November 3-9-ig
Születésnaposok
November 3.
1899. Seress Rezső, zeneszerző, zongorista. Az egyik leghíresebb örökzöld dal, az egyetlen magyar világsláger, a Szomorú vasárnap szerzője. A dalt több mint 100 nyelven adták elő.
1907. Kessler Hubert, mérnök, barlangkutató, a budapesti Szemlő-hegyi-barlang felfedezője. Az országos forráskataszter elkészítője, az Aggteleki-barlang igazgatója, számos barlangi útvonal első bejárója, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tiszteletbeli elnöke.
1947. Bencze Ilona, Jászai Mari-díjas színművésznő, szinkronszínész. Szerepeiből: Molnár Ferenc: Hattyú, Csehov: Három nővér, La Mancha lovagja (musical), Macskák (musical); filmjeiből: Staféta, Labirintus, Szarvassá vált fiúk, Egy kis hely a nap alatt.
1913. Rökk Marika, színész-táncosnő, operettprimadonna
1914. Vértes László, magyar régész, a vértesszőlői előember feltárója
November 4.
1880. Pór Bertalan, Kossuth-díjas, Munkácsy-díjas festőművész, főiskolai tanár, a magyar avantgárd jelentős képviselője. Kiváló művész.
1927. Karsai Lucia, Balázs Béla-díjas műfordító, szinkron-műfordító
1953. Fodor János, újságíró, műsorvezető
2008. Barabás Lujza, festő, a legfiatalabb magyar, akinek festményei a párizsi Louvre-ban is kiállításra kerültek.
November 5.
1906. Kabos Endre, háromszoros olimpiai bajnok vívó.
1908. Sulyok Mária, Kossuth-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész (És mégis mozog a föld, Mágnás Miska).
1921. Cziffra György, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész. Az egyik legjelentősebb és világszerte ismert magyar zenei előadóművész.
1932. Vitray Tamás, Kossuth-díjas újságíró, riporter
1937. Csete György, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas építészmérnök. Fő művének tekinthető a honfoglalás 1100 évfordulójára Ópusztaszeren a Történelmi Emlékparkban 1991 és 1998 között készült épületei: Erdők temploma, Világmagyarság háza, Mamutfenyő-ház, valamint a debreceni Tégláskert református temploma, melyet 2005-ben szenteltek fel.
1949. Kántor Péter, József Attila-díjas költő, műfordító
1956. Fischer György szobrászművész
1975. Németh Kristóf, színész (Barátok közt)
November 6.
1946. Tolcsvay Béla, Kossuth-díjas zenész, zeneszerző, szövegíró. 1972-től Koncz Zsuzsával és az Illés-együttessel KITT-egylet néven léptek fel. Verseket zenésített meg Kútvölgyi Erzsébet Ady-estjeihez, dalokat komponált a Bojtorján együttesnek. Önálló műve a Napfényfia című zenés darab.
1917. Mihály András, Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, gordonkaművész
1926. Henni Géza, válogatott labdarúgó, kapus, edző a Ferencváros történetének egyik legjobb kapusa
1936. Csűrös Karola, színésznő, érdemes művész (Etus a Szomszédok sorozatban). Filmjeiből: Két emelet boldogság, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Tündérlaki lányok, Szomszédok (teleregény), szerepeiből: Rozika (Móricz: Úri muri), Adela (García Lorca: Bernarda Alba háza), Achard: A bolond lány, Patrick: Teaház az Augusztusi Holdhoz.
1931. Földi Ottó, a Magyar Rádió bemondója és műsorvezetője
1965. Mihályfi Balázs, filmszínész (Kontroll)
November 7.
1810. Erkel Ferenc, zeneszerző, a nemzeti opera megteremtője, a magyar Himnusz megzenésítője. Első operája, a Bátori Mária 1840-ben készült, 1844-ben mutatták be a Hunyadi Lászlót, majd megnyerte azt a pályázatot, amelynek köszönhetően ő zenésíthette meg Kölcsey Himnuszát. 1853-ban az ő vezetésével alakult meg a Filharmóniai Társaság, 1861-ben pedig bemutatták leghíresebb operáját, a Bánk Bánt. 1875-ben közreműködött a Zeneakadémia megalakításánál, főzeneigazgatója lett az 1884-ben megnyílt Operaháznak. Mindemellett nemzetközi hírű sakkozó is volt.
1927. Dévényi Tibor, író, aki szatirikus hangvételű novellái helyszínéül a világűrt választotta. Gyakran visszatérő műfaja a levél-novella, amelyben az űrállomáson dolgozó férj meséli el otthon maradt feleségének gondjait, és viszont. Néhány kisregénye a krimi nyomozó módszereit alkalmazza. Regényei egységes világban játszódnak. Néha föltűnnek idegenek is, ám végül általában nem lehetünk biztosak afelől, hogy tényleg léteznek-e. Szívesen játszik a nevekkel. Hőseinek és technikai szerkezeteinek beszélő nevük van, szintén a humor és a szatíra szolgálatában.
1953. Xantus János, filmrendező, forgatókönyvíró, színész, egyetemi tanár (Eszkimóasszony fázik)
November 8.
1929. Palcsó Sándor, kétszeres Liszt Ferenc-díjas tenor operaénekes. Kiváló színészi adottságokkal rendelkező, rendkívül sokoldalú művész volt. Az Operában 1957-ben mutatkozott be Parpignol szerepével Puccini Bohéméletében, több mint 70 opera tenorszerepét alakította. A Magyar Rádió hangtárában mintegy 140 opera, operett és népdal felvétele található az ő szereplésével, a Zenés TV Színház című sorozatban pedig 15 filmben működött közre.
1940. Blasek Gyöngyi, színésznő, bábművész
1944. Nemere István, író, műfordító
1948. Deák "Bill" Gyula, blues-énekes, előadóművész. Énekelt a Hobo Blues Band-ben, a Kormorán együttessel, a Deák Bill Blues Band vezetője volt. 1986-ban Ifjúsági Díjat kapott. Filmjeiből: Kopaszkutya, István, a király, Jézus Krisztus szupersztár, lemezeiből: Közép-európai Hobo Blues, Vadászat (HBB), Rossz vér (szólólemez), Mindhalálig blues (Kormorán).
1924. Bogár Richárd, Liszt Ferenc-díjas táncművész, koreográfus, érdemes művész
November 9.
1895. Uray Tivadar, Kossuth-díjas színész, kiváló és érdemes művész. Mély jellemábrázoló képesség, tiszta szövegmondás, elegáns fellépés jellemezte.
1927. Berényi Ferenc, festőművész, tanár, az alföldi festészet képviselője. Képein az alföldi festészet motítivumai dominálnak, konstruktivista elemekkel ötvözve. Az alföldi emberek mindennapjai, szerszámai, falusi udvarok és tájak láthatóak a képeken erősen redukált forma- és színvilágban. Kései alkotásai közel állnak a konstruktivista, néha az absztrakt képformáláshoz.
1967. Tóth Auguszta, Jászai Mari-díjas színművésznő, szinkronszínész
(Forrás: www.mainapon.hu; www.wikipdia; Youtube; fotók: Google képkereső)