Április 1-5-ig 

Történtek...

Április 1.

BOLONDOK NAPJA

A téltemető, tavaszköszöntő hagyományokon alapuló ünnepet már az ókori görögök is egymás megtréfálásával köszöntötték. Április bolondja a népszokás szerint az, akit április elsején rászednek, a bolondját járatják vele. Több országban elterjedt szokás, eredete nem tisztázott. Egyik magyarázata szerint kelta népszokás volt, április kezdetén vidám, bohókás tavaszi ünnepeket ültek. Más magyarázat szerint IX. Károly francia király egyik rendeletéből ered, 1564-ben az új esztendőt április 1-jéről január 1-jére tétette. Az akkor szokásban lévő újévi ajándékozás megmaradt, de a rendelet után április elsején már csak bolondos ajándékot adtak egymásnak az emberek.

Április 2.

1966. A Városligetben megnyílt a Közlekedési Múzeum - több mint két évtizedes kényszerszünet után, miután a II. világháború bombázásai súlyos károkat okoztak az eredeti épületben. Az újjáépített intézmény a Hermina út és az Ajtósi Dürer sor sarkán, a régi csarnok helyén várta a látogatókat. 

A 1966-os újranyitás főbb jellemzői:

• Történelmi háttér: Az eredeti, 1896-os Millenniumi Kiállításra épült csarnok 1944-ben, a bombázások során szinte teljesen megsemmisült, az 1966-os megnyitó 22 évnyi tetszhalott állapotot zárt le.
• Helyszín és funkció: Az új épület a Városligetben, a korábbi helyen épült fel, és a közlekedéstörténeti gyűjtemények (vasút, hajózás, repülés, posta) átfogó bemutatására törekedett.
• Jelentősége: Az 1966-os évforduló azért is kiemelt, mert az újjáépítés után a múzeum újra a főváros egyik leglátogatottabb kulturális intézményévé vált. 

A múzeum épülete a 2010-es évek közepén lezajlott bontásig állt, jelenleg pedig új, modern épületének megvalósítása zajlik a Városligetben.

1970. Felavatták Budapesten a kelet-nyugati metró Deák tér és Fehér út közötti első, 6,5 kilométeres szakaszát. A forgalom április 4-én megindult.
A teljes, Déli pályaudvarig meghosszabbított 10,3 kilométeres vonalat 1972. december 22-én adták át.

2008. Az autizmus Világnapja. 2008-tól kezdődően április 2-át az ENSZ az Autizmus Világnapjává nyilvánította, ezzel próbálva ráirányítani a világ figyelmét az autista emberek problémáira.

Április 3. Nagypéntek 

Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. A Húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe a keresztény egyházak legrégibb, a zsidó pészahra visszavezethető ünnepe.

Rómában nagypénteken hagyományosan a pápa viszi a hátán a keresztet. A gyász napja, a harangok hallgatnak, az oltárokat letakarják. Nagypénteken a víz mágikus ereje lép előtérbe. A rituális mosakodás jelenik meg a hajnali mosakodásban, melyet csak fiatal lányok végeztek, s mely bajelűző szereppel bírt. A húsvét időpontjának meghatározásánál alapvető nehézség, hogy miként Jézus születésének, úgy szenvedéstörténetének pontos idejét sem ismerjük. A zsidók az Egyiptomból való kivonulásra, a keresztények Jézus halálára és feltámadására emlékeznek. A tojás általános tisztelete Jézus születésénél jóval távolibb múltba nyúlik vissza. Az életet hordozó csíra már régóta a világmindenség jelképe a Föld számos népének hitvilágában, jó néhány teremtésmítosz pedig egyenesen a világnak a tojásból való megszületését beszéli el. A tojásfestésen kívül szokás még a termékenységvarázsláshoz kötődő a tojásütés, a tojásdobálás, a dombról való tojásgurítás szokása. Nem csupán festett, hanem karcolt, vakart, patkolt, kotort, márványozott, viasszal írott is lehet a tojás. Az általában absztrakt geometriai minták mögött a több évezredes hitvilág szimbolikája bújik meg. A legelterjedtebb a piros tojás, amelynek a színe a vért (Jézus kiöntött vérét), és a tüzet, a szerelmet és a tavaszt, a szabadságot és a feltámadást egyaránt jelképezi.

Hagyományos ételek:

Nagycsütörtökön: paraj, egyéb zöld színű étel

Nagypénteken: tojás és hal

Nagyszombaton: estig tart a böjt, nem szabad húst enni, napközben kalács, este sonka, tojás, friss zöldségekkel

Húsvétvasárnap: sült bárány

Húsvéthétfőn a locsolkodóknak sonka, piros tojás, aprósütemények és mértékkel kínált ital.

Április 4.

1968. Először mutatott be a Magyar Televízió színes filmet. A Fekete István regényéből készült Koppányi aga testamentumát láthatták a nézők, amit Zsurzs Éva rendezett, s a forgatókönyvet is ő írta Bencsik Imrével. Az operatőr Czabarka György, a zeneszerző Petrovics Emil volt. A főbb szerepeket Bessenyei Ferenc, Tolnay Klári, Szirtes Ádám, Benkő Gyula, Bodrogi Gyula és Benkő Péter játszották. A történelmi mű a török hódoltság idején, 1586-ban játszódik. Főhőse egy magyar végvári vitéz, akinek apját Oglu aga, a koppányi vár ura egy párviadalban megölte. László megfogadja, hogy bosszút áll apja halálán.

Az első színes adást csak zárt körben, korlátozott nézőszám mellett sugározták, mivel a színes készülékek még nem voltak elérhetőek a nagyközönség számára. 

A Magyar Televízió 1957 februárjában indult fekete-fehér kísérleti adása után egy évtizedet kellett várni arra, hogy Magyarországon is elkezdődjenek a színes tévés próbálkozások. 1966-ban így készült el Bartók: A csodálatos mandarin című balettjének felvétele, s az Orion gyár is ekkor mutatta be a színes adás vételére alkalmas készülékét, a Coloriont. A színes technika alkalmazása a tévénél próbajelleggel 1967-ben indult, s miután 1968. április 4-én bemutatták a Koppányi agát, 1969 márciusától a televízió 2. programja keretében megkezdődött a színes kísérleti adás is, eleinte szerdánként 18 és 21 óra között.

1969. április 5-én sugározták az első színes televíziós adást, amelynek rendezője Horváth Ádám volt. A következő évben, 1970-ben volt az első színes helyszíni adás, az április 4-i díszszemle. 1971-ben heti két-három alkalommal már rendszeressé váltak 2. műsor adásai, részben színes programokkal, ezért a színes televízió és a második csatorna fogalma kezdettől fogva összekapcsolódott a nagyközönség számára.

Az 1970-es évek közepétől (ahogy egyre nőtt a színes tévék elterjedtsége is) mind több műsor váltott át fekete-fehérről színesre: 1980-tól pl. már így jelentkezett a Híradó és A Hét valamennyi adása, és a színes műsorok aránya 57 százalékra nőtt. E tendencia a 90-es években tovább erősödött, s az 1997-ben indult kereskedelmi tévék a közszolgálati adókkal együtt már szinte kizárólag színes technikával dolgoztak.

A korabeli sajtó szerint a kísérleti adások már 1968 tavaszán sikeresek voltak, többek között a BNV-n (Budapesti Nemzetközi Vásár) is bemutatták az Orion és Videoton színes készülékeit

1970. A Magyar Televízióban először volt látható színes, élő, helyszíni közvetítés. A közvetítés az április 4-i katonai díszszemléről készült.

1975. Budapesten felállították a "0" kilométerkő szobrot a Clark Ádámtéren, a Budavári Sikló előtti parkban. A "0" kilométerkő szobor a Budapestről induló főutak kilométer-számozásának kezdőpontját szimbolizálja. A Clark Ádám téren 1975-ben avatták fel Borsos Miklós alkotását, a 80 cm-es talapzaton álló, három méter magas mészkőszobrot. A szobor szabályos tipográfiai 0 karaktert formáz meg, és mindössze két betű van rajta: "KM", mint a kilométer rövidítése. Innen számítják a magyarországi egyszámjegyű főútvonalak kilométereit (az 1-es és a Székesfehérvárról induló 8-as főút kivételével), de a 10-es, a 11-es és a 31-es főutak kilométereit is innen számolják.

Április 5.

Húsvét vasárnap

A feltámadás napja. A Húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe a keresztény egyházak legrégibb, a zsidó pészahra visszavezethető ünnepe. Húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. Ez március 22. és április 25. között lehet. Rómában Húsvét vasárnapján közel hatvan nyelven mond a katolikus egyház feje köszöntőt, a Szent Péter téri "urbi et orbi" áldás celebrálásakor. Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik - egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint, aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány is. A húsvét időpontjának meghatározásánál alapvető nehézség, hogy miként Jézus születésének, úgy szenvedéstörténetének pontos idejét sem ismerjük. 

1846. A Balaton Gőzhajózási Társaság megtartotta első közgyűlését. Az alapszabályt kézírással Kossuth Lajos írta. A társaság Gróf Széchenyi István elnökletével 1845. december 27-én alakult.

1903. A magyar labdarúgó-válogatott először aratott győzelmet. A magyar labdarúgó-válogatott második hivatalos mérkőzését játszotta Budapesten, a Millenáris sportpályán. A cseh labdarúgó-válogatott ellen győztek, mely egyben a magyar válogatott első győzelmét is jelentette (2:1). A válogatott történetének első magyar gólját Borbás Gáspár rúgta.

(Forrás: www.ezenanapon.hu; https://unnepnapok.com/vilagnapok.hu; Wikipedia, Youtube; fotók: Google Képkereső)