December 8-14-ig 

Történtek...

December 8.

1960. Először mutatták be magyar szinkronnal a két Oscar-díjjal jutalmazott "Óz a csodák csodája" c. filmet

December 10.

Emberi jogok világnapja: amikor az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1948. évi elfogadásának évfordulóját ünnepeljük.

Ez a nap minden évben jó alkalom annak felidézésére, hogy az emberi jogok egyetemesek, oszthatatlanok, elidegeníthetetlenek, kölcsönösen függenek egymástól, és összefüggenek egymással. Amellett, hogy az emberi jogok előmozdítása és védelme elengedhetetlen az emberi méltóság megóvásához, tényleges tiszteletben tartásuk és érvényesítésük nélkülözhetetlen a béke, a demokrácia és a fenntartható fejlődés szempontjából is.

Számos országban különösen a nők és a lányok váltak az elnyomás és a restriktív politikák célpontjává, és aránytalan mértékben szenvedtek el emberi jogi visszaéléseket a konfliktushelyzetekben. A gyülekezés szabadságát, az online és offline véleménynyilvánítás szabadságát, valamint a tömegtájékoztatás szabadságát továbbra is komoly veszély fenyegeti. Mindez hozzáadódik a világszerte tapasztalt jogsértések egyre bővülő köréhez, amelyre továbbra is kiemelt figyelmet fordítunk.

Az EU továbbra is figyelemmel kíséri az emberi jogi jogsértéseket és visszaéléseket, felhívja rájuk a figyelmet, és a nemzetközi fórumokon határozottan fellép az ellenük folytatott küzdelem és azok megelőzése érdekében, valamint változatlanul támogatja az összes elkövető felelősségre vonására irányuló nemzetközi kezdeményezéseket.

Az emberi jogok világnapján kötelezettséget vállalunk arra, hogy megsokszorozzuk erőfeszítéseinket annak érdekében, hogy kiálljunk és felszólaljunk az elnyomott és fenyegetésben élő emberek mellett, bárhol is éljenek a világon.

December 11.

1946. Megalakították az UNICEF-et, az ENSZ gyermekvédelmi szervezetét. A gyermeki jogok védelmére és a világ leginkább rászoruló gyerekeinek megsegítésére hozták létre.

Nemzetközi hegynap

2003-ban tartották meg először a Nemzetközi hegy napot, melynek előzményét a 2002-ben rendezett "A hegy nemzetközi éve" rendezvény adta.

Célja: hogy felismerjük, milyen alapvető szerepet játszanak a hegyek életünkben (pl. élőhely, rekreáció, természeti kincsek - édesvíz, megújulók) és átérezzük annak felelősségét, hogy megvédjük környezetüket. A hegyek fenntartható védelme belekerült a 2030 Agenda dokumentumba, valamint a Párizsi Egyezmény végrehajtási tervébe.

Olyan korban élünk, amikor egyéni, közösségi és nemzetközi szinten is aktív cselekvésre és összefogásra van szükség annak érdekében, hogy élhetőbb, fenntarthatóbb világot adjunk át gyermekeinknek, unokáinknak. Ezért összehangoltabbá kell tennünk az üzleti és a társadalmi érdekeket, erőteljesebben kell fókuszálnunk az edukációra, a társadalmi szemléletformálásra, így a környezettudatos gondolkodásmód erősítésére is.A HOLNAPUTÁN rendszere ebben kíván Partner lenni: Tudáscentrumként, tájékozódási pontként és kommunikációs felületként nyújt díjmentes publikációs lehetőségeket a felelősen gondolkodók számára. A Holnapután részletesebb bemutatása ezen az aloldal érhető el.

December 13.

Luca-nap

Kevés olyan jeles napunk van, amelyhez annyi hiedelem és szokás fűződne, mint Luca napjához. A Luca név jelentése latinul fényhozó, azt jelenti hajnalban született.
A Gergely-naptár életbe lépése előtt ez a nap volt a téli napforduló, a világosság kezdete, az év legrövidebb napja és leghosszabb éjszakája, vagyis gonoszjáró nap. Úgy tartották egykor, hogy ezen a napon különösen a boszorkányok rontása ellen kell védekezni, és ez a gonosz hatalmának megtörésére irányuló varázscselekmények napja is egyben. Néhol ezért fokhagymával rajzoltak keresztet az ólak ajtajára, máshol az állatok fejét kenték be vele és hamut szórtak az istálló elé. Lefekvés előtt pedig az emberek is lenyeltek néhány gerezd fokhagymát.

A Luca naptól karácsonyig terjedő időszakban időjárásjóslásra alkalmas praktikákat űztek, ennek a tizenkét napnak az időjárásából következtettek ugyanis az elkövetkező egy évre. Úgy vélték, hogy amilyen az első nap, olyan lesz az eljövendő év első hónapja, amilyen a második nap, olyan a második hónap és így tovább. Ezt nevezik Luca kalendáriumának.

A legnevezetesebb népi szokás az úgynevezett Luca székének faragása, melyet 9-féle fából (kökény, boróka, jávor, körte, som, jegenyefenyő, akác, cser, rózsa) készítettek, és szögek helyett bükkfából faragott ékek tartották össze. Alakja egy szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből készült forma volt. Ezt az ötszög-alakot boszorkányszögnek hívták. A hagyományos Luca széke 13 napig készült, mindennap kellett egy kicsit faragni rajta, de csak karácsony estéjére volt szabad befejezni. Innen ered a mondás: "Lassan készül, mint Luca széke!" Segítségével a szék tulajdonosa megláthatta a falu boszorkányait az éjféli misén, aki mások számára láthatatlan tollakat és szarvakat viselt a fején. Ezután a Luca széket el kellett égetni, nehogy rontást hozzon a házra.

Ezen a napon jósoltak is. A legnépszerűbb jóslási forma a lányok leendő férjeinek megjövendölése volt. Luca nap estéjén tizenhárom egyforma cédulára felírtak egy-egy férfinevet, aztán galacsinba hajtogatták a papírdarabkákat, s minden nap a tűzbe hajítottak közülük egyet. Tizenhárom nap múlva, karácsonykor kibontották a megmaradt cédulát: amilyen név állt a papíron úgy fogják hívni a férjüket.

1928. Megkezdték az utcai távbeszélő-hálózat felszerelését Budapesten. Az első úgynevezett "MaTaRt-fülkét" a Váci út 6. számú épület előtt, a Nyugati pályaudvarral átellenben szerelték fel. A 80 x 80 cm alapterületű fülkéknél a tervező még olyan apróságokra is gondolt, hogy az ajtó pántjait szántszándékkal ferdén kialakítva, azok maguktól bezáródtak. Éjszakai világítás, sőt, a Duna-korzón levő állomások esetében beépített ventilátor is emelte a szolgáltatás színvonalát. A készülék mögötti oldalra kívülről reklámot lehetett helyezni.

December 14.

1921. Hűség napja Magyarországon. Sopronban népszavazás kezdődött arról, hogy a város Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon-e. 24 072 szavazatból: 15 343 Magyarország 8227 Ausztria 502 érvénytelen Azóta nevezik Sopront a hűség városának.

1934. Bemutatták a Meseautó című filmet, ami fekete-fehér, romantikus, zenés vígjáték volt. A magyar hangosfilm első évtizedének korszakos alkotása, melyet több országban is forgalmaztak. A film újabb magyar feldolgozása 2000-ben jelent meg, azonos címmel.

Cselekmény: Szűcs János bank-vezérigazgató nagy nőcsábász, de ezúttal szeretné messze, távol a világtól és a nőktől egy hónapos szabadságát eltölteni. Mielőtt elindulna, egy Horch 780-ast vásárol 20 ezer pengőért, amikor az autószalonban nézelődő ifjú hölgy felkelti az érdeklődését. Szűcs úgy intézi, hogy a lány, Kovács Vera, a kis gépírólány a bankjából, kapja meg az autót nyeremény gyanánt (mint a "tízezredik" vásárló), s anélkül, hogy elárulná kilétét, a lány sofőrjéül szegődik, mert szeretné, ha a lány a rangja és a vagyona nélkül is megszeretné. A pár Lillafüredre indul. Itt Vera az osztályvezetője révén megtudja, hogy akit ő sofőrnek hitt, az valójában a bank vezérigazgatója. Mivel úgy gondolja, hogy csak egy tréfa vagy fogadás tárgya volt, Vera a másik férfival vacsorázik (aki a bank vezérigazgatójának mondja magát). Azonban végül otthagyja, és mert jobban kedveli, visszatér a "sofőr"-höz, akivel azon nyomban eljegyzik egymást.

Szereplők

Perczel Zita (Kovács Vera)

Gombaszögi Ella (Kerekes Anna, a vezérigazgató titkárnője)

Tolnay Klári (Sári, Vera barátnője)

Törzs Jenő (Szűcs János, a bank vezérigazgatója)

Kabos Gyula (Halmos Aladár, osztályvezető a bankban)

Berky Lili (Kovács mama, Vera anyja)

Gózon Gyula (Kovács papa, Vera apja)

Komlós Vilmos (hentes)

Herczeg Jenő (Péterffy, az autószalon tulajdonosa, Szűcs János barátja)

Pethes Sándor (sofőr)

Várkonyi Zoltán (eladó az autóüzletben, aki kiszállítja a kocsit Kovács Veráéknak)

Advent harmadik vasárnapja

A keresztény kultúrkörben a remény üzenetét hordozza. A katolikusoknál ezt a liturgia szerinti miseruhával megegyezően lila színű, a protestánsok esetében pedig a piros színű gyertya lángjának fellobbanása jelképezi.

Az örökzöldből font koszorú már a kereszténység megjelenését megelőző pogány korban is a fény iránti vágyakozást jelképezte, s mivel a fény Isten attribútuma, így ez a kép rendkívül ősi hagyománnyal bír. A keresztény szimbolika megőrizte ezt a hagyatékot, hiszen az adventi koszorú Isten végtelen szeretetére utal, a díszítéshez használt örökzöld pedig azt a reményt jelzi, amellyel az ember a teremtője felé fordul. Ahogy előre haladunk a gyertyagyújtással, úgy lesz a koszorú körül mind világosabb, a növekvő fény pedig a második isteni személyként tisztelt Jézus eljövetelének, a Megváltó születésének közeledtére világít rá. Hagyományosan az adventi koszorú első és második gyertyáját gyújtjuk meg ezen a vasárnapon.

(Forrás: www.ezenanapon.hu; www.vilagnapok.hu; Wikipedia, Youtube; fotók: Google Képkereső)