Szeptember hava

Ősi magyar nevén Földanya hava, az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Eredetileg, a római naptárban az év hetedik hónapja volt. Innen ered a neve is: a latin septem szóból, melynek jelentése hét. A népi kalendárium Szent Mihály havának is nevezi.

Szeptember 13. napja szerencsétlen napnak számított a régi Rómában, ami ellen úgy védekeztek, hogy szöget vertek a falba. A magyar emberek a hónap utolsó napjától tartottak, ezen a napon nem vetettek, féltek attól, hogy a vetés zöld marad és nem érik be.

A szeptember átmenet a nyár és az ősz között, a mezőgazdaságban ekkor történik a teljes betakarítás, a szüret, majd elkezdődik az őszi szántás-vetés is. Ilyenkor nagyon fontos a megfelelő időjárás.

Népi megfigyelések:

• ha szeptemberben megdördül az ég, a fák sok virágot hoznak még
• ha másodszor is kivirágzik az akác, akkor hosszú, meleg őszre lehet számítani
• ha korán lehullanak a falevelek, a gólyák és a fecskék korán útra kelnek, akkor hamarosan megérkezik a hideg idő.

Népi mondóka

Amilyen az Egyed-nap,

olyan az egész hónap.

Az időt Kisasszonynapja,

négy hétre előre szabja.

Mihálykor az észak s keleti szél,

sok havat és kemény telet ígér.

Forrás: G-Portál - Világnapok-Emléknapok- Jeles napok; https://naptarak.com/naptarak/jeles-napok-vilagnapok/