November 17-23-ig 

Történtek...


November 17.

Budapest napja: az 1872. december 22-én szentesített törvénycikk elrendelte az 54 ezer lakosú Buda és a 200 ezer lakosú Pest szabad királyi városok, valamint a 16 ezer lakosú Óbuda és a Margitsziget egyesítését. Az egy évig tartó egyesítési folyamat az 1873. november 17-i díszközgyűléssel ért véget – megkezdte működését a Fővárosi Tanács. Budapest Főváros Közgyűlése 1991. március 21-i döntése értelmében a főváros ünnepnapjának nevezték ki november 17-ét.


Koraszülöttek világnapja: A korababák életkilátásainak, életminőségének alakulásában nemcsak a születés utáni magas színvonalú orvosi ellátásnak és a gondos ápolásnak van kulcsfontosságú szerepe, de annak is, hogy megkapják-e a számukra kulcsfontosságú apai-anyai érintést. Magyarországon évente körülbelül 8500 baba érkezik korán, közülük mintegy 7000 intenzív ellátásra is szorul. Az, hogy életük első óráit, napjait milyen körülmények között töltik, alapvetően határozza meg későbbi kilátásaikat: éretlen, fejletlen szervezetüknek rendkívül körültekintő ápolásra, és sok-sok érintésre van szüksége.

Részletesebben:https://www.noklapja.hu/aktualis/2023/11/17/koraszulottek-napja-baba-erintes-gondozas/


Füstmentes nap: Ezen a napon világszerte számos szervezet hívja fel a figyelmet a dohányzás ártalmaira és tesz lépéseket annak érdekében, hogy a függők leszokjanak.

"Napi 25 szál cigaretta elszívása 24-25-szörösére növeli annak az esélyét, hogy valaki COPD következtében veszíti el az életét, és hasonló módon növeli a tüdőrák okozta halálozást is" – mondja dr. Mucsi János, gödöllői tüdőgyógyász. Magyarországon 2018-ban több, mint 22 ezer tüdőrákos beteget tartottak nyilván – ez az eddigi legmagasabb mért érték. "A 40 évesnél idősebb aktív és a már leszokott dohányosoknak az évenkénti tüdőszűrés mellett ajánlatos évente-kétévente a COPD szűrését célzó légzésfunkciós vizsgálatra is elmenni. Mind a tüdőrák, mind pedig a COPD esetében rendkívül fontos a korai diagnózis."

A dohányosok közt a leggyakoribb halálok szív- és érrendszeri problémákkal függ össze. "A szívinfarktus és a stroke esélyét nagyjából ötszörösére növeli a már említett napi 25 szál cigaretta, ezért a kardiológiai vizsgálatok és az érszűkület-szűrés is gyakrabban ajánlott, mint a nem dohányosok esetében" - magyarázza dr. Mucsi János. "A dohányzás növeli a vastagbélrák és a végbélrák előfordulását is, a nők esetében pedig gyakoribb az emlőrák és a méhnyakrák. A csontritkulás szempontjából is nagyobb kockázatú csoportot jelentenek a dohányosok."

Azzal, hogy szűréssel már korai stádiumban diagnosztizálják a dohányzással összefüggő betegségeket, elejét lehet venni a súlyosabb következményeknek. A leszokás közismerten nagyon nehéz, és az a hozzátartozó vagy barát, aki erre próbálja rávenni a dohányzás rabját, sokszor még ingerült reakciókat is tapasztal a dohányostól. "Mondtad már, tudom magamtól is, ne frusztrálj még te is!" De arra rávenni egy dohányost, hogy menjen el szűrésekre, minden bizonnyal könnyebb feladat. Fontos érv a szűrések mellett, hogy azok akkor is kimutatják a kezdődő problémákat, amikor még nem jelentkeznek a tünetek, amikor még sok mindent lehet tenni.

"Rendkívül nagy szerepe van a dohányos környezetének a dohányzás elleni harcban" – mondja dr. Mucsi János. "A közösségekben – a munkahelyen, a családban, a szórakozóhelyeken – kialakított szabályok, hogy hol lehet dohányozni és hol nem, egyrészt megvédik a többieket a passzív dohányzástól, másrészt a dohányosokat is arra késztetik, hogy ritkábban gyújtsanak rá, és az otthonukat is füstmentessé tegyék. A barátok, rokonok folyamatosan ösztönözhetik a dohányost a leszokásra és a szűrések igénybevételére. A dohányzás visszaszorítása dohányosok és nem dohányosok közös érdeke és feladata."

(Forrás: https://orvosilexikon.hu/hirek/fustmentes-vilagnap)


November 18.

1954. Bemutatták az Én és a nagyapám című színes magyar filmvígjátékot

Gertler Viktor rendezte. Főszerepekben: Koletár Kálmán, Gózon Gyula, Ruttkai Éva, Balázs Samu, Vígh Magda. A filmet Dunaújvárosban(akkor még: Sztálinváros), Almásfüzitőn, illetve a budapesti Széchenyi-hegyi Gyermekvasút (akkor még: Budapesti Úttörővasút) Szépjuhászné (akkor még: Ságváriliget) állomásán forgatták.


November 20.

Ifjú zenebarátok világnapja

Az Ifjú Zenebarátok Nemzetközi Szövetsége 1968-ban, Lisszabonban tartott kongresszusának határozata alapján ünneplik világszerte ezen a napon.

Célja, hogy a fiatalok életébe meghatározó szerepet töltsön be a zene, felébresszük bennük a zene iránti fogékonyságot és ezáltal hozzásegítsük őket ahhoz, hogy testben és lélekben kiegyensúlyozott emberekké váljanak, hogy a zenének, az emberi kultúra egyik lényeges alkotóelemének ugyanolyan megbecsülést biztosítson, mint amilyenben a matematika, az irodalom vagy a sport részesül. Ugyanis, azok a gyermekek, akik a zene művelésével foglalkoznak, sokkal logikusabban gondolkodnak, sokkal igényesebbek minden téren.

  • fiatal zenészek támogatása
  • fiatal közönség nevelése
  • egyéni képzések, a fiatalok társadalmi szerepvállalásának ösztönzése
  • fiatal zenekarok és együttesek támogatása

(Forrás: retrofm.hu, jmi.net, jmi.hu)


1849. Átadták a forgalomnak a budapesti Széchenyi Lánchidat


1893. A világon elsőként Magyarországon megalakult a Madártani Intézet

Első vezetője Herman Ottó, utódja Chernel István volt.
A hazai madártani kutatások fellendítésére hozták létre a Magyar Nemzeti Múzeum keretében a Magyar Ornithológiai Központot, az intézet elődjét. Feladata elsősorban a madárvonulás kutatása és a madárfajok gazdasági jelentőségének megállapítása volt.


1989. A gyermekek jogainak világnapja

Az ENSZ 1989. november 20-án fogadott el egyezményt a gyermekek jogairól, a konvenciót Magyarország 1990. március 19-én írta alá. Magyarországon 1997-ben ünnepelték először a gyermekek jogainak egyetemes napját. Az Országgyűlés a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt 1997-ben fogadta el, a jogszabályba mindazok a gyermeki jogok bekerültek, amelyeket az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye rögzít. E jogszabály határozza meg a gyermekek jogait, és szabályozza a szülők, a nevelők, az állam, a helyi önkormányzatok, illetve a civil szervezetek feladatait a gyermekvédelem, valamint a gyermekek jogainak érvényesítése területén. Az európai uniós elvárásoknak megfelelnek a Magyarországon deklarált gyermeki jogok. Jelenleg 2,1 milliárd fiatalkorú él a Földön, vagyis a lakosság 35 százaléka gyermek.


1964. Budapesten több tízezres tömeg ünnepelte az Erzsébet híd avatását. A forgalom másnaptól indult meg.


November 21.

1996. A televíziózás világnapja: az ENSZ kezdeményezésére a műsorszolgáltatók ezen a napon minden évben közzé tesznek egy 30 másodperc hosszúságú, tematikus reklámfilmet. Az esemény célja a televíziózás jelentőségének átértelmezése, a műsorszolgáltatók munkásságának megünneplése.


Filozófia napja: a filozófia a bölcselet tudománya, a bölcseleté, mely az emberiséget előre viszi. Ez okból hozta létre az UNESCO a filozófia napját, melyet első alkalommal 2002-ben tartottak meg.


November 22.

1906. Az SOS-t hivatalos nemzetközi segélykérő jelzéssé nyilvánították


1991. A magyar közoktatás napja

A Pedagógusok Szakszervezete 1991-ben kezdeményezte, hogy november 22-én tartsák a Magyar Közoktatás Napját. Céljuk a magyar közoktatás helyzetének, gondjainak bemutatása, valós társadalmi megítélésének elősegítése.

(Forrás: https://unnepnapok.com/vilagnapok, https://ezenanapon.hu/); fotók: Google-képek


(Forrás: www.ezenanapon.hu; www.vilagnapok.hu; Wikipedia, Youtube; fotók: Google Képkereső)