Szeptember 21.

Hála világnapja: A történet egészen 1965-re nyúlik vissza, amikor is Hawaii szigetén, az ENSZ találkozón megfogalmazták, hogy itt az ideje, megbecsülnünk és hálát adnunk mindazért a sok jóért, ami körülvesz minket. Azóta minden évben szeptember 21-én ünnepeljük a hála világnapját, talán azért is, mert a nemzetközi békenappal azonos dátumra esik. Annyira sok mindenért lehetünk hálásak és sokszor elég egy apró gesztus is azok felé, akik segítő kezet nyújtanak nekünk nap mint nap!

A világban annyi mindenért lehetünk hálásak, csak legtöbbször természetesnek vesszük a hétköznapi csodákat. A hála és a béke világnapján hálásak lehetünk a napsütésért, a madárcsicsergésért egy vadidegen előzékenységéért, a családunkért, a barátainkért, egy meghitt pillanatért, a lehetőségekért, bármiért, ami a szívünket örömmel tölti el.

Te miért vagy ma a leghálásabb?

A Nemzetközi Alzheimer Társaság kezdeményezte világnap alkalmából a tagszervezetek által több mint 25 éve megrendezett események célja javítani a betegségtudatosságot, felhívni a figyelmet a betegséggel kapcsolatos tévhitekre, illetve a betegek életkörülményeinek javítására. 2012-től a kampányt egész szeptemberre kiterjesztették (Alzheimer-világhónap), ennek csúcspontja szeptember 21. A Társaság minden évben ezen a napon teszi közzé a demencia globális terjedésével, visszaszorításával, az aktuális tennivalókkal foglalkozó éves jelentését és ajánlásait.

1846. először indult útjára az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy

A hajóról a következőket érdemes tudni:

• Esemény: Széchenyi István születésnapján bocsátották vízre Balatonfürednél.
• Névadó: Kisfaludy Sándor költő.
• Kialakítás: Lapátkerekes gőzös volt, amely 300 utas szállítására képes. 

A balatoni szervezett hajózás története rendkívül kalandos, amely a reformkori lelkesedéstől a háborús tragédiákon át vezetett a mai modern turizmusig. Íme a legfontosabb mérföldkövek és érdekességek Széchenyi kezdeményezése után:A gőzhajózás hőskora és a válság

• Kossuth és Széchenyi összefogása: Bár politikai ellenfelek voltak, a Balaton Gőzhajózási Társulat megalapításában együttműködtek. Kossuth Lajos írta meg a társaság alapszabályát, Széchenyi István pedig az örökös elnöke lett. Kossuth 3, Deák Ferenc 2, Széchenyi pedig 50 részvényt jegyzett a nemes célra. 
• A menetrend és az uszályok: A Kisfaludy gőzös 1847. március 29-én kezdte meg a rendszeres, menetrend szerinti járatait. Később két uszályt is építettek hozzá (Füred és Keszthely néven), amelyeket maga után vontatva áruszállítást is végzett. 
• Az első korszak vége: A Kisfaludy szerkezete idővel elöregedett, és 1887-ben végleg kivonták a forgalomból, majd szétbontották. Mivel a társaság jogutód nélkül megszűnt, a balatoni gőzhajózás első fejezete lezárult. 

Újjáéledés és a legendás ikerhajók

• A Balatontavi Gőzhajózási Rt.: 1888-ban Eszterházy Mihály gróf vezetésével új társaság alakult.
• A Helka és a Kelén: Ekkor épült meg a Balaton két legikonikusabb, ma is létező csavargőzöse. A Kelén 1889-ben, míg ikertestvére, a Helka 1891-ben futott ki a vízre. Nevüket a Balaton tündéreiről kapták, és a mai napig a tó legidősebb, működő nosztalgiahajói. 

A motorizáció és a menetrend szerinti komp

• A vitorlások alkonya, a benzinmotorok hajnala: A 20. század elején megjelentek az első motoros hajók, és a vitorlás áruszállítást (amelyet a híres Festetics-féle Főnix gálya fémjelzett a 18. század végén) felváltotta a modern gépesítés. 
• A tihanyi komp: 1928-ban helyezték üzembe az első motoros komphajót a Szántód és Tihany közötti legkeskenyebb szakaszon, ami forradalmasította a déli és északi part közötti autó- és személyforgalmat.

A II. világháború tragédiája és az újrakezdés

• A flotta felrobbantása: 1945 márciusában a visszavonuló német csapatok szinte a teljes balatoni hajóparkot felrobbantották vagy elsüllyesztették, hogy ne kerüljenek a szovjetek kezére. A Kelén, a Helka és a Tünde is a tó fenekére került.
• A csodás feltámadás: A háború után a balatoni hajósok emberfeletti munkával, a víz alól kiemelve javították meg a hajókat. 1945 nyarára a Helka és a Jókai gőzösök már újra utasokat szállítottak. 

Modern kor és a jubileum Napjainkban a Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) üzemelteti a flottát. Az elmúlt években teljesen megújultak a legfontosabb kikötők (például Balatonfüreden és Fonyódon), és modern, új katamaránok, valamint kompok álltak szolgálatba a főszezonban. Érdekesség, hogy a Kisfaludy gőzös hű mását 2014-ben újra megépítették, így ma múzeumhajóként és sétahajóként újra látogatható Balatonfüreden. 

1999. A Béke napja

1999-ben az ENSZ nemzetközi békenapja (a béke nemzetközi napja) még a szeptember harmadik keddjén volt hivatalos, amit később, 2001-ben rögzítettek véglegesen szeptember 21-re. Ebben az évben fogadták el az ENSZ-ben a békakultúráról szóló nyilatkozatot, és ekkor kapták meg az Orvosok Határok Nélkül szervezetek a Nobel-békedíjat. (Magyarországon pedig ekkor tartották a harmadik Becsület napját, amit néha szélsőjobbos megemlékezések kísértek).

Az ENSZ nemzetközi békenapjának (International Day of Peace) története szorosan kapcsolódik a globális tűzszünet és az erőszakmentesség eszméjéhez. 

A kezdetek: Egy mozgó ünnepnap (1981)A nemzetközi békenapot 1981-ben alapította meg az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése. Az alapító határozatot az Egyesült Királyság és Costa Rica terjesztette elő, azzal a céllal, hogy a világ figyelmét a béke fontosságára és a konfliktusok megelőzésére irányítsák.

• A dátum: Kezdetben nem volt fix naptári napja. Úgy határoztak, hogy a békenap az ENSZ Közgyűlés őszi ügyminiszteri ülésszakának nyitónapja legyen.

A fordulópont: Egy fix dátum és a globális tűzszünet (2001)A fordulópontot a 2001-es év hozta el, egy Jeremy Gilley nevű brit filmes és aktivista kitartó munkájának köszönhetően. Gilley létrehozta a Peace One Day nonprofit szervezetet, és éveken át kampányolt azért, hogy a békenap ne csak szimbolikus beszédnap legyen, hanem egy olyan nap, amikor a világ összes háborús övezetében 24 órás tűzszünetet hirdetnek. Kampánya sikerrel járt:

• 2001. szeptember 7-én az ENSZ Közgyűlése egyhangúlag elfogadta az 55/282-es határozatot.
• Ez a határozat szeptember 21-ét jelölte meg a nemzetközi békenap állandó, fix dátumaként.
• Első alkalommal 2002. szeptember 21-én ünnepelték meg ezen az új, rögzített napon.

Hogyan ünneplik? Az ENSZ minden évben egy adott központi téma (pl. a rasszizmus elleni küzdelem, a klímavédelem vagy a fenntartható fejlődés) köré szervezi a napot.

• A Békeharang megkongatása: A New York-i ENSZ-központban a főtitkár minden évben megkongatja a japán városok által adományozott Békeharangot. A harangot olyan érmékből öntötték, amelyeket a világ 60 különböző országának gyermekei gyűjtöttek össze.
• Humanitárius folyosók: A fix tűzszüneti nap lehetőséget ad a segélyszervezeteknek (például a WHO-nak vagy az UNICEF-nek), hogy a háborús övezetekben élelmiszert szállítsanak, vagy életmentő oltási kampányokat hajtsanak végre olyan helyeken, ahová az év többi napján a harcok miatt nem jutnának be.

Szeptember 22.

Európai autómentes nap

Az autómentes világnap – a társadalom környezettudatosságát erősíteni hivatott – rendezvénysorozat, amely fel kívánja hívni a városlakók és a városvezetés figyelmét

• a megnövekedett autóforgalom okozta környezeti, baleseti és városképi problémákra,
• a közlekedési mód felelősségteljes megválasztására,
• a fenntartható, környezet- és emberbarát városi közlekedés előnyeire,
• a közösségi, a kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztésének szükségességére.

A rendezvény egyik hosszú távú célkitűzése az, hogy rávegye a rendszerint autóval munkába, iskolába vagy kikapcsolódni járó polgárokat, hogy az utazáshoz fenntartható alternatív közlekedési módokat vegyenek igénybe. Ilyen módon hozzá kíván járulni a polgárok egészségének és életminőségének javításához.

Hagyományosan minden évre megfogalmazzák a rendezvény aktuális mottóját. A városok a mottóban megfogalmazott központi gondolatsor köré szerveznek programokat, amellyel a város lakóinak tájékoztatását és tudatformálását próbálják elérni.

Szeptember 23.

Nemzetközi hulladékgyűjtő nap: ezen a napon a környezetünkre figyelünk. Környezetünk aktív megtisztítása mellett a környezetszennyezés veszélyeire, a szelektív hulladékgyűjtés hasznosságára a környezettudatos életre nevelésre fókuszálunk. A környezettudatos élet nem csak a hulladék kidobásakor, hanem már a vásárláskor kezdődik. Fontos, hogy tudatosan vásároljunk, ezért az Állatorvostudományi Egyetem Élelmiszerlánc-tudományi Intézete segítségével adunk néhány tippet, hogy hogyan csökkenthetjük a háztartásainkban keletkező élelmiszerekhez köthető hulladék mennyiségét.

Vásárolj tudatosan!

• Fontos, hogy gyakrabban vásároljunk, kisebb mennyiségekben, különösen a romlandó élelmiszerek esetében, így megelőzhető, hogy a megvásárolt termékek a kukában végezzék.
• A környezeti terhelés csökkentésére ideális megoldás lehet, ha a helyi termelőket támogatva tőlük vásárolunk. Ha termelőtől beszerzett szezonális élelmiszereket választunk, biztosak lehetünk abban, hogy friss és kevesebb csomagolást igénylő termékre teszünk szert, ráadásul a hazai/környékbeli termelőtől vásárolt élelmiszer szállítása is kevesebb káros anyaggal terheli környezetünket.
• Válasszunk olyan alapanyagokat, amelyek sokféle étel elkészítéséhez felhasználhatók, jól variálhatók. Jó példa erre a tojás.
• Sok üzletben kedvezményes áron vásárolhatunk lejárati időhöz közel lévő termékeket, ezzel szintén csökkentjük a kukában landoló élelmiszer mennyiségét, nem utolsó sorban a pénztárcánk terhelését is.

Főzés, adagolás

• Ügyeljünk az adagokra! Gondoljuk át, hány főre készítjük az ételt, ez alapján határozzuk meg a mennyiségeket, hogy ne keletkezzen felesleges ételmaradék.
• Válasszunk az egyszerű és fenntartható receptek, valamint a maradékhasznosító receptek közül. Készítsünk olyan ételeket, amelyekhez kevés, de magas minőségű alapanyagra van szükség, amelyeket beszerezhetünk akár piacról, vagy csomagolás mentes üzletekből. Az esetleges maradékokat pedig újra felhasználhatjuk maradékmentő receptekkel. Jó lehetőség erre például a hortobágyi húsos palacsinta készítése megmaradt, de fogyasztásra még kiválóan alkalmas pörköltből.

Frissesség, lejárati idő

• A pazarlás csökkentésében segíthet az élelmiszer-címkék értelmezése, lejárati dátumok ismerete. Tanuljuk meg megkülönböztetni tehát a "minőségmegőrzési időt" és a "fogyaszthatósági időt", így tudhatjuk melyek a jó állapotban lévő élelmiszerek, amelyek így nem kerülnek a kukába feleslegesen.
• Mindig készítsünk bevásárlólistát, mielőtt vásárolni indulnánk, és tartsuk be azt, hogy elkerüljük a felesleges vásárlásokat.
• Az élelmiszerek megfelelő tárolása meghosszabbítja azok eltarthatóságát. Például a zöldségeket és gyümölcsöket a hűtőben, a péksüteményeket pedig száraz és hűvös helyen tároljuk.

Hulladék

• Komposztálás: Az élelmiszerhulladékot és konyhai szerves hulladékot komposztáljuk, így természetes trágyát állíthatunk elő a kertünk számára.

A tudatos és felelősségteljes fogyasztás nemcsak a környezetünknek tesz jót, hanem a pénztárcánknak is. Fontos azonban, hogy a pazarlásmentes életmód mellett az élelmiszerbiztonsági szabályokra is odafigyeljünk. Amennyiben nem tudjuk eldönteni, hogy egy adott étel fogyasztható-e még, vagy már romlott, inkább ne kockáztassunk!

Kezdjük el ma a változást, védjük környezetünket és tegyünk az élelmiszerpazarlás ellen!

1965. Az Ikarus székesfehérvári üzemegységében elkészült az első (kísérleti) alumínium autóbusz, az Ikarusz 112-es.

A fejlesztés hátterében a magyar alumíniumipar akkori szárnyalása és a súlycsökkentésre való törekvés állt. A busz legfontosabb műszaki paraméterei és későbbi sorsa az alábbiak szerint alakult:

⚙️ Műszaki paraméterek és konstrukció: Az Ikarus tervezői (akik az alváz nélküli, önhordó szerkezetek specialistái voltak) nem az esztétikát helyezték előtérbe, hanem a speciális anyaghasználat technológiai lehetőségeit vizsgálták. 

• Karosszéria és vázszerkezet: Teljes egészében alumíniumötvözetből készült. Ezzel a hagyományos acélszerkezetekhez képest jelentős, több száz kilogrammos súlycsökkentést értek el, ami alacsonyabb fogyasztást és kisebb tengelyterhelést eredményezett.
• Kivitelek: A kísérleti projekt keretében a vázra építve egy távolsági (egyajtós) és egy városi (három harmonikaajtós) változat alapjait is letesztelték. 
• Kialakítás: A korabeli szögletes formavilág jellemezte. A mérnökök célja az volt, hogy kiküszöböljék az alumínium hegesztésének és korróziós sajátosságainak kezdeti nehézségeit a járműgyártásban. 

🚌 A jármű sorsa

Mivel egy egyedi kísérleti és demonstrációs prototípusról volt szó, a jármű sorsa a tesztidőszak után a következők szerint alakult:

• Próbafutások: A busz 1967-től kezdve aktívan közlekedett Székesfehérvár környékén, ahol valós körülmények között, utasforgalomban vizsgálták az alumínium vázszerkezet tartósságát, merevségét és a fáradásos törések kockázatát.
• A sorozatgyártás elmaradása: Bár a tesztek értékes tapasztalatokkal szolgáltak, az Ikarus 112-es soha nem került sorozatgyártásra. Az alumínium megmunkálása, hegesztése és javítása a korszakban jóval költségesebb és bonyolultabb volt, mint a hagyományos acélé.
• A gyár profilváltása: A 60-as évek végén az Ikarus minden erőforrását a világsikert hozó, egységesített 200-as típuscsalád (pl. Ikarus 260, 280) fejlesztésére és tömeggyártására csoportosította át. Emiatt az alumíniumbusz-projektet végleg leállították.
• A prototípus sorsa: A tesztidőszak lezárultával a legyártott kísérleti példányokat a kor szokásai szerint selejtezték, így az első fehérvári alumíniumbusz az utókor számára sajnos nem maradt fent. Azonban a projekt során szerzett tapasztalatokat a gyár később felhasznált a repülőtéri és egyéb speciális rendeltetésű járművek tervezésénél. 

Őszi napéjegyenlőség, a csillagászati ősz kezdete

Az őszi napéjegyenlőség 2026-ban Magyarországon szeptember 23-án, szerdán hajnali 02:05-kor következik be, ekkor kezdődik a csillagászati ősz. 

Tudnivalók az őszi napéjegyenlőségről

• Egyenlő hosszúság: Ezen a napon a nappal és az éjszaka hossza mindenhol a Földön megközelítőleg egyforma, mivel a Nap sugarai merőlegesen, 90 fokos szögben delelnek az Egyenlítőn. 
• Csillagászati változás: Az északi féltekén ettől a naptól kezdve a Nap távolodik az Egyenlítőtől a Baktérítő felé, így a nappalok rövidülni kezdenek, és hűvösebbre fordul az idő. 

1895. Először biciklizte körbe egy nő (Annie Londonderry) a Földet, az út 15 hónapig tartott.

Annie Londonderry (eredeti nevén Annie Cohen Kopchovsky) 1894 júniusában indult, és 15 hónap múlva, 1895 szeptemberében érkezett vissza, ezzel ő lett az első nő, aki kerékpárral (részben vonattal és hajóval kiegészítve az utat) körbeutazta a Földet. A bátor vállalkozás egy fogadásból indult, miután két bostoni úriember 10 000 dollárban fogadott abban, hogy egy nő képtelen lenne erre. 

Fontos részletek az útról:

• A kezdetek: A háromgyermekes, zsidó származású fiatal családanya Bostonból indult el egy nehéz, 20 kilós biciklivel, fűzőben és hosszú szoknyában. 
• Változtatások: Az út során praktikusabb, férfiasabb ruházatra (úgynevezett bloomers, azaz bő nadrágszoknya) váltott, és egy könnyebb kerékpárra cserélte a nehéz járművet. 
• Finanszírozás: Az utazását szponzorokból (például a Londonderry Lithia ásványvízgyártótól, akinek a nevét is felvette), valamint előadásokból és fotói árusításából fedezte. 
• Utazási mód: Az óceánokat és a szárazföld egy részét gőzhajóval és vonattal tette meg, de az Egyesült Államokon és több más régión keresztül ténylegesen kerékpározott. 

Augusztus 26.

Nyelvek Európai Napja: az esemény az Európa Tanács 46 tagállamának 700 millió lakosát buzdítja további nyelvek tanulására, bármilyen korban, az iskolában és azon kívül is. Az Európa Tanács meggyőződése, hogy a nyelvi sokszínűség a kultúrák közötti jobb megértés biztosításának eszköze, továbbá kulcsfontosságú eleme kontinensünk gazdag kulturális örökségének, ezért elkötelezett a többnyelvűség támogatása mellett Európa egészében. A strasbourgi Európa Tanács kezdeményezésére 2001 óta ünnepeljük a Nyelvek Európai Napját szeptember 26-án.

1966. I. Budapesti Művészeti Hetek

Az I. Budapesti Művészeti Heteket 1966. szeptember 26-án nyitották meg a Fővárosi Tanács határozata alapján. 

Főbb tudnivalók:

• Kezdőnap: 1966. szeptember 26.
• Zárónap: Október vége (október 25.)
• Célja: Budapest kulturális életének élénkítése, kiállítások, színházi előadások (például Az ember tragédiája) és művészeti programok bemutatása.
• Plakát: Az eseményre híres plakátok készültek, többek között Görög Lajos és Sinka Mátyás munkái. 

Az 1966. szeptember–októberi eseménysorozat legfontosabb színházi és kiállítási programjai a következők voltak:🎭 Színházi programok és bemutatók: A színházi programok gerincét az ünnepi bemutatók, valamint az újonnan megnyíló játszóhelyek adták:

• A Nemzeti Színház költözése és a díszelőadás: A rendezvénysorozat legfontosabb színháztörténeti pillanata az volt, amikor a Nemzeti Színház társulata elfoglalta új, ideiglenes otthonát a Hevesi Sándor téren (a korábbi Petőfi Színház épületében). Az ünnepi nyitóelőadás stílusosan Madách Imre: Az ember tragédiája című műve volt 1966. október 1-jén. 
• Kortárs magyar drámák: A programsorozaton belül kiemelt figyelmet kapott a Magyar Drámák Hete, amelynek keretében a fővárosi színházak a legújabb hazai darabokat és ősbemutatókat tűzték műsorra. 
• Külföldi vendégjátékok: A színházi és zenei blokkban nemzetközi szinten elismert társulatok érkeztek Budapestre – a következő évek hagyományait megalapozva olyan operatársulatok és zenekarok vendégszerepeltek, mint a bolognai Teatro Comunale vagy a berlini Deutsche Staatsoper. 

🎨 Kiállítások és képzőművészet. A képzőművészeti tárlatok a klasszikus értékektől a legmodernebb alkalmazott művészetekig terjedtek:

• V. Magyar Plakátkiállítás: A Műcsarnok adott otthont ennek a nagyszabású seregszemlének, amely a korszak alkalmazott grafikájának csúcsát mutatta be. Olyan neves művészek állítottak ki, mint Nándor Szilvásy (aki a kiállítás ikonikus "P" betűs plakátját is tervezte), Macskássy János és Szilvitzky Margit. 
• Reneszánsz könyvkötőműhelyek kiállítása: Az Iparművészeti Múzeum az ünnepi hetek keretében mutatta be ezt a különleges tárlatot, amely egy több mint 12 éves kutatómunka anyagát összegezte a nagyközönség számára. 
• Évszázadok művészi terítékei: Szintén az Iparművészeti Múzeumban volt látható ez a látványos iparművészeti kiállítás, amely régi, értékes asztali edényeket, textíliákat és bútorokat vonultatott fel.

Szeptember 27.

Idegenforgalmi világnap: Az Idegenforgalmi Világszervezet 1980-as kezdeményezésének köszönhetően ezen a napon a turizmust ünnepeljük. A nap célja a turizmus gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai jelentőségének tudatosítása és népszerűsítése világszerte. 

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) hagyományosan ilyenkor szervezi meg a fővárosi programsorozatát.

Kiemelt Világnapi Programok

• Mesél a Vigadó – Épülettörténeti séta és dunai sétahajózás
  • Helyszín: Pesti Vigadó (1051 Budapest, Vigadó tér 2.) és a MAHART PassNave sétahajói.
  • Időpontok: Két turnus indul, 13:00-tól és 14:30-tól.
  • Leírás: A BKIK és a MAHART közös szervezésében egy különleges kombinált programon vehet részt. Az egyik csoport a Vigadó elképesztő épülettörténeti sétájával kezd, majd hajóra száll. A másik csoport előbb élvezheti a dunai panorámát a Margit híd és a Rákóczi híd között, amit a Vigadó tárlatvezetése követ.
  • Belépő: A programra regisztráció/jegyváltás szükséges (részletek a Jegy.hu oldalán). [1, 2, 3]
• Különleges tematikus séták a Ferencvárosban
  • Helyszín: Budapest IX. kerület (Ferencváros).
  • Leírás: Idegenvezetők kíséretében fedezheti fel a főváros rejtett kincseit. Kiemelt program például a "St. Francis and the Franciscans in Ferencváros" angol nyelvű kulturális-történelmi séta. [1]
• Országos Fürdőnapok a Turizmus Világnapján
  • Helyszín: Különböző budapesti és környéki termálfürdők.
  • Leírás: A Magyar Fürdőszövetség kezdeményezésére a csatlakozó fürdők ezen a napon különleges programokkal, wellness-lehetőségekkel vagy egyedi kedvezményekkel várják a látogatókat. Érdemes ellenőrizni a kedvenc fővárosi fürdője aznapi menetrendjét a Hello Hungary oldalán. [1]

További ingyenes őszi programhelyszínek szeptember 27-én:

Ha szívesen összekötné a világnapot egy kellemes, kötetlen és teljesen ingyenes szabadtéri kikapcsolódással, az alábbi helyszíneket ajánljuk: 

• Gellért-hegy és Filozófusok Kertje: Kiváló célpont egy délutáni sétához, ahonnan lélegzetelállító, ingyenes panoráma nyílik a Dunára és a pesti oldalra. 
• Margitszigeti Japánkert és Zenélő szökőkút: A sziget északi részén található hangulatos kert tökéletes a relaxációra, míg a szökőkút zenei játéka ingyenes szórakozást nyújt. 
• Városliget: A megújult parkban ingyenesen látogatható a Néprajzi Múzeum tetőkertje, ahonnan különleges perspektívából látható a főváros. 

1884. Ünnepélyes keretek között megnyílt a budapesti Operaház.

A Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező, és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza. Az épület Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján. A gazdagon díszített belső terek kialakításában neves magyar művészek működtek közre, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan.

Pest-Budán 1837 óta a Nemzeti Színház adott otthont a zenés drámai műfajnak, azonban az 1867-es kiegyezést követően a város gyors fejlődésének köszönhetően a színház egyre szűkebbnek bizonyult feladatai ellátására. 1872-ben létrejött az a bizottság, amely a felépítendő operaház helyét volt hivatva kijelölni. 1873-ban a belügyminiszter versenytárgyalást írt ki az épület megépítésére, ezt Ybl Miklós terve nyerte meg. Az építkezés 1875-ben kezdődött el, és kilenc évig tartott.

A Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én került sor I. Ferenc József magyar király jelenlétében. A nyitó díszelőadáson a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc vezényletével. Hamarosan művészi válságba került a társulat, ugyanis sem létszámban, sem pedig színvonalban nem tudott megfelelni a mindennapi színjátszás követelményeinek. Ehhez anyagi problémák is társultak, hiszen a pesti közönség nem volt képes viselni a produkciók költségeit. A helyzet 1888–1891 között változott, amikor az intézmény igazgatója Gustav Mahler volt, az ő nevéhez fűződik a társulat első "aranykora". Az első világháború kitörése erősen visszavetette az Opera fejlődését, egy évre be is zárt. A két világháború között művészi szempontból ismét virágzásnak indult, köszönhetően Radnai Miklós és Márkus László igazgatók munkásságának. A második világháborút kisebb sérülésekkel vészelte át, így viszonylag hamar, 1945 márciusában ismét megnyitotta kapuit. Azóta az intézmény hivatalos neve Magyar Állami Operaház. 1951-től a közönség mennyiségi igényeinek növekedése miatt az Operaházhoz csatolták a Városi Színházat, amely 1953-tól az Erkel Színház nevet viseli. 2021 őszétől az Eiffel Műhelyházban ifjúsági operaelőadásokat állítanak színpadra. Az operaház ad otthont a Magyar Nemzeti Balettnek is. Az Opera Europa szövetség tagja. Nemzeti minősítésű, állami fenntartású színházművészeti szervezet.