Január 19-25-ig
Születésnaposok
Január 19.
1931. Schubert Éva, Kossuth-díjas színésznő, a Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett, érdemes művész
1953. Füzesi Zsuzsa, keramikus, könyv illusztrátor
1957. Petrás Mária, Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikus.
Január 20.
1823. Madách Imre, hat idegen nyelven (német, francia, szlovák, angol, latin, ógörög) beszélő költő, író, a reformkor egyik legnagyobb írója. Legkiemelkedőbb alkotása, Az ember tragédiája nemcsak a magyar irodalom egyik gyöngyszeme, de világsikert is aratott. Ismert műve még a Mózes és a Csák végnapjai. Úszni, vívni, festeni, zongorázni tanult, részt vett az egyetemi ifjúság báljain, kirándulásain, színház-és koncertprogramjain, megismerkedett az Ifjú Magyarországgal, a radikális fiatalok csoportjával, és ezen kívül a faeszterga használatát is elsajátította.
1921. Majláth Júlia, zeneszerző (Nem várok holnapig, Különös éjszaka volt). Zongoraművésznek tanult, karrierjét azonban 1940-ben bénulásos betegsége félbeszakította. Sok slágerrel gazdagította a magyar könnyűzene repertoárját, dalai, sanzonjai, zenés játékai egységes, félreismerhetetlen stílusban születtek. Lírai hangon, humorral és játékossággal szólt a világhoz és a világról. Dalait olyan művészek adták elő, mint Németh Lehet, Zalatnay Sarolta, Harangozó Teri, Szécsi Pál, Záray Márta és Vámosi János.
1935. Balassa Sándor, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, érdemes és kiváló művész.
1945. Ujlaki Dénes, Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész
1951. Fischer Iván, Kossuth-díjas karmester, érdemes művész
1958. Zámbó Imre (Jimmy), előadóművész, énekes. Legnagyobb hatást a görög énekes, Demis Roussos gyakorolt rá, akinek stílusa érződött Jimmy dalain.
1969. Molnár Csilla Andrea, az 50 év után újra megrendezett első magyar szépségverseny győztese. Udvarhölgyei Kruppa Judit és Füstös Veronika lettek. Csilla 1986. február 28-án Máltán, a Miss Európa szépségversenyen 3. helyezést ért el.
Január 21.
1907. Lakatos Vince, filmrendező, író, érdemes és kiváló művész. Közel kétszáz rövidfilmet forgatott, melyben az Alföld táját és népét mutatta be. Ismertebb filmjei: Futóhomok; Kiskunság; Öregmalmok. Fia, Lakatos Iván is filmrendező.
1937. Ágoston Judit, olimpiai bajnok tőrvívó
1947. Matuz István, Kossuth-díjas fuvolaművész, aki bevezette a folyamatos légzést a fuvolajátékban, és ismert volt a fuvolajáték technikájának megújításáról, az új hangszínek és akkordok létrehozására alkalmas játékmód kifejlesztéséről is. A Magyar Rádió és Televízió, valamint különböző külföldi lemeztársaságok részére is készített felvételeket. Koncertezett Európában, az USA-ban és Japánban.
1955. Zsurzs Kati, Aase-díjas színésznő, szinkronszínész
Január 22.
1852. Csonka János mérnök, az autókban használatos porlasztó feltalálója. Kiválóan beszélt a latin és a német mellett franciául is. Ott volt a Magyar Automobil Club alapítói között. 1883. Kifejlesztette a kettős tüzelőanyag ellátású motort, mely gáz-petróleum keverékével működött és 3 Le-t teljesített. 1889. Bánki Donáttal közösen leszerződött a Ganzzal és ezzel kezdetét vette a magyar motorgyártás. 1893. február 11. a párizsi világkiállításon bemutatták Bánkival ketten az "Újítások petróleum motorokon" című tanulmányt, mellyel aranyérmet nyertek. Művükkel forradalmasították a motorizációt és annak elterjedését. Ez volt a porlasztó. 1900-ban leszerződött a Magyar Postával 2 db levélgyűjtő tricikli tervezésére.
1943. Cseh Tamás, Kossuth-és Liszt Ferenc díjas énekes, színész, zeneszerző, előadóművész
1972. Parragh Katalin, cselgáncsozónő, a magyar cselgáncs-sport történetének első női világbajnoki érmese
1978. Tabáni István, Fonogram-díjas énekes, dalszerző, festőművész, grafikus, a Csillag születik tehetségkutató második szériájának győztese
Január 23.
1734. Kempelen Farkas, a
XVIII. század egyik legjelentősebb magyar tudósa és
feltalálója, a sakkozógép megépítője. Nyolc nyelven
írt, beszélt, németre fordította Mária Terézia törvénykönyvét.
Megépítette a beszédutánzó gépet és ő tervezte a Budai Várszínház épületét.
1940. Miller Lajos, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-és Liszt ferenc-díjas bariton operaénekes
1944. Tahi Tóth László, Kossuth-és Jászai Mari-díjas színész, kiváló-és érdemes művész
1970. Vidor Ferike (Fanni), színésznő, érdemes művész, aki filmszerepei mellett kabaréban lépett fel
Január 24.
1913. Bródy Tamás, Liszt Ferenc-díjas karmester, zeneszerző
1934. Földi Teri, színésznő (Tüskevár, Vuk, Gyalogbéka)
1937. Baranyi Ferenc, (írói álneve: Francesco del Sarto) Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító
1943. Izsmán Nelly (Izsmán Kornélia), énekes, revütáncos (Su-su bolondság)
1951. Szenthelyi Miklós, Kossuth-és Liszt Ferenc díjas hegedűművész, zenepedagógus
1959. Böjte Csaba, ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója. Az általa létrehozott gyermekmentő szervezet célja az Erdélyben rossz körülmények között élő gyermekek támogatása.
Január 25.
1900. Fekete István, író, költő, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Jókai mellett, minden idők legolvasottabb magyar írója. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei. 1940-ben írta a Hajnalodik című drámai színművet, melynek nagy sikerére jellemző, hogy több mint száz folytatólagos előadást ért meg a budapesti Magyar Színházban. 1941-ben ő írta minden idők egyik legnagyobb sikerű – és nagy szenzációt kiváltó – magyar filmjének a Dr. Kovács Istvánnak a forgatókönyvét. 1942-ben írta a Túlsó part és Féltékenység című filmek forgatókönyvét. 1943-ban írta az Aranypáva című film forgatókönyvét. 1941 – 1948 között több mint egy tucat teljesen új megoldású mezőgazdasági oktatófilmet írt és rendezett. 1936-tól az akkori évek legjelentősebb irodalmi-társadalmi folyóirat – az Új Idők – rendszeresen közölte novelláit, folytatásos regényeit. (Hajnal Badányban, Emberek között, Végtelen út, Gyeplő nélkül). A Kisfaludy Társaság tagja volt, ami 1945 előtt a legnagyobb írói elismerésnek számított.
1946. Bereményi Géza, Kossuth-és Balázs Béla-díjas író, dalszövegíró, forgatókönyvíró, filmrendező. Ismertebb filmjei: Eldorádó, A hídember. Többek között Cseh Tamás, Udvaros Dorottya, Básti Juli, Cserhalmi György, Für Anikó számára írt dalszövegeket.
1948. Vikidál Gyula, színész, énekes, Koppány, az István a király rockoperában. A P.Mobil, P.Box, MHV, Boxer együttesek tagja.
1966. Nagy-Kálózy Eszter, színésznő (A rózsa neve)
(Forrás: www.mainapon.hu; www.wikipdia; Youtube; fotók: Google képkereső)