Január 12-18-ig
Születésnaposok
Január 12.
1878. Molnár Ferenc, író, drámaíró, újságíró. 24 éves volt, amikor bemutatták első színdarabját, A doktor úr-at. Gyors írói sikereit prózában A Pál utcai fiúk, színpadon A testőr tetőzte be. A világirodalom egyik legszebb ifjúsági regénye, A Pál utcai fiúk mellett kiemelkedő színműve a Liliom, Az üvegcipő és a Játék a kastélyban
1931. Palásthy György, Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró. Ismertebb filmjei: Hahó, Öcsi!, Égig érő fű, A szeleburdi család
1948. Török Ádám, fuvolista, énekes, dalszövegíró, a Mini együttes alapítója és frontembere
148 évvel ezelőtt született
Január 13.
1921. Csákányi László, Jászai Mari-díjas színész, érdemes-és kiváló művész. Kiváló karakterszínész, sokoldalú jellemábrázoló művész volt, aki otthonosan mozgott a drámákban csakúgy, mint a vígjátékokban. De nemcsak prózát játszott kiválóan, hanem énekelni is tudott. Sokat és nagy sikerrel foglalkoztatta televízió és a rádió. Szeretett és tudott is szinkronizálni, az 1951-ben megalakult Szinkronfilm Vállalat az elsők között hívta szinkronmunkára. Az igazi népszerűséget a Foxi Maxi című rajzfilmsorozat szinkronalakítása hozta, és persze Frédié a kőkorszaki szakié. Tőle kapta hangját Karak, a róka, a Vuk című nagysikerű rajzfilmsorozat egyik hőse is. A magyar színjátszás egyik nagy alakja negyven évet töltött el a pályán. Ismert filmjei: A tettes ismeretlen; Fotó Háber; Germinal; Mese habbal. Feledhetetlen alakítási voltak ifjúsági rádiójátékokban, mint például a Mikrobi és a Szíriusz kapitány.
1932. Szilvási Lajos, ró, újságíró. Romantikus-kalandos történetei, olvasmányos, szórakoztató írásai tették népszerűvé. 27 regénye jelent meg.
1935. Medgyesi Mária színésznő (Oldás és kötés, Virágvasárnap, Vivát Benyovszky!
1985. Póta Georgina, többszörös Európa és magyar bajnok asztaliteniszező. A 2015. év elején kiadott világranglistán a 14. helyre sorolták. A 2004., 2012., 2013., 2014-es év magyar asztaliteniszezője.
Január 14.
1900. Barcsay Jenő festő, grafikus, mozaikkészítő. 1953-ban megbízást kapott az anatómiai tankönyv - Művészeti anatómia – megírására. A könyv "Az év legszebb könyve" kitüntetést nyerte el, Barcsay Kossuth-díjat kapott.
1933. Rockenbauer Pál, hat földrész televíziós utazója. Egyike azoknak, akiknek sikerült eljutni az Antarktiszra. Filmezett és faunagyűjtést végzett. Legismertebb munkája az Egymillió lépés Magyarországon című filmsorozat.
1942. Szakács Eszter, Jászai Mari-díjas színésznő. Szerepelt filmen és több tévéjátékban is.
1942. Kopp Mária, orvos, pszichológus, a pszichológiai tudományok akadémiai doktora. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese, a Semmelweis Egyetem–MTA "Mentális Egészségtudományok" társult kutatócsoportjának vezetője volt.
1946. Nagy Feró, rockzenész, a "Nemzet csótánya".
1990. Szilágyi Áron, háromszoros olimpiai-, világ-és Európa-bajnok kardvívó, az első, aki férfi kard egyéniben háromszoros olimpiai bajnok lett.
Január 15.
1907. Kolozsvári Grandpierre Emil, író, műfordító, irodalomkritikus
1908. Teller Ede, fizikus, az atombomba egyik kifejlesztője, a hidrogénbomba-program irányítója.
1943. Jordán Tamás, színművész, a Merlin Színház alapítója
1951. Takács Kati, Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész
1977. Lakatos Márk, stylist, show-rendező, divat-újságíró, jelmeztervező
Január 16.
1847. Mikszáth Kálmán, író. A hagyományos anekdotisztikus ábrázolás, az élőbeszédhez közelítő eleven stílus legnagyobb mestere. Regényeiben híven ábrázolta a nemesi középosztály pusztulását, a dzsentrik világát. Kiemelkedő művei: A Noszty fiú esete Tóth Marival; Különös házasság; Sipsirica; Akli Miklós; A fekete város; Beszterce ostroma; Szent Péter esernyője.
1925. Inke László, Jászai Mari-díjas színművész, kiváló-és érdemes művész. Színpadi szerepei mellett számos filmben és sorozatban játszott, szinkronhangként is ismertté vált (többek között Telly Savalas magyar hangja volt a Kojak című sorozatban)
1965. Csonka András (Csonka Pici) színész, énekes, műsorvezető
1966. Hegyi Barbara, színművésznő. Szerepeiből: Piri (Szomory: Botrány az Ingeborg koncerten), Miss Isabell Coeurne (Wedekind: A hőstenor), Lehmann Vilma (Szomaházy-Békeffi-Lajtai: Mesék az írógépről), filmjeiből: Hány az óra, Vekker úr?, Elveszett paradicsom, A Freytág testvérek, A halálraítélt, Sztálin menyasszonya, A gólyák mindig visszatérnek.
1975. Dányi Krisztián, színész, szinkronszínész
Január 17.
1955. Karikó Katalin, Széchenyi-díjas, Nobel-díjas kutatóbiológus, az első magyar nő, aki Nobel-díjat kapott.
1988. Tóth Gabi, énekesnő, a 2005-ös Megasztár résztvevője, a 2012-es Dal döntőse, 2013-tól az X-Faktor egyik mentora, a 2017-es Dal résztvevője, a 2024-es Dancing with the stars résztvevője
Január 18.
1847. Dobos C. József, cukrász, szakácsmester, szakíró, a dobostorta megalkotója.
1907. Ferencsik János, Kossuth-, Bartók-Pásztory-díjas karmester, zenetanár, érdemes-és kiváló művész. Az Operaház és a Magyar Állami Hangversenyzenekar főzeneigazgatója, a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarának elnök-karnagya; a Nemzeti Zenede tanára.
1928. Keresztes Attila, olimpiai bajnok kardvívó.
1955. Nyilasi Tibor, kétszeres magyar és háromszoros osztrák labdarúgó bajnok. 1981-ben az év labdarúgója Magyarországon, magyar gólkirály és Ezüstcipő nyertes. 70 alkalommal szerepelt a válogatottban és 32 gólt szerzett. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét.
1963. Jakupcsek Gabriella, műsorvezető, újságíró, író
(Forrás: www.mainapon.hu; www.wikipdia; Youtube; fotók: Google képkereső)