bujtor Film Kft. ügyvezető igazgatója volt. Főbb szerepeiből: Stanley Kowalski (Williams: A vágy villamosa), Petrucchio (Shakespeare: Makrancos hölgy), Legismertebb filmjei: Sándor Mátyás, A pogány Madonna, A három testőr Afrikában, Fekete gyémántok, A Pendragon legenda, A kőszívű ember fiai I-II., Álmodozások kora, Bors I-XV.

1947. B. Tóth László, zenei szerkesztő, műsorvezető és lemezlovas.

1952. Szerencsi Éva, Déryné-díjas színésznő. Legismertebb alakítása Vitay Georgina szerepe a Szabó Magda regénye alapján készült Abigél című négyrészes tévésorozatban.

Május 6.

1910. Tatay Sándor, író (A Simeon-ház, Puskák és galambok)

1913. Dávid Gyula, Kossuth-díjas zeneszerző, népdalgyűjtő

1925. Temessy Hédi, színésznő, érdemes művész, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjének tulajdonosa (Régi idők focija, Mephisto, Jób lázadása)

Május 7.

1932. Szemes Mari, színésznő

1944. Kovács István, színművész, rendező. Kárpáthy Zoltán, Egri csillagok, Fiúk a térről, Abigél c. filmek főszereplője.

1953. Hegedűs D. Géza, Kossuth-és Jászai Mari-díjas színművész, rendező.

1957. Kováts Kriszta, Jászai Mari-díjas színművésznő, a Rockszínház alapító tagja. Szerepeiből: Evita (Webber-Rice), Maria (Bernstein: West Side Story), Mária Magdolna (Webber-Rice: Jézus Krisztus szupersztár), Fantine (Hugo-Schönberg: Nyomorultak), Grizabella (Webber-Rice: Macskák), Beryll (Müller-Tolcsvay-Bródy: Doktor Herz).

1966. Péntér Attila, válogatott labdarúgó, hátvéd, labdarúgóedző, szövetségi kapitány.

Május 8.

1835. Székely Bertalan,festő(Egri nők). A romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet legnagyobb képviselője.

1939. Göröcs (Titi) János, a legendás Újpesti labdarúgó, csatár, edző

Május 9.

1954. Taróczy Balázs, teniszező, az újkori magyar tenisz legsikeresebb férfi versenyzője. Tíz éven át az egyéni tenisz-világranglista első ötven játékosa között volt, 1978-82 között az első húszban. 26 páros ATP-tornát, egyéniben 13 tornát nyert meg, mindet salakos borításon, kétszer bejutott a Roland Garros negyeddöntőjébe.

1964. Geszti Péter, showman, zenész; dalszövegíró, reklámszakember

1950. Lugossy Mária, ötvös, szobrász, üvegtervező, éremkészítő művész.

1994. Csobot Adél énekesnő. Az X-Faktor harmadik szériájának 3. helyezettje, a Sztárban sztár harmadik évadának 4. helyezettje.

Május 10.

1929. Kányádi Sándor, Kossuth-díjas romániai magyar író, költő, műfordító, a Nemzet Művésze. Műveiből: Világlátott egérke, Három bárány, Kenyérmadár, Tavaszi tarisznya

1947. Andai Györgyi, Jászai Mari-díjas színésznő (Linda; Fekete gyémántok). Főbb szerepeiből: Beverley (Déry-Pós: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról), Katyerina Ivanovna (Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés), Diana grófnő (Lope de Vega: A kertész kutyája), filmjeiből: Szindbád, Jóestét nyár, jóestét szerelem, IV. Henrik.

1957. Lang Györgyi színésznő, énekesnő, műsorvezető, a Pa-dö-dő együttes tagja.

(Forrás: www.mainapon.hu; www.wikipdia; Youtube; fotók: Google képkereső)