Január 5-11-ig
Születésnaposok
Január 5.
1934. Láng József Jászai Mari-díjas színész, szinkronszínész. A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje kitüntetés birtokosa
1944. Schütz Ila Jászai Mari-díjas színésznő, kiváló-és érdemes művész. Egyik legemlékezetesebb alakítását Bernard Slade Jövőre, veled, ugyanitt című darabjában nyújtotta: Doris szerepét Sztankay István partnereként több mint 300-szor játszotta. Mozivásznon például a Valami Amerika című filmben láthatta a közönség.
1948. Perényi Miklós Kossuth-és Liszt Ferenc-díjas gordonkaművész. A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze.
1954. Krasznahorkai László Kossuth-díjas, Prima Primissima díjas író
Január 6.
1915. Csák Ibolya, atléta, olimpia bajnok magasugró
1928. Bacsó Péter, Kossuth-, és Balázs Béla-díjas filmrendező, író (Liliomfi, A tanú, Hány az óra, Vekker úr?). Számos dalszöveget írt, egyik legnagyobb slágere Fényes Szabolcs zenéjével a Te szeress legalább című szám, mellyel többek között Mikes Éva és Koncz Zsuzsa aratott nagy sikert. Szintén Fényes Szabolccsal írta az Esős vasárnap délután című dalt.
1943. Marton László, Kossuth-és Jászai Mari-díjas színházrendező, színigazgató, érdemes és kiváló művész
1975. Fesztbaum Béla, Jászai Mari-díjas színész
Január 7.
1925. Boross Lajos, Kossuth-díjas prímás, "prímáskirály", a 100 Tagú Cigányzenekar örökös, tiszteletbeli főprímása
1926. Szász Endre, Munkácsy Mihály-díjas erdélyi származású festőművész, grafikus
1930. Mihályfi Imre, Balázs Béla-díjas filmrendező, tanár, a Magyar Televízió örökös tagja, érdemes és kiváló művész. Jelentősebb filmjei a Sellő a pecsétgyűrűn,a Menekülés a börtönbe (ami 1962-ben elnyerte a Cannes-Eurovízió nagydíját), az Iván Iljics halála, A gyáva, A megközelíthetetlen, A közös bűn, a Vendégség és az Elveszett paradicsom, és sorozatokat is készített, ilyen például az Őrjárat az égen, az Appassionata vagy A Szórád-ház. Kiemelkedő színészekkel dolgozott, játszott filmejiben Básti Lajos, Latinovits Zoltán, Kálmán György, Várkonyi Zoltán, Szabó Tünde, Halász Judit, Kállai Ferenc, Venczel Vera, Huszti Péter, Szakácsi Sándor, Páger Antal.
1945. Szirtes Tamás, Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színházi rendező, színigazgató,
1966. Ganxta Zolee (Zana Zoltán) zenész
Január 8.
1908. Wass Albert, erdélyi magyar író, költő. Ismert könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet saját ősi nemzetségének történetén szűrve, 1050-től egészen a jelenkorig. A funtineli boszorkány című művét az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották.
1930. Novák Éva, olimpiai bajnok úszónő. Az 1948-as londoni olimpián a 200 méteres mellúszásban bronzérmet szerzett, majd az 1952-es helsinki olimpián a 4x100 méteres gyorsváltóban aranyérmet, míg a 200 méteres mellúszásban és a 400 méteres gyorsúszásban ezüstérmet nyert. Tizenötszörös magyar bajnok.
1945. Szentmihályi Szabó Péter, író, költő, műfordító, közíró
1947. Ella István, Liszt Ferenc-díjas orgonaművész, karmester
1948. Váradi Katalin, karmester, zongoraművész, az első női karmester Magyarországon. Hosszú időn át a Fővárosi Operettszínház klasszikus repertoárjának gondozója volt.
1957. Kubik Anna, Kossuth-és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész
1981. Zempléni Szabolcs, kürtművész és tanár, a Hamburgi Zene-és Színházművészeti Főiskola professzora
Január 9.
1921. Keleti Ágnes, tornásznő, aki összesen 10 olimpiai érmet szerzett
1930. Konok Tamás, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas festő-és szobrászművész. A geometrikus absztrakció képviselője. Sokat dolgozott felmenői munkáinak megőrzésével és gondozásával, például elérte, hogy a II. világháború frontjain haditudósítóként dolgozó apjának a Don-kanyarban készült fotóit ne csak itthon, hanem Moszkvában is bemutassák. Élete végéig napi tíz órákat dolgozott, 91 éves korában halt meg.
1954. Dés László, Kossuth-és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, dzsessz-zenész, zeneszerző. Szoprán és tenorszaxofonon játszik, négyszer kapta meg a legjobb szólistának járó díjat, egyszer a kritikusok díját. A Kalózok, az Üvegtigris és a Miniszter félre lép című filmek és a Dzsungel könyve című musical zeneszerzője. Számos film- és színházi zenét szerzett, Bereményi Gézával, Geszti Péterrel dolgozik együtt társszerzőként. Lemezeiből: Dimenzió I, Dimenzió II, Fal mögött, Hallgass, kicsit!, Üvegtigris, Kalózok
1971. Hajdu István (Hajdu Steve) színész, rádiós műsorvezető, számos külföldi film szereplőjének magyar hangja. Ruttkai Éva-emlékdíjas, 2004-ben megkapta a Hegedűs Gyula-emlékgyűrűt.
Január 10.
1858. Törley József, a pezsgőgyártás budafoki meghonosítója
1934. Dobsa Sándor, zongoraművész, a Stúdió 11 örökös vezetője, sakkmester. Hatévesen kezdett zongorázni. 24 éves korában diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Pályafutását a Magyar Rádió tánczenekaránál kezdte. 1963-tól lett a Stúdió 11 zenekar vezetője, zeneszerzője, hangszerelője és zongorakísérője.
1936. Mécs Károly, színész (A Noszty fiú esete Tóth Marival, Esős vasárnap, A kőszívű ember fiai I-II.
1968. Repka Attila, olimpiai bajnok birkózó, sokszoros magyar bajnok. Négy európa-bajnoki aranyérmet és 1992-ben olimpiai bajnoki aranyérmet nyert kötöttfogású birkózásban. Mint a város első olimpiai bajnokát, 1993-ban Miskolc város díszpolgárává fogadták. 2004-ben, 36 évesen szabadfogásban az országos bajnokságon ezüstérmet szerzett. Eredeti szakmája szakács.
Január 11.
1800. Jedlik Ányos, fizikus, az elektromotor, a szódavíz-előállító készülék és a dinamó feltalálója
1932. Gonda János, Széchenyi-és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, zeneszerző, zenetörténész, a hazai dzsessz meghatározója. Elsősorban jazz-darabok szerzőjeként vált ismertté, de írt játékfilm-zenéket, balett- és színházi kísérőzenét, musicalt, tánckompozíciókat, valamint modern dalokat is. A jazz történetével és elméletével foglalkozó könyvei és tanulmányai a magyar nyelvű szakirodalom alapművei. 1965-ben megszervezte a Bartók Béla konzervatórium jazz-tanszakát, amely 1990-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola jazz művész- és tanárképző tanszékévé alakult át
1961. Eszenyi Enikő, Kossuth-és Jászai Mari-díjas színésznő, színházi rendező (Sztracsatella, Legénytanya)
1980. Mahoveczky Miklós, televíziós műsorvezető, énekes
1987. Kozák Danuta, kajakozó, aki 6 olimpiai bajnoki címével, tizenötszörös világ-és tizenhétszeres Európa-bajnokként a legeredményesebb magyar női sportoló.
(Forrás: www.mainapon.hu; www.wikipdia; Youtube; fotók: Google képkereső)