Április 20-26-ig 

Születésnaposok

Április 20.

1888. Kelemen Aurél, hatszoros magyar bajnok, teniszező, sportvezető. 1926-ban az ifjúság számára megszervezte az első országos tenisztanfolyamot, majd 1927-ben - Magyarországon elsőként - a Városligetben fedett teniszpályát létesített, és bevezette a vörös salakos teniszpályát is.

1915. Szeleczky Zita, színésznő (Leányvásár, Szegény gazdagok, Fekete gyémántok)

1938. Tamási Eszter, a Magyar Televízió tévébemondója, műsorvezető, színésznő, az MTV Posztumusz Örökös Tagja.

1939. Tiboldi Mária, Jászai Mari-díjas színésznő, a Budapesti Operettszínház és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja

1955. Dolák-Saly Róbert, gitáros, énekes, színész, humorista

1975. Kökény Attila, énekes

Április 21.

1814. Egressy Béni, színész, író, zeneszerző, a Szózat megzenésítője. Ő írta Erkel Ferenc Bánk Bán és Hunyadi László című operáinak szövegét.

1932. Almár Iván: 1955-től publikált az űrkutatásról, szakterülete a műholdak pályameghatározása, valamint a geomágneses viharok idején fellépő sűrűségnövekedések. Az 1970-es évek második felében kezdett foglalkozni a Földön kívüli értelem (civilizáció) kutatásával és a felfedezésekkel kapcsolatos esetleges bejelentésekkel. Az 1980-as évektől soknyelvű űrszótár létrehozásán dolgozott. Aktívan részt vett a csillagászati-űrkutatási ismeretterjesztésben. Az első Holdraszállás tv-közvetítése óta minden jelentős űresemény kommentátora volt. 2011.12.12-én kisbolygót neveztek el róla, amit korábban az MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének munkatársai fedeztek fel. Neve: (191856) Almáriván.

1941. Hollósi Frigyes, Jászai Mari-díjas színész, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze. A legtöbbet foglalkoztatott magyar színészek egyike volt.
Ismertebb filmjei: Feri és az édes élet - Magyar filmszemle legjobb férfi alakítás (2001) Kisváros; Sose halunk meg!; Roncsfilm; Csapd le csacsi!; Cha-cha-cha

Április 22.

1935. Őze Lajos, Kossuth-és posztumusz Jászai Mari-díjas díjas színész, kiváló-és érdemes művész (A tanú, Szegénylegények).

1951. Bogár László, közgazdász, publicista

1959. Falusi Mariann, énekesnő, színésznő, a Pa-Dö-Dö együttes tagja volt Lang Györgyivel együtt.

1979. Gera Zoltán, labdarúgó

1985. Leiner Laura, a Szent Johanna Gimi című ifjúsági naplóregény-sorozat szerzője; a Bábel, az Akkor szakítsunk írója.

1993. Kapás Boglárka, kétszeres ifjúsági olimpiai bajnok, olimpiai bronzérmes, hétszeres Európa-bajnok, rövidpályás Európa-bajnok, világbajnok úszónő.

Április 23.

1852. Mednyánszky László, festőművész. Elsősorban tájképeket, csavargókat és katonákat ábrázolt. Több mint 60 éves volt, mikor százával készítette az első világháborús jegyzeteit, amelyekből képek, rajzok, festmények lettek.

1924. Csányi László, Liszt Ferenc-és SZOT-díjas karnagy. A Magyar Rádió gyermekkórusának alapító karnagya és vezetője, az Állami Operaház Gyermekkórusának karnagya volt. Szinte az egész világon koncertezett, rádiófelvételeket készített. Műveiből: Gyermekkarok I-V. (Botka Valériával), Gyermekkórusokkal a világ körül - kórusdalok gyermekeknek.

1926. Janikovszky Éva, Kossuth-és József Attila-díjas író, aki elsősorban gyerekeknek írt. (Kire ütött ez a gyerek?). 32 könyvet írt, melyek 35 nyelven jelentek meg. 1978-tól, azaz a megalakulás évétől 1995-ig elnöke volt az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar bizottságának. Elnökségi tagja volt az UNICEF Magyar Bizottságának, 1991-től elnöke a hátrányos helyzetű gyerekek továbbtanulása biztosításáért tevékenykedő Staféta Alapítvány kuratóriumának, elnöke volt a Magyar Írószövetség Gyermekirodalmi Szakosztályának. Nem sokkal halála előtt, a Kossuth-díj átvételekor azt mondta: a gyerekeknek azt kívánja, hogy "békében és boldog világban nőjenek fel".

1930. Túry Mária, Munkácsy-díjas festő, érdemes művész. Több műfajban alkotott, gobelin, mozaik, zománc, üveg, litográfia stb. Elvont formavilág jellemezte.

1936. Stein Anna, festő, szobrász

1939. Pertis Jenő, Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, zongoraművész

1940. Dr. Éles Béla, színész, rendező, színházigazgató

1949. Gedó György, olimpiai bajnok ökölvívó

1950. Gryllus Dániel, Kossuth-díjas furulyaművész, zeneszerző. 1969-ben megalakította a Kaláka együttest, amely népzenét, versekre írt dalokat játszott. Lemezeiből: "Az én koromban", "A pelikán", "Villon", "Boldog, szomorú dal", zenés könyvei: "Nálatok laknak-e állatok?", "Az én szívemben boldogok a tárgyak", önálló lemeze: "A teljesség felé" (Weöres Sándor műve alapján).

Április 24.

1875. Huszka Jenő, zeneszerző, a magyar operettmuzsika klasszikusa. Az 1902-ben bemutatott nagy sikerű Bob herceg című operettjével megdöntötte az angol és a bécsi operettek uralmát. Főbb szerzeménye még: Lili bárónő; Gül Baba.

1884. Herman Lipót, Munkácsy-díjas festő-és grafikusművész, érdemes művész. Festményein tájképeket és portrékat ábrázolt, valamint könyvekhez készített illusztrációkat.

1905. Sándor Frigyes, hegedűművész, karmester

1913. Jékely Zoltán, író, műfordító, József Attila-díjas, posztumusz Kossuth-díjas költő. A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott, de lírájában követte az erdélyi magyar költészet hagyományait is. Dante, Racine, Shakespeare műveinek kiváló tolmácsolója.

1920. Zenthe Ferenc, Kossuth-és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, a Magyar Köztársaság Érdemes-és Kiváló Művésze.
Ismertebb alakításai: Sobri-Betyárfilm; Csocsó, avagy éljen május 1-je!; Szomszédok; Az elvarázsolt dollár; Jób lázadása; A Pogány Madonna; Beszterce ostroma; Tüskevár; Princ, a katona; A Tenkes kapitánya; Gábor diák; 2x2 néha 5; Rákóczi hadnagya; West Side Story - Operett színház.

1924. Lelkes Ágnes, színésznő. Ismertebb alakításai: Hegedűs a háztetőn; Lugosi - A vámpír árnyéka. Filmjei: Abigél; A revizor; Egri csillagok; Házasságból elégséges.

1929. Kokas Klára, zenepedagógus, zenepszichológus, aki zeneterápiával dolgozott.

1948. Szívós István, olimpiai-és világbajnok vízilabdázó, edző, sportvezető, fogorvos. Az 1973-as világbajnok és az 1976-os olimpiai bajnok magyar vízilabda-válogatott tagja. Pályafutása során kilencszer nyert magyar bajnokságot.

1963. Détári Lajos, hatvanegyszeres válogatott és ötszörös világválogatott labdarúgó.

1967. Lukács Gyöngyi, Kossuth-díjas szoprán operaénekesnő, érdemes művész

Április 25.

1915. Szabó Sándor, Kossuth-és Jászai Mari-díjas színész

1924. Szenes Iván, minden idők legtermékenyebb magyar dalszövegírója, dramaturg, zeneszerző. Csaknem kétezer dalszöveget írt. Legismertebb slágerei: Kicsit szomorkás a hangulatom máma, Próbálj meg lazítani, Minden asszony életében, Nemcsak a húsz éveseké a világ, Isten véled édes Piroskám, Úgy szeretném meghálálni, Kislány a zongoránál, Minek él az olyan, Tölcsért csinálok a kezemből, Nehéz a boldogságtól búcsút venni, Hosszú az a nap.
Évekig együtt dolgozott Hofi Gézával, e munkakapcsolat eredménye többek között a Macskaduett, a Söprik az utcát, vagy a Lazítani című szám. Több mint száz színdarabot, filmet, rádió- és tévéjátékot mutattak be verseivel, illetve az ő átdolgozásában. Kabarék szerkesztője, menedzsere volt

1924. Szőnyi Erzsébet, Kossuth-, Liszt-, és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, karvezető, a Nemzet Művésze, kiváló művész.

1930. Ferrari Violetta, Jászai Mari-díjas színésznő (Föltámadott a tenger)

1946. Földessy Margit, Balázs Béla-díjas színművésznő. Ő volt a mindenki által szeretett Mézga Kriszta hangja, illetve a Földessy Margit Színjáték- és Drámastúdió vezetője.

1948. Andorai Péter, Kossuth-és Jászai Mari-díjas színész, a Nemzet Színésze. Legismertebb filmjei: Mephisto, Falfúró, Legényanya.
Elnyerte 1986-ban a legjobb férfialakítás díját a játékfilmszemlén, valamint a veszprémi tv-találkozó különdíját és a tv-kritikusok díját. Főbb szerepeiből: János (Sarkadi: Oszlopos Simeon), Malvolio (Shakespeare: Vízkereszt), Szvidrigajlov (Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés).

1948. Detre Annamária, színésznő. Ismertebb filmjei: Egy csók és más semmi; Palacsintás király; Képzelt beteg; A beszélő köntös; Vizipók-Csodapók-szinkron; Dr. Bubó-szinkron.

1963. Götz Anna, színésznő. Ismertebb filmjei: Némó nyomában - szinkron; Nyolc évszak; Villanyvonat, színházi alakításai: Forgószínpad; Négyszögletű kerekerdő; Az ibolya; Thénea - Amphitrüon.

Április 26.

1905. Keleti Márton, többszörös Kossuth-díjas filmrendező (Mágnás Miska, A csodacsatár, A tizedes meg a többiek).

1918. Perczel Zita, színésznő (Meseautó, Budai cukrászda)

1943. Bálint András, Kossuth-és József Attila-díjas színész, versmondó, színházigazgató

1945. Szörényi Levente, Kossuth-és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, gitáros, énekes. A Mediterrán, a Balassa, a Bajtala, az Illés, a KITT-egylet és a Fonográf zenekarok egykori tagja. Több tucat sikeralbum és színpadi darab szerzője, előadója. Jelentős részt vállalt a magyar beatzene megteremtésében. Illés Lajossal és a Tolcsvay fivérek zenekarával együtt, nevéhez fűződik a Kárpát-medence népzenéjének és a modern beat / rockzenének a házasítása. Főbb zeneművei: Human Rights (beatoratórium), Kőműves Kelemen (rockballada) István, a király (rockopera) Atilla, Isten kardja (rockopera). Három könyve jelent meg a Betemetett Magyar Múlt című általa alapított könyvsorozatban. Borászattal és régészettel is foglalkozik.

1947. Kishonti Ildikó, színművésznő. Pályafutását 1971-ben táncdalénekesnőként kezdte, 1973-tól a Bartók Gyermekszínpad, 1978-tól 1986-ig a Mafilm színtársulatának tagja volt. Filmjeiből: Régi idők focija, Egy erkölcsös éjszaka, Látástól vakulásig, Mephisto I-II., Szerencsés Dániel, Játszani kell!, Elysium, Franka cirkusz.

1951. Kukorelly Endre, József Attila-díjas író, költő, újságíró, kritikus. A Kalligram című folyóirat rovatvezetője és a kreatív írás tanára.

(Forrás: www.mainapon.hu; www.wikipdia; Youtube; fotók: Google képkereső)