Július 1-5-ig 

Történtek...


Július 1.

1997. Magyar Köztisztviselők Napja

A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete 1996-ban kezdeményezte, hogy a köztisztviselői törvény 1992. július 1-jei életbelépésének emlékére Magyarországon július 1-je legyen a Köztisztviselők Napja. 1997-ben tartották meg először.

A köztisztviselők és kormánytisztviselők napja (korábbi nevén a köztisztviselők napja) minden év július 1-jén megtartott ünnepnap Magyarországon. 1992-ben ezen a napon lépett életbe a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, ennek emlékére négy évvel később, 1996-ban a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete kezdeményezte, hogy Magyarország területén július 1-jén ünnepnapot tartsanak. Az ünnepet 1997-ben tartották meg első alkalommal, ekkor még a köztisztviselők napja név alatt. 2001-ben munkaszüneti nappá nyilvánították. 2011. június 20-án az Országgyűlés úgy határozott, hogy július 1-je a kormánytisztviselők napja is legyen, így ekkortól kezdve az ünnep neve a köztisztviselők és kormánytisztviselők napja lett. 2016-ig munkaszüneti nap volt a kormánytisztviselők, az ügykezelők és a közhivatalokban dolgozó fizikai alkalmazottak számára.


1818. Semmelweis nap - A magyar egészségügy napja

A magyar egészségügy napja Semmelweis Ignác, a gyermekágyi láz okának felfedezője, az "anyák megmentője" születésének emlékére. Buda, 1818.07.01. – Bécs, 1865.08.13. Tabáni kereskedő családból származott – szülőháza ma az ő nevét viselő Orvostörténeti Múzeumnak ad otthont. 1844-ben avatták orvosdoktorrá, pályáját a bécsi szülészeti klinika asszisztenseként kezdte. Elsőként mondta ki, hogy a gyermekágyi láz nem önálló kórkép, hanem bomlott szerves anyagok okozta fertőzés következménye. A fertőzést a boncolást végző szülészorvosok maguk viszik át a vizsgálat során a nőbetegekre. Rájött a hatásos védekezésre: erőteljes kézmosást kell végezni klórvizes, azaz klórmeszes oldatban.

A Semmelweis-nap a magyar egészségügyben dolgozók kiemelt ünnepe. Ennek jelentőségét és sajátosságait az alábbiakban foglalhatjuk össze: 

Munkaszüneti nap: 2011 óta július 1. hivatalos munkaszüneti nap az egészségügyi és az egészségügyben dolgozók számára.

Intézményi zárva tartás: Ezen a napon a háziorvosi és fogorvosi rendelők, valamint a szakorvosi rendelők zárva tartanak.

Ellátás és ügyelet: A folyamatos betegellátást a kijelölt ügyeleti rend szerint biztosítják, és a sürgősségi eseteket, illetve a fekvőbeteg-ellátást ez a nap nem érinti. 

A jeles alkalomból az egészségügyi intézmények országszerte megemlékeznek a hivatás képviselőiről és elismerik a dolgozók áldozatos munkáját.


július 2. 

UFO Világnap

Az emléknap célja, hogy felhívja a figyelmet a földönkívüli élet kutatására és az azonosítatlan repülő tárgyakkal kapcsolatos jelenségekre. A dátum az 1947-es híres roswelli UFO-esethez kapcsolódik, amikor az új-mexikói Roswell közelében egy azonosítatlan objektum csapódott be, ami a mai napig izgalomban tartja a sci-fi rajongókat és a kutatókat. 

További érdekességekért és az azonosítatlan repülő tárgyak történetéért látogass el a Programturizmus összefoglalójára, vagy böngészd át az ufológia témakörét a Wikipédia oldalán.

             

Sportújságírók nemzetközi napja

Az emléknap részletei:

Eredet: A Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) alapításának állít emléket, amelyet 1924. július 2-án hívtak életre Párizsban.

Magyar vonatkozás: Magát a világnapot magyar javaslatra alapították meg 1994 szeptemberében, szintén Párizsban. A dátum választása nem volt véletlen, ugyanis a nemzetközi szakmai szervezetet 1924. július 2-án a párizsi olimpián összegyűlt sportújságírók alapították. Első kongresszusán 29 ország újságírói képviseltették magukat, az alapító nyolc nemzet között pedig Magyarország is fontos szerepet kapott. Ma több mint százötven ország tagja van az újságírói szervezetnek. 

Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ): a sportnemzet krónikása: Magyarország sportnemzet - hangzik el gyakran, ennek pedig nem meglepő, hogy a sportot a nagyközönséghez eljuttatók, úgymond reklámozók, azaz a sportújságírók szerepe talán meghatározóbb hazánkban, mint másutt Európában. Az MSÚSZ által 1958 óta megrendezett "Év sportolója" szavazás presztízse pedig sokszor egy-egy világverseny eredményével vetekszik, mindig komoly visszhangot vált ki a sportolók és edzők között. Az MSÚSZ képviselteti magát a Magyar Olimpiai Bizottságban, aktívan részt vesz a "Nemzet Sportolója-cím" odaítélésében. A sportújságíró tanácskozások és tájértekezletek mellett legfontosabb rendezvénye a "Sportcsillagok Gálaestje", a magyar sport és közélet kiemelkedő személyeinek részvételével.

A Sportújságírók Nemzetközi napjának célja: A sportújságírók munkájának elismerése, akik közvetítik a sportesemények izgalmait és népszerűsítik a fair play szellemiségét


(Forrás: www.ezenanapon.hu; https://unnepnapok.com/vilagnapok.hu; Youtube; fotók: Google Képkereső)