November 10-16-ig
Születésnaposok
November 10.
1895. Öveges József, fizikusprofesszor. Tanári pályája kezdete után hamar eldönötte, hogy az ifjúság számára szeretne tudományos-ismeretterjesztő könyveket írni, melyek előtérbe helyezik a fizika szépségét. Népszerű oktató volt, mert bármely bonyolult fizikai dolgot és kísérlet az egyszerű emberek nyelvén is képes volt elmagyarázni.
1923. Hachiko nevű kutya, aki hűségéről lett híres, mert 9 évig várt gazdájára egy vasútállomáson. Hachikót, a 2 hónapos kutyát 1923-ban vette Ueno professzor, aki az egyetemen tartott előadásokat. A kutya reggelente elkísérte őt a vonathoz Tokioban a shibuyai vasútállomásra, délután pedig ugyanott fogadta. Így tett minden nap, egészen 1927-ig, mikor hiába várt többet gazdájára. A professzor egy előadása alatt szívrohamban meghalt. Hachiko ezután még 9 évig járt reggel és délután az állomásra várni gazdáját. A kutyát holtan találták azon a helyen, ahol évekig oly türelmesen várakozott. Hachikót kitömték, ma is megtekinthető az Országos Természettudományi Múzeumban. A kutya tiszteletére szobrot állítottak a shibuyai állomáson. A történetet több filmben is feldolgozták.
1930. Kocsis Albert, hegedűművész
1930. Ősz Ferenc, újságíró, humorista, konferanszié
1936. Egri János, jégkorongozó, televíziós személyiség. Magyar Televízió sportszerkesztőségének dolgozott, a jégkorong-világbajnokságokat, valamint az 1972-es müncheni olimpia ökölvívó-mérkőzéseit kommentálta.1972-től 25 éven át vetélkedő műsorokat vezetett az MTV-nél, köztük a Lehet egy kérdéssel több?, a Játék a betűkkel, a Keresztkérdés, a Kérdezz, felelek, valamint az Elmebajnokság című műsorokat.
1937. Elek Judit, Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró
1950. Persányi Gyula, biológus, állatkerti főigazgató
November 11.
397. Szent Márton
Szombathelyen, a Szent Márton-kápolna helyén állt a legenda szerint a szülőháza. 15 éves korában a római hadseregbe sorozták, vitézsége mellett kitűnt a betegek és a szegények iránti részvétével, egyszerű életmódjával. A legenda szerint Galliában, Ambianum (ma: Amiens) város kapujánál télen egy didergő koldusnak adta köpenye felét. 18 éves korában keresztelkedett meg, 20 évesen megvált a hadseregtől. Remeteként élt, majd kolostort alapított. 371-ben vagy 372-ben a nép és a papság Tours püspökévé választotta. A legenda szerint a püspökké választás elől elrejtőzött egy libaólban, nehogy megtalálják. A libák viszont olyan hangosan gágogtak, hogy végül nem menekülhetett a püspöki tisztségtől. Püspökként is szigorú szerzetesi életet élt. Minden évben sorra látogatta a vidék egyházközösségeit, gyalog, szamárháton vagy dereglyén.
Tours-ban található sírja zarándokhely lett. Szent Márton a koldusok és katonák védőszentje. Kultusza bizonyára már a honfoglalás előtt is virágzott Pannóniában. Tiszteletét Szent István is felkarolta: zászlaira a hadverő Márton képét festette. Szent Márton Szűz Mária után az ország patrónusa lett. A szabolcsi zsinat (1093) ünnepét nyilvánossá tette, és háromnapos előkészülettel is kiemelte.

1791. Katona József író, drámaíró (Bánk Bán) Tagja volt a pesti magyar színtársulatnak, színész, fordító, dramaturg volt, majd darabokat kezdett írni. Viszonzatlanul szerelmes volt a későbbi Déryné primadonnába. A Bánk bánt az Erdélyi Múzeum 1814-ben meghirdetett pályázatára írta. A dicséretben részesített művek között nem szerepelt drámája. 1819-ben átdolgozza a Bánk Bánt, a pesten szereplő székesfehérvári társulat műsorra is tűzte, a cenzúra azonban nem engedélyezte az előadást. 1820-ban megjelent a dráma, írásban visszhangot azonban nem keltett. A Bánk bán-t először 1833-ban mutatták be Kassán. A darab a 40-es években vált aktuálissá a nagyközönség számára, 1848. március 15-én Katona drámájával együtt ünnepelt a forradalom. 1861-től Erkel Ferenc zenéjével operaváltozatát is sikerrel játszák.
1958. Kulka János Kossuth-és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes-és kiváló művész
1976. Palya Bea népdalénekes, előadóművész
November 12.
1890. Kronberger Lili négyszeres műkorcsolyázó világbajnok, az első magyar világbajnok. A morvaországi Troppau-ban (mai neve Opava, Ausztria), a harmadik női világbajnokságon aranyérmet nyert, megszerezve ezzel a magyar sporttörténet első világbajnoki címét. Kodály ösztönzésére bevezette a gyakorlatok zenére történő bemutatását. Kodály - aki maga is kitűnően korcsolyázott - Kronberger Lili számára átírta a "Háry János" daljáték intermezzójának egy részét klarinétszólóra. Akkoriban ugyanis délutánonként katonazenekar játszott a jégpályákon, a délelőtti edzéseken viszont klarinét szolgáltatta a muzsikát. A műkorcsolyázónő Kodály ötlete nyomán vezette be a gyakorlatok zenére történő bemutatását 1911-ben, Bécsbe
1947. Nagy Bandó András humorista
1957. Zsiborás András válogatott labdarúgó, kapus
1957. Tarján Györgyi magyar-amerikai színésznő
1964. Kautzky Armand Jászai Mari-díjas színművész, szinkronszínész
1985. Várdai István gordonkaművész
November 13.
1895. Bernáth Aurél kétszeres Kossuth-díjas festőművész, grafikus, művészpedagógus, művészeti író
1958. Tony Lakatos világhírű jazz zenész, szakszofonos. Az egyik legtöbbet foglalkoztatott szaxofonos Európában, több mint 220 lemezen és CD-n hallható játéka. Tony Lakatos, aki eddig megjelent húsz saját lemezén többnyire saját szerzeményeit játssza, az első magyar zenész, aki bejutott "Gavin Report Top 10"-jébe, az amerikai jazz-rádiók népszerűségi listájának élmezőnyébe.
November 14.
1887. Áprily Lajos költő, műfordító
1912. Gazdag Erzsi író, költő, aki kedves és derűs gyermekverseiről ismert. Felnőtt verseket is írt. Kodály Zoltán ezekre figyelt fel, aki többet megzenésített.
1950. Kútvölgyi Erzsébet Kossuth-és Jászai Mari-díjas színésznő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, érdemes nűvész.
1968. Dózsa Zoltán színész, film-és szinkronszínész
November 15.
1905. Fazekas Anna író, szerkesztő, aki az Öreg néne őzikéjét írta
1940. Nógrádi Ferenc olimpiai bajnok labdarúgó
November 16.
1910. Szilvássy Margit szoprán operaénekes, a Magyar Állami Operaház örökös tagja
1952. Gálffy László Kossuth-és Jászai Mari-díjas színész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, érdemes művész
1975. Tunyogi Orsi énekesnő (Ha lemegy a Nap)
(Forrás: www.mainapon.hu; www.wikipdia; Youtube; fotók: Google képkereső)