November 24-30-ig 

Születésnaposok

November 24.

1902. Latabár Kálmán (Latyi) Kossuth-díjas színész-komikus, érdemes-és kiváló művész. Minden szerepére hallatlan gonddal készült, színpadi "rögtönzései" sikerének a titka a sokszoros próba, a pontos begyakorlás volt.

1909. Mérei Ferenc pszichológus, pedagógus. A műhelyteremtés szándékával gyűjtötte maga köré munkatárait, tanítványait, például Nemes Líviát, Binét Ágnest. Laboratóriuma a magyar pszichológusképzés központjává vált. Binét Ágnes társszerzője volt a nagy sikerű Gyermeklélektan (1970) és az Ablak-Zsiráf című könyveknek. A csoportok belső viszonyait, az egyének csoportban elfoglalt helyét, az egyén szerepeit kutatták szociometriai vizsgálatai. Oktatáspolitikai nézeteit az 1948-ban megírt, de csak 1985-ben megjelent Demokrácia az iskolában című tanulmányában fejtette ki. A gyermekközpontú, cselekvésre, önálló véleményalkotásra nevelő iskola volt az eszményképe.

1915. Lőrincze Lajos nyelvész

1932. Jókai Anna Kossuth-József Attila-SZOT-és Pax-díjas, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett író-és költőnő. A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, a Kossuth nagydíjat, a magyar állam által adományozható legmagasabb kitüntetést is átvehette. 2015-ben a Forbes őt választotta a 8. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában. Három drámáját mutatták be. Műveiből: "4447", "Tartozik és követel", "A feladat", "Jákob lajtorjája", "Szegény Sudár Anna" (regények), "Kötél nélkül", "A reimsi angyal", "Jöjjön Lilliputba!" (novellák), "Mi ez az álom?", "A töve s a gallya" (esszék).

1935. Gyurkó Henrik Kossuth-díjas színész bábművész, érdemes művész. Szerepeiből: Ludas Matyi, János vitéz, Fából faragott királyfi, Petruska, Pagodák hercege, A csodálatos Mandarin, tv-filmen: Fülesmackó kalandjai, A tücsök hegedűje, Aranymadár, Kéménymesék.

1946. Székhelyi József Jászai Mari-díjas színművész, rendező, szinkronszínész

November 25.

1904. Nádasdy Kálmán, háromszoros Kossuth-díjas film- és operarendező, zeneszerző és műfordító. 1949-ben elkészítette a "Lúdas Matyi" című első magyar színes filmet.

1938. Takács Marika, aki 1957-től, a nyilvános adások kezdetétől a Magyar Televízió bemondónője volt.

1946. Vallai Péter Jászai Mari-díjas színész

November 26.

1883. Babits Mihály költő, író, irodalomtörténész, műfordító (A gólyakalifa). A 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.

1884. Orbán Dezső avantgard festő, grafikus, művészetpedagógus.

1925. Katkics Ilona filmrendező, a Magyar Televízió rendezője, akinek számos mesejáték, tv film, sorozat fűződik a nevéhez (A palacsintás király, Barátom Bonca, Kincskereső kisködmön)

1928. Sándor Károly (Csikar) labdarúgó, az Aranycsapat kiváló szélső csatára, aki gyors felfutásairól és éles szögből elért góljairól volt híres.

November 27.

1874. megszületett, és 35 évesen ugyanezen a napon halt meg Joó Béla szentesi festőművész és gazdálkodó, aki elsősorban az alföldi tanyavilágot festette.

1910. Rubik Ernő Kossuth-díjas gépészmérnök, pilóta, repülőgép-tervező. A Rubik-kockát feltaláló ifj. Rubik Ernő édesapja.

1920. Lakat Károly labdarúgó, sportvezető, tizenháromszoros válogatott. 1963 és 1972 között az olimpia válogatott szövetségi kapitányaként két arany- és egy ezüstérem volt a csapat eredménye. 1964-ben, Tokióban és 1968-ban Mexikóvárosban is a válogatott aranyérmes lett. Több magyar csapat vezetőedzője 1957 és 1985 között. Összesen 625 bajnoki mérkőzésen ült a kispadon, ami 2008. szeptember 19-ig magyar rekord volt. A magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya.

1921. Pilinszky János, Kossuth-és József Attila-díjas költő

1934. Lukács Lóránt operatőr, filmrendező, érdemes művész (Abigél, Névtelen vár). A Magyar Operatőrök Társasága kuratóriumának elnöke. Fiatalabb korában motorcsónak-versenyző és motorversenyző volt.

1939. Kozma István olimpiai bajnok birkózó, a magyar birkózás egyik legnagyobb alakja.
Olimpiai bajnoki címet szerzett a tokiói és a mexikói olimpián kötöttfogású birkózásban, nehézsúlyban. Háromszoros világbajnok, Európa-bajnok, tízszeres magyar bajnok kötöttfogásban, négyszeres magyar bajnok szabad-fogásban. A 198 cm magas fiatalembert az ifjúsági válogatott kosárlabdázót Keresztes Lajos, Amszterdam aranyérmese fedezte fel, és csalta le a birkózóterembe. Az idővel 145 kilóra erősödő "Pici", a hatvanas években a világ legjobb nehézsúlyú birkózója lett. Az örök vidám, mindig tréfálkozásra hajló mókamester rendkívüli adottságokkal megáldott, kiváló sportoló és nagyszerű ember volt.

November 28.

1902. Neményi Lili színésznő, operaénekesnő, érdemes-és kiváló művész

1925. Bozsik József futballista, az Aranycsapat tagja. Pályafutása során 11 gólt lőtt a nemzeti válogatott tagjaként. 1952-ben az Aranycsapattal olimpiai bajnok lett, és játszott az "évszázad mérkőzésén" is, az angolok ellen vívott legendás meccsben. Az ötvenes évek első felében Bozsikot tartották a világ legjobb jobbfedezetének, Magyarország történetének ő az egyetlen labdarúgója, aki elérte a százszoros válogatottságot.

1933. Sára Sándor Kossuth-és Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr, a Duna TV elnöke, a Nemzet Művésze, érdemes-és kiváló művész.

1944. Komár László énekes

1985. Rúzsa Magdi vajdasági származású, magyar énekesnő

November 29.

1931. Marczis Demeter, Liszt Ferenc-díjas basszus operaénekes, színházigazgató érdemes művész. Dal- és óratóriuménekesként is gyakran lépett fel, több száz felvétele és lemeze van, és számos operafilmben is szerepelt. érdemes művész (1974), a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja (1990), a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, a Janus Pannonius-díjat és Pécs Város Nívódíját is magáénak mondhatta.

1933. Keserü Ilona, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas festőművész

1938. Nádler István, Kossuth-díjas festő. Az 1960-as években indult magyar neoavantgárd képzőművészeti mozgalom egyik elindítója és jeles képviselője

1942. Dunai Lajos olimpiai bajnok labdarúgó. Az 1968-as mexikói olimpián a győztes magyar csapat tagja volt, ahol a döntőben a Bolgárokat 4:1-re verte a magyar csapat. Visszavonulásáig 233 bajnokin 20 gólt szerzett.

November 30.

1867. Vaszary János festőművész, grafikus. Festményeket, grafikákat és gobelineket készített. Elsősorban a francia posztimpresszionista, art nouveau és a hazai nagybányai plein air stílusban alkotott.

1875. Heim Pál gyermekorvos, a gyermekápolónői iskola alapítója

1902. Kovács Margit Kossuth-díjas szobrász, keramikusművész

1909. Darvas Szilárd író, költő, humorista, kabarészerző, konferanszié. A legsokoldalúbb magyar írók egyike.

1928. Kohut Magda kétszeres Jászai Mari-díjas, Kazinczy-díjas, színművésznő, érdemes-és kiváló művész. Szerepeiből: Desdemona (Shakespeare: Othello), Amelia (García Lorca: Bernarda Alba háza), Aricia (Racine: Phaedra), Mirigy, Éj (Vörösmarty: Csongor és Tünde) Török néni (Móricz: Légy jó mindhalálig), Anna Freud (Hubay: Freud), Szabina (Márai: A kassai polgárok), filmjeiből: Életjel, Antigoné, Hangyaboly, Ők ketten, Három szabó legények, Felhőjáték, A hattyú halála, A zöld torony titka, Égető Eszter I-V.

1986. Csemer Boglárka (Boggie) énekesnő. Parfüm című dalának videoklipje által vált ismertté.

(Forrás: www.mainapon.hu; www.wikipdia; Youtube; fotók: Google képkereső)