Augusztus 24-31-ig
Születésnaposok
Augusztus 24.
1929. Moldován Stefánia Liszt Ferenc-díjas, drámai szoprán opera-énekesnő
1989. Csipes Tamara kétszeres olimpiai bajnok, világ-és Európa-bajnok kajakozó
Augusztus 25.
1924. Körmöczy Zsuzsa, minden idők legeredményesebb magyar női teniszezője. Tizenkilencszer magyar bajnok, ötször főiskolai világbajnok volt. 1958-ban a női tenisz világranglistán második volt, és egy évtizeden át szerepelt a legjobb tíz között. 1958-ban első és máig egyetlen magyar nőként megnyerte a Roland Garrost.Ugyancsak 1958-ban Wimbledonban bronzérmet szerzett. 1959-ben ismét döntős volt a Roland Garroson, de csak ezüstérmes lett. 1960-ban győzött az olasz és a francia nemzetközi bajnokságban. Hatszor nyerte meg a monte-carlói nemzetközi versenyt.
1933. Gaál István Kossuth-és Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr. Pályája kezdetén etűdöket és dokumentumfilmeket forgatott. Játékfilmesként 1963-ban mutatkozott be Sodrásban című alkotásával, amely nevét azonnal ismertté tette. E filmmel trilógiát képeznek Zöldár és Keresztelő című művei. 1977-ben Szász Imre színműve alapján készítette el a Legatót, amelyet 1980-ban a Cserepek című alkotás követett. Az Orfeusz és Eurydiké egy Gluck-opera alapján készült. Filmjeit maga vágta, legtöbbjük zenéjét Szőllőssy András komponálta.
1958. Balikó Tamás színész, rendező
1973. Mérei Tamás csellóművész
Augusztus 26.
1947. Vajda József, Liszt Ferenc-díjas fagottművész, aki Pécsi József: Dörmögő Dömötör Istók gazda udvarán című művének részleteit játszotta a TV Maci zenéjében.
1960. Szendrényi Katalin mezzo szoprán operaénekesnő
1964. Lux Ádám, Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész
Augusztus 27.
1845. Lechner Ödön építész, az Iparművészeti Múzeum tervezője
1918. Mészöly Dezső, Kossuth-díjas író, műfordító, irodalomtörténész
1930. Galgóczi Erzsébet Kossuth-díjas író. Legismertebb művei a Kinek a törvénye, a Pókháló, A közös bűn, a Közel a kés, a Törvényen kívül és belül és a Vidravas. Az egyik legnépszerűbb magyar írónő, háromszor kapott József Attila-díjat.
1944. Erdei Grünwald Mihály újságíró, filmrendező, forgatókönyvíró, filmproducer
1954. Zalán Tibor, József Attila-díjas költő, író, drámaíró, dramaturg
1959. Petőcz András, a Magyar Köztársaság Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett író, költő, szerkesztő. József Attila-díjas, Márai Sándor-díjas és Magyarország Babérkoszorúja díjas.
1964. Gundel Takács Gábor, Táncsics Mihály-díjas újságíró, műsorvezető, sportriporter, kommentátor.
1982. Kucsera Gábor világbajnok kajakozó, olimpikon
Augusztus 28.
1926. Záray Márta, többszörös EMeRTon-díjas és SZOT-díjas énekesnő, aki férjével a könnyűzenei élet egyik jelentős alakja volt.
1929. Kertész István, zenekari és operakarmester
1942. Szilágyi Tibor, Kossuth-és Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, rendező, a Halhatatlanok Társaságának tagja.
1947. Gothár Péter, Kossuth-díjas filmrendező, díszlet-és jelmeztervező, a Nemzet Művésze. Balázs Béla- és Ifjúsági Díjas érdemes művész. Filmjeiből: Ajándék ez a nap, Tiszta Amerika, Megáll az idő, Melodráma, színházi rendezéseiből: Nebáncsvirág, Revizor, Diótörő, A cigánybáró, Az öreg hölgy látogatása, Koldusopera
1972. Tóth Roland színész, filmszínész, szinkronszínész, rádiós bemondó
Augusztus 29.
1966. Tóth Ildikó, Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész
1952. Megyeriné Pacsai Márta, olimpiai bronzérmes, válogatott kézilabdázónő. A Montreal-i Olimpiai játékokon volt a bronzérmes csapat tagja
Augusztus 30.
1773. Pollack Mihály német származású magyar építész, a Nemzeti Múzeum építője. Pollack Mihály első műve a Deák téri evangélikus templom, amelynek építését a közben elhunyt Krausz János építőmestertől vette át. Pollack részt vett a pécsi székesegyház helyreállításában, majd a pesti Német Színház már megkezdett építését vezette. A székesfehérvári megyeháza, melynek előzetes terveit ugyancsak ő dolgozta át, a hazai klasszicista megyeházak sorának elindítója, egy új városmag kezdete lett. A középületek mellett számos pesti polgárházat és palotát is tervezett. Az ő műve volt a finom, oszlopos homlokzatú régi Vigadó, amely Pest 1849-es ágyúzása következtében pusztult el. Nevéhez fűződött a Nemzeti Múzeum épületének létrehozása is, amelynek külső és belső architektúrája a klasszicizmus egyik legszebb, Európa - szerte elismert alkotása.
1922. Mádi Szabó Gábor, Kossuth-díjas színész
1935. Vissy Károly meteorológus, aki tv stúdiót létesített, hogy közérthetően, szakértőktől kaphassanak a nézők időjárásjelentést. 1971-ben meghívást kapott a 17. szovjet Antarktisz-expedícióban való részvételre. Közel fél évet töltött el a Vize Professzor nevű tudományos kutatóhajón, ezen belül egy hónapot az Antarktisz Mirnij és Vosztok nevű kutatóállomásain..
1943. Adamis Anna költő és előadóművész, zene- és dalszövegíró. Az Omega, majd az LGT együttesnek írt szövegeket, illetve zenés színpadi művek dalainak szövegeit írta: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, Harmincéves vagyok. Összesen 70 lemez és számos kislemez elkészítésében működött közre. 1995-ben művészeti munkájának hazai elismeréseként megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét.
1946. Bódy Gábor film- és videófilm rendező (Nárcisz és Psyché, A kutya éji dala).
1985. Risztov Éva olimpiai bajnok úszónő. Olimpiai bajnoki címét a 2012-es londoni olimpián szerezte 10 km-es nyíltvízi úszásban. Háromszoros világbajnoki ezüstérmes, hétszeres Európa-bajnoki ezüstérmes (hatszor 50 m-es medencében, egyszer nyílt vízben), egyszeres Európa-bajnoki bronzérmes, hatszoros rövid pályás Európa-bajnok, hétszeres ifjúsági Európa-bajnok, a felnőttek között ötvennyolcszoros országos bajnok. Felnőtt országos csúcstartó 1500 m gyorson 50 méteres medencében és 800 m gyorson 25 méteres medencében, volt rövid pályás Európa-csúcstartó 800 m gyorson. 11 évig tartotta 50 méteres medencében a 400 méteres gyorsúszás hazai rekordját 2002-től 2013-ig.
1890. Reményik Sándor, Baumgarten-díjjal, Corvin-lánccal kitüntetett költő. Verseit számos nyelvre lefordították.
1980. Tisza Kata írónő
Augusztus 31.
1909. Kemény Katalin író, művészettörténész, műfordító. "Forradalom a művészetben. Absztrakció és szürrealizmus Magyarországon (1947)" című könyvét Hamvas Bélával (férjével) közösen írták.
1946. Schöck Ottó zenész s zeneszerző, a Metro együttes alapítótagja
(Forrás: www.mainapon.hu; www.wikipdia; Youtube; fotók: Google képkereső)