November 24-30-ig
Történtek...
November 25.
Nők elleni erőszak megszüntetésének napja
Európában évente több mint 3000 nőt öl meg a párja vagy más családtagja, a bántalmazott, illetve zaklatásnak kitett nők száma pedig ennél jóval több. A nők és lányok elleni online és offline erőszak az emberiség felét fenyegeti. Ez az erőszak minden nőt érint, és számos formát ölt, beleértve a fizikai, szexuális vagy pszichológiai erőszakot, de a gazdasági bántalmazást és kizsákmányolást is.
Uniós és világviszonylatban egyaránt elmondható, hogy élete során minden harmadik nő legalább egyszer elszenved fizikai vagy szexuális erőszakot.
Az EU-ban hetente legalább két nő veszíti életét párja vagy más közeli családtagja keze által.
Az EU-ban a szexuális zaklatás elkövetőinek 32%-a munkahelyi környezetben követi el tettét.
Ez nem mehet így tovább. Az EU minden év november 25-én megünnepli a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapját: újólag kötelezettséget vállal arra, hogy felszámolja a nők és lányok elleni erőszakot az EU-ban és azon kívül is, és cselekvésre szólít fel az áldozatokkal és túlélőkkel való szolidaritás jegyében.
Az EU jogszabályokkal, gyakorlati intézkedésekkel és pénzügyi támogatással védi a nőket és a gyermekeket a nemi alapú és a kapcsolati erőszakkal szemben. 2022-ben a Bizottság – első ízben – uniós jogszabályjavaslatot terjesztett elő a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelem témájában. A javaslat azt hivatott elérni, hogy a nők elleni erőszak legsúlyosabb formáit – köztük a nemi erőszakot, a női nemi szervek megcsonkítását és a nemi alapú online erőszakot, ideértve az internetes zaklatást és az intim képek beleegyezés nélküli megosztását is – Unió-szerte bűncselekménnyé nyilvánítsák a tagállamok. Az EU 2023-ban csatlakozott az isztambuli egyezményhez – ez újabb kulcsfontosságú mérföldkő a nők elleni erőszak felszámolásában, és egyértelműen jelzi: mindent megmozgatunk, hogy erőteljesebben fellépjünk a nemi alapú erőszak ellen mind a 27 tagállamban.
A nők elleni erőszak elfogadhatatlan. Az Európai Bizottság továbbra is elkötelezetten dolgozik azon, hogy olyan társadalom épüljön ki az Unióban, ahol útját tudjuk állni a nők elleni erőszaknak, és ha mégis előfordul ilyen eset, az elkövetőnek büntetőeljárás vádlottjaként bíróság előtt kell elszámolnia tettével.
(Forrás: https://commission.europa.eu/news/eu-calls-end-violence-against-women-2023-11-24_hu)
Magyar labdarúgás napja
1953. november 25-én, a londoni Wembley Stadionban játszotta "az évszázad mérkőzését" az angol futballválogatott és a legendás Aranycsapat, melyen a Puskás Ferenc vezette magyar nemzeti tizenegy győzött 6:3 arányban. A diadal történelmi jelentőségű volt, hiszen az angol futball addigi 90 éve alatt először fordult elő, hogy egy kontinensről érkezett válogatott saját otthonában győzze le Angliát. A Magyar Labdarúgó Szövetség a sporttörténeti győzelem emlékére és az Aranycsapat tiszteletére 1993-ban, a mérkőzés 40. évfordulóján november 25-ét a magyar labdarúgás napjává nyilvánította. Az MLSZ ezen a napon minden esztendőben megemlékezik a legendáiról, az Aranycsapatról és valamennyi válogatott labdarúgójáról, sportszakembereiről.

November 27.
Nobel-díj alapításának napja
Alfred Nobel svéd kémikus és feltaláló 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból minden évben részesüljenek az orvostudomány, a fiziológia, a fizika, a kémia és az irodalom nagyjai, valamint azok a személyek, akik meghatározó mérföldköveket tettek le a béke érdekében.
(Részletesebben: https://www.preventissimo.hu/november-27-a-nobel-dij-alapitasanak-napja)

Magyar véradók napja
Ezen alkalomból a Belügyminisztérium, a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat azokat a véradókat köszöntötte, akik önzetlen segítségükkel hozzájárultak a hazai egészségügyi ellátáshoz, emberek százai életének megmentéséhez. A díjátadóval egybekötött központi ünnepségen mintegy 70 díjat és elismerést adtak át a véradás ügyét szívükön viselők számára.
(Részletesebben: https://voroskereszt.hu/galeria/magyar-veradok-napja-2023-kozponti-unnepseg/)

November 28.
1887. Megindult Budapest első "villamosított közúti vasút" vonala, vagyis az első villamos.
Nyugati pályaudvar és a Király utca között közlekedett a Siemens & Halske villamosjárata a Nagykörúton. A jeles esemény egy hétfői napra esett, az első villamos délután fél háromkor indult el. A Nyugati pályaudvar elé megépítették az ideiglenes kocsiszínt is. Az 1000 mm nyomtávolságú vonalon két motor- és egy pótkocsi közlekedett. A legnagyobb menetsebességet 10 km/h-ra korlátozták, de az Andrássy utat ennél is lassabban volt szabad keresztezni. Itt állandóan lovas rendőr figyelte segítette a közlekedést. Sötétedés után a vonat elején fehér, végén vörös lámpát kellett bekapcsolni.
(forrás: BKV)
November 29.
"Ne vásárolj semmit" nap
A jeles nap tiltakozás a nyugati túlfogyasztás, a jólét, a vagyon egyenlőtlen elosztása, és a reklámnak a mindennapi életünkre gyakorolt hatása ellen.
Mi, emberek olykor bele sem gondolunk, hogy mennyi felesleges és agyoncsomagolt terméket vásárolunk, arról nem is beszélve, hogy ezzel nemcsak pénztárcánkat terheljük, hanem környezetünket is. A rengeteg csomagolóanyag és a felesleges termékek megvásárlása ilyenkor év vége felé, a karácsonyi szezonban a legjellemzőbb.
(Részletesebben: https://zoldbeszerzes.hu/hu/ne-vasarolj-semmit-nap/)
(Forrás: www.ezenanapon.hu; www.vilagnapok.hu; Wikipedia, Youtube; fotók: Google Képkereső)