Január 26-február 1.
Születésnaposok
Január 26.
1905. Tamkó Sirató Károly, József Attila-díjas költő, műfordító. Verseskötetei (Az élet tavaszán; Papírember; Kiáltás) mellett gyermekversei (Tengereczki Pál) is megjelentek.
1907. Selye János, osztrák-magyar származású belgyógyász, vegyész, stressz-kutató, aki a "stressz" fogalmát meghatározta. Az Életünk és a stressz című könyve 1964-ben jelent meg magyarul, ami azonnal hihetetlenül olvasottá vált.
1910. Major Tamás, kétszeres Kossuth-díjas színész, rendező
1926. Mensáros László, Kossuth-, Jászai-és Erzsébet-díjas színész, színházi rendező, érdemes és kiváló művész. Előadóművészként, színpadi és filmszínészként is emlékezetes alakításai voltak. Ismertebb filmjei: Nyár a hegyen; Szevasz Vera; Egy őrült éjszaka.
1936. Oberfrank Géza, Liszt Ferenc-díjas karmester, operarendező, zenei műfordító
1943. Esztergályos Cecília, Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes-és kiváló művész. 1960-ig az Állami Balettintézetben tanult táncolni, majd 1960–1963 között a Pécsi Balett szerződtette. 1968-ban végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola színművész szakát. Elsősorban komika, kifinomult mozgáskultúráját vígjátékokban kamatoztatja. Díjai többek közt: Filmkritikusok díja, San Remó-i fesztivál legjobb női alakítás díja, a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje, József Attila-gyűrű.
1947. Hámori Ildikó, Kossuth-és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Szerepeiből: Pávaszem (Weöres: Holdbéli csónakos), Gertrudis (Katona: Bánk bán), Szophoklész: Antigoné, Babits: Laodameia, Johanna (Honegger: Johanna a máglyán), filmjeiből: Timur és csapata, Régi idők mozija, Elektra, Cseresnyéskert, Zokogó majom I-V., A canterville-i kísértet, A falu jegyzője I-IV., Én és a kisöcsém.
Január 27.
1929. Garai Gábor, Kossuth-díjas író, költő, műfordító, kritikus
1936. Janota Gábor, fagottművész
1949. Zala Márk, színész (Gothár Péter: Idő van)
1956. Pap Vera, Kossuth-és Jászai Mari-díjas színművész, kiváló-és érdemes művész
Január 28.
1844. Benczúr Gyula, festőművész, a magyar történeti festészet nagy alakja (Vajk megkeresztelése)
1914. Rátkai Sándor, népi iparművész. Úgy tartják, hogy "nincsen párja a szegedi papucsnak". A mondás azért alakult ki, mert a jobb és bal lábas papucs egyforma, a lábon alakul ki a különbség.
1925. Hintsch György, filmrendező (Hét tonna dollár, A veréb is madár)
1948. Kern András, Kossuth-és Jászai Mari-díjas színész, rendező, énekes, humorista, kiváló-és érdemes művész. Ismertebb filmjei: A miniszter félrelép, Ripacsok, Sztracsatella, Csocsó, avagy éljen május 1-je!, Bujtor filmek felügyelője.
1968. Börcsök Enikő, Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes-és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. (Édes Emma, drága Böbe, Magyar szépség)
1982. György Ádám, zongorista, aki az UEFA Euro 2012 megnyitóján játszott.
1985. Kállay-Saunders András, amerika-magyar énekes, előadóművész, producer és zeneszerző. Anyai ágon az ősi magyar nemesi Kállay család leszármazottja. Ő képviselte Magyarországot a 2014-es Eurovíziós Dalfesztiválon Koppenhágában a Running című dalával.
Január 29.
1899. Páger Antal, Kossuth-díjas színész, kiváló művész
1925. Kemény Henrik, Kossuth-díjas bábművész, a "Népművészet Mestere", érdemes-és kiváló művész (Vitéz László)
1950. Vámos Miklós, író, forgatókönyvíró. Műveiből: Zenga zének, Anya csak egy van, Apák könyve, New York–Budapest metró, Csók, anyu, Szamba, Ámbár tanár úr
1964. Schnell Ádám, Jászai Mari-díjas színházi-, film-, és szinkronszínész, érdemes művész
Január 30.
1893. Sávoly Pál, Kossuth-díjas mérnök, statikus, a budapesti Erzsébet híd tervezője. Tervei alapján épült a lánchídi aluljáró, a Margit híd aluljárója és az Árpád-híd felüljárója. 1945 után részt vett a lerombolt Duna-hidak újjáépítésében, a Szabadság híd és a Lánchíd helyreállításában.
1947. Elek János, újságíró, a magyar híradózás egyik "szellemi atyja". 1970-től 1990-ig kis megszakítással a Magyar Televíziónál dolgozott riporterként, szerkesztőként, külföldi tudósítóként, a TV Híradó főszerkesztő-helyetteseként. Közben két évig a Népszabadság külpolitikai rovatát vezette. A rendszerváltozás után volt az Európa című hetilap főszerkesztő-helyettese, a TV3 hírigazgatója, az EU Kommunikációs Közalapítvány sajtóirodájának vezetője, a hirszerzo.hu főszerkesztője és az MTI szerkesztője is. Éveken át tanította a leendő újságírókat, egyebek mellett a MÚOSZ újságíró-iskolájában és az ELTE média-szakán.
1975. Storcz Botond, olimpiai bajnok kajakozó
Január 31.
1902. Jávor Pál, színész. (Hyppolit a lakáj, Halálos tavasz, Egy csók és más semmi, Havi 200 fix, Fizessen, nagysád!, A beszélő köntös
1948. Kováts Kolos, Kossuth-és Liszt Ferenc-díjas basszus operaénekes, érdemes művész. Szólólemeze "Verdi-basszusáriák" címen jelent meg. A Zeneművészeti Főiskola elvégzése óta, 1970-től a Magyar Állami Operaház magánénekese. 1970-ben az Erkel-verseny, 1973-ban a Rio de Janeiró-i verseny első díját nyerte el. Szerepeiből: Gvárdián (A végzet hatalma), Sarastro (A varázsfuvola), II. Fülöp (Don Carlos), Kékszakállú (A kékszakállú herceg vára), VIII. Henrik (Anna Bolena), Mefisto (Faust), Ferrando (A trubadúr).
1965. Igaly Diána, olimpiai és világbajnok sportlövő. Diána tízévesen kezdett gyakorolni, 13 évesen lett igazolt sportoló, édesapja különleges technikát talált ki a számára. Versenyszáma a skeet, vagyis a koronglövészet volt. 1989-ben édesanyjával, Igaly Józsefnével együtt nyert vb-bronzérmet a csapatversenyben, egy évvel később pedig az első felnőtt világbajnoki címét is megszerezte csapatban. Már az 1992-es barcelonai olimpiára is kijutott, de akkor még a nőknek nem volt külön ilyen versenyszám, a férfiakkal együtt indulhatott. Sydney-ben olimpiai bronzérmes, Athénban olimpiai bajnok, emellett négyszer volt világbajnok, hatszor Európa-bajnok, világversenyeken 32 alkalommal állhatott dobogóra. Ötször volt az év sportlövője, 2019-ben életműdíjat kapott a Magyar Sportlövők Szövetségétől.
1978. Oláh Ibolya, énekesnő, dalszerző
Február 1.
1909. Képes Géza, költő, műfordító, a Magvető Könyvkiadó egyik megalapítója, igazgatója
1952. Jandó Jenő, Kossuth-és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész
1982. Molnár Ferenc "Caramel", Fonogram-díjas énekes. A TV2 Megasztár című tehetségkutató műsorának 2. szériájának győzteseként vált népszerűvé
(Forrás: www.mainapon.hu; www.wikipdia; Youtube; fotók: Google képkereső)