Augusztus 17-23-ig
Történtek...
Augusztus 17.
1859. Először használtak légipostát. Egy hőlégballon szállított 123 levelet New Yortba a 44 kilométerre levő Laffayette-ből. John Wise pilóta hőlégballonnal a Jupiter nevű léggömbbel indult útnak, azonban a rossz időjárás miatt végül Crawfordsville-ben ért földet, ahonnan a leveleket vonattal juttatták el céljukhoz.
1977. Megnyílt a Planetárium a budapesti Népligetben
A látványos félgömb épület 23 méteres kupolájával és Zeiss-féle csillagvetőjével évtizedeken át volt a magyar csillagászat népszerűsítésének központja, mára azonban az állapota leromlott, az intézmény pedig jelenleg zárva tart.
A budapesti csillagvizsgálók és csillagászati programok iránt érdeklődők számára az alábbi jelenlegi és történelmi lehetőségek állnak rendelkezésre:
Uránia Bemutató Csillagvizsgáló:
A főváros legrégebbi, folyamatosan működő csillagvizsgálója, ahol rendszeres távcsöves bemutatókat és ismeretterjesztő előadásokat tartanak.
Svábhegyi Csillagvizsgáló:
Az ország legnagyobb és legmodernebb bemutató csillagvizsgálója interaktív programokkal, távcsöves észlelésekkel és szabadtéri élményekkel várja a látogatókat.
A Planetárium története:
Az intézmény megnyitásáról és egykori élményeiről a Csillagászat.hu összefoglalójában olvasható részletes visszaemlékezés.
Augusztus 18.
1926. Magyar kezdeményezésre Budapesten rendezték az első úszó Európa-bajnokságot
A történelmi jelentőségű kontinentális esemény legfőbb részletei:
Időpont: augusztus 18. és 26. között.
Helyszín: Budapest. A versenyszámokat többek között a császárfürdői uszodában és a Margitszigeten tartották.
Résztvevők: Az induláskor még szigorúan csak férfiak versenyezhettek egymással.
Sikerek: Az első kontinensviadalon a magyar férfi vízilabda-válogatott szerezte meg az aranyérmet, úszásban pedig Bárány István diadalmaskodott a 100 méteres gyorsúszás versenyszámában.
Szeretne többet megtudni a magyar úszósport hőskoráról, a bajnokság további eredményeiről, vagy arról, hogy azóta hányszor adott otthont a főváros hasonló rangos vizes eseményeknek?
(https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Asz%C3%B3-Eur%C3%B3pa-bajnoks%C3%A1g)
Augusztus 20.
Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító I. (Szent) István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik – Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott – főünnepe. Ez hazánk legrégebbi nemzeti ünnepe, amely szorosan összefonódik a Szent István-napi hagyományokkal is.
Főbb hagyományai közé tartozik az új kenyér megszegése, a látványos tűzijáték, a Szent Jobb körmenet, valamint az aratási felvonulások és a népzenei rendezvények megtartása.
Az állami ünnepségek sorozata hagyományosan a Kossuth Lajos téren, a Parlament előtti zászlófelvonással és katonai tiszteletadással indul. A nap folyamán számos kulturális program, népművészeti vásár és gasztronómiai esemény – például az Ország Torta versenye – várja az érdeklődőket. A budapesti programok leglátványosabb és legnépszerűbb záróeseménye évről évre a Duna felett megrendezett tűzijáték.
1083. Szent István király és a keresztény magyar államalapítás ünnepe
I. László a székesfehérvári bazilikában szentté avatta az 1038-ban meghalt I. István király relikviáit. Ennek emlékére ünnepeljük Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást. Szent Istvánnal egyidőben szentté avatták Gellért püspököt is. Ez alkalomból I. László kiengedte Salamont a börtönből, aki IV Henrik német-római császárhoz utazott Regensburgba. Szent László uralkodása idején az I. István által minden évben Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra, István király szentté avatásának napjára. 1342-től, Nagy Lajos uralkodásától kezdve Szent István ünnepének napja, a keresztény magyar államalapítás emléknapja, a legősibb magyar ünnep egyházi ünnep volt. 1771-ben Mária Terézia nemzeti ünnepként felvetette a naptárakba. Elhozatta a Szent Jobbot Bécsbe, majd Budára, amelyet ettől kezdve minden évben körmenetben vittek végig a városon. 1891-ben Ferenc József az ünnepet munkaszüneti nappá nyilvánította.
Forrás: Szent Istvánfelajánlja MagyarországotSzűz Máriának (Benczúr Gyula festménye)
Ezen az ünnepen adományozzák a legtöbb állami kitüntetést, köztük a Magyar Szent István-rendet. Magyarország legrangosabb elismerését elsőnek Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok vehette át 2013-ban.
Augusztus 22.
1864. A Genfi Egyezmény jóváhagyta a Nemzetközi Vöröskereszt létrejöttét.
1828. május 8-án született Henry Dunant svájci író, aki 1859-ben szemtanúja volt a Solferinó-i ütközet sebesültjei tragikus pusztulásának. A kor legvéresebb harcának mondott csatája során több, mint 40 ezer sérült vagy halott katonát hagytak a csatamezőn. Henry Dunant elborzadt a látottakon; üzleti útját megszakítva a helyi asszonyok segítségével próbált meg segíteni a sebesülteken. Megszületett az eszme, amelyből a világ legnagyobb humanitárius szervezete nőtt ki a későbbiekben. Az ütközet alapján felismerte, hogy az osztrák és francia áldozatok jelentős része azon sebesült katonák közül kerül ki, akik nem jutottak időben megfelelő elsősegélyhez, illetve orvosi ellátáshoz. Elképzelése szerint olyan nemzetközi szervezetre van szükség, amely bármely hadviselő fél szempontjából semleges, ezért elvárható, hogy humanitárius és ingyenes ápolási szolgáltatásainak nyújtását egyik hadviselő fél se akadályozza meg vagy korlátozza. 1860-ban elkezdte létrehozni a Nemzetközi Vöröskereszt segélyszervezetét.
Ennek az elképzelésnek a valóra váltása az 1863-ban Genfben általa alapított Vöröskereszt Nemzetközi Bizottság.
1929. Megtartották a Magyarok I. Világkongresszusát Budapesten.
A Bethlen-kormány jelentős politikai sikereként, 1929. augusztus 22–24. között tartották meg a Magyarok I. Világkongresszusát Budapesten. A trianoni békeszervezetet követő külhoni magyarság összefogását célzó rendezvényen mintegy 172 külföldi egyesület képviseletében 365 küldött vett részt.
- Szervezeti háttér: A rendezvény nyomán alakult meg a Magyarok Világkongresszusa Állandó Szervezeti Irodája, amely 1929 és 1938 között működött. Ezzel lefektették a későbbi Magyarok Világszövetsége intézményének alapjait.
- Célkitűzés: A kongresszus célja a Trianon után határainkon kívülre került és képviselet nélkül maradt magyar közösségek identitásának megőrzése és kulturális kapcsolatainak ápolása volt.
Augusztus 23.
1773. Mária Terézia aláírta a zálogház alapító levelét és ezzel létrejött a mai Bizományi Áruház Vállalat jogelődje.
A porcelán mindig is az egyik legkeresettebb értéktárgy volt. Fotó: Kurucz Árpád
A rabszolgakereskedelemről és annak eltörléséről való megemlékezés nemzetközi napja
Mielőtt erről a témáról beszélünk, először nézzük meg, hogy mit is jelent a rabszolga szó. A rabszolga olyan ember, akit megfosztottak személyes szabadságától, tárgyként kezelik, és mint ilyen, valaki másnak a tulajdona. – Írja a wikipedia.org.
Tehát egy olyan ember, akit megfosztottak minden emberi jogától. A rabszolgaság fogalma már az ókorban is ismert volt. Mindannyian ismerjük a Római Birodalom történelmét vagy a Perzsák hatalmas rabszolga seregét. Ugyanakkor már az ókorban is voltak kísérletek arra, hogy eltöröljék, vagy legalábbis felszabaduljanak a rabszolgaság alól az emberek. Jó példa erre Spartacus lázadása. Később a középkorban enyhült ez a "társadalmi helyzet", és létrejöttek a jobbágyok. Nekik már lehetett családjuk és saját földjük is, de még mindig nem voltak egyenrangú polgárok. Bár egyes népeknél pl. a Vikingek és más északi törzsek a 8. és 10. században is "foglalkoztak" jól fizető emberkereskedelemmel. Ugyancsak a földközi tenger térségében, ahol bőséges volt az utánpótlás afrikai rabszolgákból, tovább virágzott ez a fajta pénzszerzési ág. Majd mikor Kolumbusz felfedezte, és Amerigo Vespucci kikiáltotta az Újvilágnak nevezett kontinenst, az olcsó munkaerő utáni igény újra visszatért. A 16-17. században több mint 600 000 afrikai rabszolga került élve az amerikai spanyol gyarmatokra. A fogságba ejtett és a szállítás során meghalt rabszolgák száma ennél lényegesen magasabb volt, mivel a rabszolgavadászok kiválogatták és megölték a gyengének ítélt embereket, és sokan elhunytak a nyomorúságos úton. 1791. augusztus 23.-án forradalom tört ki Haitiben. Fekete rabszolgák harcoltak a Francia Köztársaság ellen. 1804-ben Haiti végleg elnyerte függetlenségét. De más országokban még mindig folyt a rabszolgaság. 1865-ben az USA-ban a rabszolgaságot törvényen kívülre helyezték. Ugyanakkor a mai világban még mindig vannak olyan országok, akik a rabszolgatartás "hívei", vagy ahol egy diktátor uralkodik a nép fölött.
Az UNESCO által kijelölt jeles nap. Célja, hogy bemutassa az atlanti rabszolgakereskedelem tragédiáját, és emléket állítson az 1791-es Santo Domingo-i (ma Haiti) felkelésnek, amely alapjaiban rendítette meg a rabszolgatartó rendszert. Az UNESCO kezdeményezésére életre hívott emléknap legfőbb célkitűzései a következők:
Tudatosítás: ráirányítja a figyelmet a transzatlanti rabszolga-kereskedelem történetére, annak globális gazdasági hatásaira és az emberi jogok megsértésére.
Emlékezés: tiszteleg a rabszolgasorba taszítottak milliói és a saját felszabadításukért küzdők előtt.
Kulturális párbeszéd: elősegíti a rasszizmus, az előítéletek és a modernkori rabszolgaság elleni küzdelmet.
Az emléknap eredete az 1791-es haiti forradalomhoz kapcsolódik. Augusztus 22-éről 23-ára virradó éjszaka egy olyan sikeres rabszolgalázadás vette kezdetét Santo Domingóban, amely döntő lépés volt a rabszolgaság intézményének felszámolása felé vezető úton.
1938. Debrecenben megrendezték az I. Református Világtalálkozót
Ez a jelentős történelmi esemény szellemi és lelki egységbe kovácsolta a trianoni határokon túlra szakadt, valamint az anyaországban élő magyar reformátusságot, megerősítve nemzeti és vallási identitásukat a vészkorszak előtti időkben. A találkozó kiemelkedő mérföldkő volt a magyar protestáns egyház életében, amelynek emlékét a helyi gyülekezetek és egyháztörténeti gyűjtemények mind a mai napig őrzik.
(Forrás: www.ezenanapon.hu; https://unnepnapok.com/vilagnapok.hu; Youtube; fotók: Google Képkereső)