Szeptember 1-7-ig 

Történtek...

Szeptember 1.

A nagyszülők világnapja: ezt a világnapot legelőször Lengyelországban került megrendezésre 1965-ben, de még a Nagymamák világnapjaként. Számos ország a mai napig külön ünnepli a nagypapákat és nagymamákat. Amerikában és Angliában 1978-ban ünnepelték meg először a nagyszülőket Marian McQuade nyugat-virginiai szenátor kezdeményezésére aki Jennings Randolph szenátor 1973-as ötlete alapján dolgozta ki a célokat. McQuade arra törekedett, hogy a közösség fiataljait megismertessék az idősek által a történelem során elért fontos tetteikről.

Aranyosi Ervin: A nagyszülők szeretete

A nagyszülők szeretetét felülmúlni nem lehet!
Bölcsességük jóra tanít minden apró gyereket.
Szeretettel pátyolgatja, van ideje játszani,
felnőttnek már igazából Ő sem akar látszani.
Tanult régi hibáiból, s jóvá tenni van oka,
gyakorlatban érlelt tudást kap tőle az unoka.
Sokan hiszik, – elkényeztet – pedig életre tanít,
s nem akarja, más élje meg, rég elvesztett álmait.
Így hát, amit Ők adhatnak, felülmúlni nem lehet.
Kincset adnak a jövőnek: úgy hívják, hogy SZERETET!

A nagyszülők világnapjának hivatalos virága a nefelejcs

Szeptember 5.

Jótékonysági világnap

A Jótékonysági Világnapot minden évben szeptember 5-én tartják, magyar javaslatra az ENSZ Közgyűlés nevezte ki e dátumot 2012-ben Boldog Kalkuttai Teréz anya halálának évfordulóján, célja pedig a jótékonysági kezdeményezések és a közösségi segítségnyújtás népszerűsítése. Mi a célja a Jótékonysági Világnapnak?

• A jótékonyság fontosságának hangsúlyozása a társadalomban.
• A különböző regionális szervezetek és magánszemélyek jótékony cselekedeteinek előmozdítása.
• A felebaráti szeretet, a nagylelkűség és az önzetlen segítségnyújtás szellemének terjesztése.

Szeptember 5.

2009. Székelyföld hivatalos himnuszának fogadták el a székely himnuszt

A Székely himnusz 1921-ben született, szövegét Csanády György, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte. A szerzők szándéka nem az volt, hogy valódi himnuszt alkossanak a székely népnek; eredetileg egy Budapesten előadott misztériumjáték egy betétdala volt Bujdosó ének címmel, és 1940-ig meg sem jelent nyomtatásban. Az évtizedek során azonban a magyarság összetartozás-tudatának kifejezőjévé vált, és bár 1989-ig Romániában és Magyarországon is a tiltott dalok listáján szerepelt, terjedését a hatóságok nem tudták megállítani. Napjainkra közismert és közkedvelt ének lett, 2009-től Székelyföld hivatalos himnusza.

Szeptember 6.

1996. II. János Pál megkezdte kétnapos magyarországi látogatását a pannonhalmi Bencés Főapátság fennállásának millenniuma alkalmából. Pannonhalmát és Győrt kereste fel. Őszentségét a Ferihegyi repülőtéren Göncz Árpád államfő üdvözölte: "Szívemből örvendek, hogy Szentatyám a Szent István által alapított győri püspökségben ismét közvetlenül találkozik a magyar polgárokkal, a szomszéd országokból ideutazókkal, s imájában fejezi ki tiszteletét a mártírsorsú püspök, Apor Vilmos sírja előtt". Válaszában az egyházfő jövetelének különösen jelentős okaként nevezte meg a magyar honfoglalás 1100. és a pannonhalmi apátság alapításának 1000. évfordulóját. 

"Örömmel fogadtam el a meghívást, hogy részt vegyek a főapátság ünnepségén, és meglátogassam Győr városát, hazátok első egyházi központját. Így magam is jobban megismerhetem történelmeteket, és feltárul előttem az a kulturális és vallási forrás, amelyből a magyarok évszázadokon át fényt és erőt tudtak meríteni." - mondta.Budapestről a szentatyát helikopter vitte Pannonhalmára, ahol Várszegi Asztrik főapát fogadta. A faluból gépkocsin, a papamobilon utazott a Szent Hegyre, s a főmonostorban négyszemközt találkozott Göncz Árpád köztársasági elnökkel, akivel kölcsönösen megajándékozták egymást. II. János Pál meglátogatta a főapátságban működő Szent Adalbert szociális otthon hajlott korú szerzeteseit. "Ti idősek - mondta - értékekben és tapasztalatokban igen gazdag örökség letéteményesei vagytok, ezeket ne tartsátok meg magatoknak, hanem bölcsen és tapintatosan adjátok át a fiatalabbaknak, és ők hálásak lesznek érte." Este részt vett a bencés szerzetes közösség imáján, a bazilikában tartott vesperáson. A pápa ezen magyarul mondott szentbeszédet, amelynek felolvasásában Ternyák Csaba püspök, a Magyar Püspöki Kar titkára segítette. 

Szeptember 7-én a szentatya Győrbe utazott, ahol az ipari parkban mintegy 170 ezer zarándok előtt szabadtéri szentmisét mutatott be, és szólt azokról a példaéletű magyar egyházi személyiségekről, akikre bízvást tekinthet a ma embere. "Az elmúlt negyven évben főként a vértanúk és a hitvallók tettek tanúságot Krisztus világosságáról, gondolok Apor Vilmos püspökre, aki ebben a városban áldozta fel életét a rábízottakért; gondolok Mindszenty József bíborosra, aki rendületlenül szembeszegült a diktatúrával, vállalva ezzel a hosszú keresztutat; gondolok a szegények orvosára, Batthyány-Strattmann Lászlóra, a szeretetszolgálat igazi hősére; gondolok a papokra, a szerzetesekre, a szerzetesnőkre és a sok világi keresztényre, akik életüket odaadták Jézusért." A pápa testvéri köszöntéssel fordult a nem katolikus egyházak jelenlévő pásztoraihoz és híveihez: "Adja meg a szeretet Istene és a kölcsönös mély tisztelet, hogy gyorsabban haladjunk a teljes egység felé, amelyet Krisztus akart egyháza számára", majd áldását adta öt felépülő budapesti templom alapkövére. A szentmisét követően II. János Pál a győri Püspökvárban találkozott a Magyar Püspöki Kar tagjaival. Felhívta a figyelmet: "Az aratni való sok, de a munkás kevés! Magyarországon a papok, a szerzetesek és a szerzetesnők száma kevés, többi között a múlt rendszer megszorításai miatt. Sürgető ezért a hivatásébresztéssel foglalkozó lelkipásztori munka megújítása." (...) "Ebben az évben ezeréves a katolikus iskola Magyarországon. Hány nemzedék tanult az evangélium iskolájában! Ezt az örökséget meg kell őrizni. Neveljétek különösen a fiatalokat e dicső örökség tiszteletére, amely a legszilárdabb alapja a ma olyan sokaktól remélt közös európai háznak." (...) "Országotokban számos Krisztus-hívő tartozik más keresztény felekezethez. Tiszteletre méltó elődöm, XXIII. János pápa mondta gyakran: azt kell keresnünk, ami egyesít, nem pedig azt, ami elválaszt. Sohase lankadjon bennetek a keresztények teljes egysége utáni vágyakozás."A pápa a délután folyamán fogadta Horn Gyula miniszterelnököt, akivel azoknak a tárgyalásoknak a feltételeiről és körülményeiről váltottak szót, amelyeket akkortájt kezdett a magyar kormányzat a pápai állammal a történelmi egyházak költségvetési támogatásáról, az egyházi ingatlanok sorsáról és az egyházi oktatás finanszírozásáról. Később a székesegyházban a Győri Egyházmegye 900 képviselőjével találkozott, és imádkozott Apor Vilmos vértanú püspök sírjánál.

II. János Pál szeptember 7-én az esti órákban visszautazott Rómába. A látogatását értékelő olasz kommentárok szerint a pápa útja "bátorításul szolgált a kelet-közép-európai országoknak, amelyek a kommunizmus bukását követő lelkesedés múltával súlyos gazdasági, társadalmi válságot élnek át". A francia Le Monde egyúttal azt hangsúlyozta, hogy a pápa a katolikus és az ortodox vallás közötti párbeszédnek kívánt új lökést adni magyarországi látogatásával, helyszínként pedig azért választotta éppen Pannonhalmát, mert az apátságot még az 1054-es egyházszakadás előtt hozták létre, és sokáig mintegy találkozóhelyként szolgált a keleti és a nyugati vallási irányzatok között.  

(Forrás: https://www.karpatinfo.net/.../ii-janos-pal-papa-1996-os)

 (Kép: pannonhalma.network.hu, magyarkurir.hu, 777.blog.hu)

Szeptember 7.

1901. A budapesti Kertész utcában megnyílt a Fészek Művészklub. FÉSZEK = Festők, Építészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek, Komédiások. 

A Fészek 1901-ben a művészek közadakozásából létesült a legkülönbözőbb művészeti ágakban tevékenykedő hivatásos művészek összefogására, alkotó szellemű eszmecseréjére, művészi és emberi kapcsolatuk szolgálatára. Az első alapszabály szerinti célja "a művészek társas érintkezésének előmozdítása, hogy az eddig szétszórt csoportok egy közös, meleg fészekben találkozhassanak, s ott együttes érintkezés és termékenyítő eszmecsere útján a művészetnek szolgálhassanak. Ez az intim belső kapocs adja meg az egyesületnek erkölcsi súlyát kifelé is."

Az alapítás szellemében célja, hogy a különböző művészeti ágakban tevékenykedő hivatásos művészek kölcsönös szakmai tájékozódását elősegítve a kötetlen, kulturált társas élet színtere, az értelmiséggel klubkeretek közötti szellemi kapcsolattartás kulturális központja legyen, ahol a művészek a házigazdák. Ezért előadásokat, vitákat, ankétokat, bemutatókat, műsoros esteket, kiállításokat, film- és videovetítéseket stb. rendez; művészeti szakkönyvtárat tart fenn; otthont ad a művészeti szövetségek és a művészeti közélet különböző hazai és nemzetközi megnyilvánulásainak. Tartalmilag összművészetek terén a mindenkori progresszív kortárs alkotásoknak bemutató színtere, ifjú művészek és a már elismertek legújabb vagy csak náluk látható-hallható kezdeményezéseinek megmutatkozási bázisa: évente 1000 körüli rendezvényén átlag 120 000 látogatóval, amelyhez járul rendezvényeinek rádiós és televíziós sugárzása a közmédiákban. 

(Fészek Klub. A felvétel a Fehér Hollók Baráti Társaság ünnepi összejövetelén, Rózsahegyi Kálmán 85. születésnapján készült)

Az alapító művészek – köztük Benczúr Gyula festő, Bródy Sándor író, Csortos Gyula színész, Fadrusz János szobrász, Fényes Adolf festő, Góth Sándor színész, Hegedűs Gyula színész, Heltai Jenő író, Hubay Jenő zeneszerző, Kacsóh Pongrác zeneszerző, Kernstok Károly festő, Lechner Ödön építész, Molnár Ferenc író, Ódry Árpád színész, Pethes Imre színész, Rippl-Rónai József festő, Rózsahegyi Kálmán színész, Strobl Alajos szobrász, Szinyei Merse Pál festő, Újházi Ede színész és Vaszary János festő – 1901. április 6-án a Drexler Kávéházban tartották első rendkívüli közgyűlésüket, ahol Zilahy Gyula színész javaslatára elfogadták a klub nevét is. 1901. szeptember 7-én vették birtokba "örökös" székhelyüket Budapesten, a Kertész utca 36. alatt.

(Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9szek_M%C5%B1v%C3%A9szklub)

(Forrás: www.ezenanapon.hu; www.vilagnapok.hu; Wikipedia, Youtube; fotók: Google Képkereső)