November 17-23-ig
Születésnaposok
November 17.
1773. Csokonai Vitéz Mihály a felvilágosodás korának legnagyobb magyar költője (Dorottya, Lilla érzékeny dalok). 1790 körül diáktársaival olvasótársaságot, "önképzőkört" szervezett. Ő az olasz nyelvet választotta, de tudott latinul, franciául, németül, görögül, ismerkedett az angollal, a héberrel és a perzsával. 1794-ben a gimnáziumi poéta osztály vezetésével bízták meg. Ezekben az években született: Az estve, Az álom, Konstantinápoly c. verse.
1905. Kocsis Antal olimpiai bajnok ökölvívó, aki a magyar sport történetében elsőként nyert olimpiai bajnokságot ökölvívásban.
1911. Básti Lajos Kossuth-díjas színész, érdemes-és kiváló művész. Legismertebb filmjei: Beszterce ostroma; Egy magyar nábob – Kárpáthy Zoltán
1944. Monspart Sarolta világbajnok tájfutó, az első európai nő, aki 3 órán belül futotta a maratont. Tizennégyszeres magyar bajnok, sífutásban hatszoros magyar bajnok.
1947. Somló Tamás énekes, basszusgitáros, szaxofonos, dalszerző, artista és jogász, az LGT tagja volt.
1971. Árpa Attila színész, producer, gyártásvezető, forgatókönyvíró
1981. Bencze Attila író, költő. Három verseskötete jelent meg: "A fogadott fiú", A lélek-inga-jára" és a "Körbetartozás". Társszerzője volt a Kecskeméti Lapok által kiadott Harmadik Évezred Sorozat "Az én hazám", illetve "A magyar szép" című köteteinek.
1988. Hozleiter Fanny, azaz Mosolyka író, motivációs előadó, aki 5 éves korától kerekesszékben él.
November 18.
1943. Káldi Nóra Jászai Mari-és Erzsébet-díjas színművésznő. Szerepeiből: Antoinette Sévigné (Achard: A bolond lány), Judit (Illés: Névtelen levelek), Pólika (Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül), filmjeiből: Zöldár, Butaságom története, Ráktérítő, Iphigeneia a Tauruszok földjén, A locsolókocsi, Gulliver a törpék országában, Vivát Benyovszky I-XIII., Egy csók és más semmi, Münchausen Fantáziaországban, Rohanj velem, Társasjáték. Legismertebb szinkronszerepe: Jessica Benton az Onedin családban.
1962. Kárászy Szilvia zongoraművész. Alapítója és igazgatója volt az I. Fazioli zongorafesztiválnak, 2001-ben alapította meg az Aranyharang díjat, amelyet fogyatékos embereknek, művészeknek ítéltek oda. A "Magyar zene a zongoraoktatásban 1900-2000" című filmjét UNESCO-díjjal tüntették ki. 2003-ban alapította meg a Magyar Zongora Akadémiát, amely fiatal komolyzenészek tehetséggondozásával foglalkozik, 2009-ben nyitotta meg összművészeti koncertszalonját, a Kárászy Szalont, amelynek létrehozásáért 2010-ben Gundel Művészeti díjat kapott. Férje Tahi Tóth László színész volt.
November 19.
1841. Schulek Frigyes építész. Ismertebb alkotásai: Halászbástya, Jánoshegyi kilátó, szegedi fogadalmi templom.
1933. Popper Péter pszichológus, egyetemi tanár
1963. Jánosi Zsuzsanna vívó. Tagja volt 1983-ban a vb-bronzérmes, 1985-ben a vb-ezüstérmes, 1987-ben a világbajnok és 1988-ban az olimpiai bronzérmes csapatnak. A Világ Kupa-sorozat győztese volt 1987-ben és 1988-ban.
1975. Szentmártoni János költő, író. 1989-1996 között a Stádium Fiatal Írók Körének alapító tagja. 1997-ben a Jelenlét folyóirat társszerkesztője. 2000-től a Magyar Írószövetség lapjának a Magyar Napló folyóirat versrovatának és a Magyar Napló Könyvkiadónak felelős szerkesztője. 2004-től a Magyar Írószövetség Költői Szakosztályának elnökségi tagja lett. 2006-tól a Tokaji Írótábor kurátora. 2006-2009-ig a Könyves Szövetség elnöke és az Új Átlók Művészeti Társaság titkára, 2009-től az NKA Szépirodalmi Kollégiumának, 2010-től pedig a Móricz Zsigmond-ösztöndíj kuratóriumának és a MISZJE elnökségi tagja lett. Nyolc évig szerkesztette a Magyar Napló Könyvkiadó Az év versei című reprezentatív antológiát. Verseit fordították angol, bolgár, finn, francia, lengyel, német, román, spanyol nyelvre. 2010. november 27-én a Magyar Írószövetség elnökének választották. Kötetei többek közt: Útszéles magány (versek), Madárjós (versek), Itt a papíron (versek), Eleven csónak (esszék, kritikák, tanulmányok). József Attila- és Gérecz Attila-díjas költő.
November 20.
1932. Mátrai Sándor atléta, rövidtávfutó, 81-szeres válogatott labdarúgó
1935. Makovecz Imre Kossuth-díjas építész, a magyar organikus építészet egyik képviselője. A Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös tiszteleti elnöke. Első figyelemreméltó munkájának a paksi templomot tartja, amely karcsú, tűhegyes csúcsban végződő tetőzetével, ívelt kapubejáratával, egyéni stílusával országos hírnevet szerzett tervezőjének. Hasonlóan turistalátványosság és stílusának karakteres hordozója a néhány évvel előbb épült siófoki evangélikus templom is. Ennél is korábbi munkája a Farkasréti temető ravatalozójának belső tere. De az ő hírnevét öregbíti a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai épületegyüttese.
1937. Koós János táncdalénekes, humorista, színművész
1953. Fábry Sándor újságíró, showman, forgatókönyvíró (Megint tanú, Ördög vigye)
November 21.
1910. Both Béla rendező, színész, színházigazgató, érdemes-és kiváló művész (Bástya elvtárs – Tanú és a Te rongyos élet c. filmekben, illetve Báthory Béla, az idős magyar-történelemszakos tanár a Szomszédok tévésorozatban.
1937. Kósa Ferenc Kossuth-és Balázs Béla-díjas filmrendező. A Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. Az 1967-es cannes-i filmfesztiválon Tízezer nap című filmjével elnyerte a legjobb rendezés díját.
November 22.
1877. Ady Endre költő, újságíró. Nyugat első nemzedékének vezéregyénisége, nemzeti líránk egyik legnagyobb alakja. Szerelméhez, Diósyné Brüll Adélhoz írta Léda-verseit. Későbbi feleségét, Boncza Bertát költeményeiben Csinszkának nevezi.
1940. Szersén Gyula Jászai Mari-és Tolnay Klári-díjas színész, száznál is több színpadi szerepe volt. Szinkronszínészként több mint 55 évig dolgozott. Charles Bronson, Terence Hill, Paul Newman, David Suchet (Poirot), William Shatner (Str Trek mozifilmek, T. J. Hooker krimisorozat) és David Attenborough is az ő hangján szólalt meg magyarul. Állandó mellékszereplő volt a Szomszédok sorozatban. 2018-ban a szinkronszakma életmű díját vehette át.
1967. Alföldi Róbert Jászai Mari-díjas színész, rendező, színházigazgató. Művészetét több állami és szakmai elismeréssel díjazták.
1978. Kokas Katalin Liszt Ferenc-díjas hegedű-és brácsaművész
November 23.
1935. Törőcsik Mari háromszoros Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas, Balázs Béla-díjas színésznő. A Nemzet Színésze, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, érdemes-és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. (Körhinta, Csapd le csacsi!)
1937. Szokolay Ottó Jászai Maro-díjas színész, érdemes művész
1971. Pokorny Lia színésznő
1979. Érdi Tamás zongoraművész
(Forrás: www.mainapon.hu; www.wikipdia; Youtube; fotók: Google képkereső)