December 8-14-ig 

Születésnaposok


December 8.

1789. Hild József építész (Egri székesegyház, Esztergomi Bazilika). Az ő stílusa határozta meg a magyar klasszicista templomépítészetet.

1842. Csiky Gergely író, költő, műfordító, aki Sophokles tragédiáit fordította magyarra.

1872. Janovics Jenő színész, filmrendező, színigazgató, forgatókönyvíró, a magyar filmgyártás úttörője.

1910. Karády Katalin színésznő (Halálos tavasz). 1939-1948 között húsz nagyjátékfilm és három kisfilm főszerepét játszotta el, mint filmszínésznőt Zilahy Lajos fedezett fel. Dekoratív megjelenése, titokzatos, erotikus sugárzású lénye, mély hangja, szuggesztív egyénisége volt.

1953. Vándor Éva Jászai Mari-és Tolnay Klári-díjas színésznő, szinkronszínésznő

1967. Massányi Viktor bariton operaénekes


December 9.

1934. Garas Dezső kétszeres Jászai Mari díjas, Kossuth-SZOT-és Pro Arte Budapest díjas színművész, rendező, érdemes-és kiváló művész. Szerepeiből: Pápa (Brecht: Galilei), Dauphin (G. B. Shaw: Szent Johanna), Félszeg Pisti (Örkény: Pisti a vérzivatarban), Prospero (Shakespeare: A vihar), José Arcadio Buendia (García Márquez: Száz év magány), filmjeiből: Elsietett házasság, A revizor, A gyilkos a házban van, Régi idők focija, Abigél I-III., Szerencsés Dániel, A legényanya. (rendező is)

1950. Ferenczi Krisztina színésznő, író, újságíró

1952. Stefanidu Janula görög származású magyar énekesnő

1953. Dörner György színművész. Szerepeiből: Komédiások, Két úr szolgája, Stílusgyakorlat (ezért megkapta a Színikritikusok díját), Catullus, Bűn és bűnhődés.


December 10.

1943. Szűcs Lajos olimpiai bajnok labdarúgó. Az első osztályban összesen 377 bajnoki mérkőzésen 30 gólt szerzett. A magyar válogatottban 1967 és 1973 között 37 alkalommal szerepelt és 2 gólt szerzett. 1968-as mexikói olimpia bajnoka, 1972-ben a müncheni olimpián ezüstérmes. Az olimpia válogatottban 11 alkalommal szerepelt és 4 gólt ért el. 1972-ben a belgiumi labdarúgó Európa-bajnokság 4. helyezettje. 1968-ban a világválogatott tagja Brazília ellen Rio de Janeiroban, Novák Dezsővel, Albert Flóriánnal és Farkas Jánossal együtt.

1973. Miller Zoltán színész, énekes. Az Emberek zenekar tagjaként és szólóban is jelent meg lemeze. Színészként, musicalszínészként és szinkronszínészként dolgozik.


December 11.

1928. Petress Zsuzsa Jászai Mari-díjas színésznő, primadonna, érdemes-és kiváló művész. Főbb szerepei többek közt: Euridiké (Offenbach: Orfeusz); Ilonka (Kerekes J.: Állami Áruház); Glavári Hanna (Lehár F.: A víg özvegy); Golde (Bock: Hegedűs a háztetőn).

1932. Kovács Aladár olimpiai aranyérmes öttusázó, vívó és szülész-nőgyógyász szakorvos. Hatszoros bajnok, csapatban olimpiát nyert Helsinkiben, világbajnok és vb-ezüstérmes volt, egyéniben vb-bronzérmet szerzett.

Az 1948-ban kezdett öttusázni a Vasas színeiben. 1951-től a válogatott tagja volt. 1952-ben már a Bp. Haladás versenyzőjeként indulhatott az olimpián. Ekkor még nem töltötte be 20. évét. Egyéniben 12. lett, csapatban pedig Benedek Gáborral és Szondy Istvánnal első. Ez volt a magyar öttusa sport első olimpiai aranya. A magyar válogatottban két alkalommal szerepelhetett világbajnokságon. 1955-ben a magglingeni vb-n egyéniben harmadik, csapatban világbajnok, 1958-ban Aldershotban egyéni 11., csapat ezüstérmes lett. Öttusa egyéni versenyben magyar bajnokságot egy alkalommal, 1958-ban tudott nyerni. Kiegészítő sportágában, a téli öttusában 5 alkalommal volt magyar bajnok 1951 és 1955 között. Párbajtőrben pedig kétszeres csapatbajnok (1954, 1955) és válogatott kerettag volt a BHSE versenyzőjeként. 1959-ben felhagyott a versenysporttal. Öttusában 52 versenyen indult és 25 alkalommal végzett a dobogón. Visszavonulása után sem szakadt el az öttusától. A 80-as évek végéig indult veterán versenyeken. 1958-ban szerzett orvosi diplomát szülész-nőgyógyászként. A Tétényi úti kórházban, majd az V. kerületben praktizált.

1944. Csák József építészmérnök, festő, tenor operaénekes


December 12.

1913. Csik Ferenc olimpiai bajnok úszó. 1933-tól lett a válogatott tagja. Ebben az évben tudta egy percen belül teljesíteni a 100 méteres gyorsúszást. Az 1934-es Európa-bajnokságon 100 méter gyorsúszásban és a 4 x 200 méteres gyorsváltóban (Jung, Zábrák, Lengyel, Csik) sikerült nyernie. 1935-ben 100 méteres gyorsúszásban 57,8 másodperces idővel, 1936-ban a 4 x 200 méteres gyorsváltóban ért el Európa-rekordot. Az 1936. évi nyári olimpiai játékokon a 100 méteres gyorsúszásban olimpiai bajnoki címet szerzett. A 4 x 200 méteres váltóval bronzérmes lett. 1937-ben és 1938-ban is tagja volt a világrekordot úszó – Zólyomi Gyula, Kőrösi István, Gróf Ödön, Csik Ferenc – összeállítású magyar gyorsváltónak. Pályafutása során összesen tizennyolc magyar bajnokságot nyert.

1929. Seregi László Kossuth-díjas táncos, koreográfus

1932. Dalnoky Jenő olimpiai bajnok labdarúgó, edző

1943. Rajhona Ádám Jászai Mari-díjas színész, szinkronszínész, érdemes művész. Ismertebb filmek, amikben szerepelt: Megáll az idő, Egészséges erotika, Roncsfilm, A napfény íze. Szinkronszínészként ismertebb szerepei: Tommy Lee Jones magyar hangja a Men in Black filmekben, A Doki magyar hangja a Vissza a jövőbe trilógiában.

1947. Pászthy Júlia Liszt Ferenc-díjas opera-énekesnő. 1972-1975 között több nemzetközi énekverseny nyertese volt. 1974-2000 között az Operaház magánénekese, 2000 óta énekmestere volt.

1951. Müller Péter (Sziámi) költő, filmrendező, énekes. Rádióriporterként és szerkesztőként is dolgozik. Az URH, a Kontroll-csoport, a Sziámi-Sziámi, a Sziámi Ultrarock, a Sziámi TAO együttesek tagjaként mintegy 150 dal szövegét írta és adta elő.

1969. Benczúr Emese festő, képzőművész, aki elősorban hímzett, ismétlődő írásokat alkot, gyakran humoros formában. Munkái a koncept-arthoz tartoznak. A monoton munkák és a hímzések a hagyományos női szerepekre utalnak. A létezés értelmét és abszurditását mutatja meg humoros, ironikus, önironikus módon.

1973. Fassang László Liszt Ferenc-díjas orgona-és zongoraművész


December 13.

1925. Gyenge Árpád Jászai Mari-díjas színművész

1953. Magyar Zoltán olimpiai bajnok tornász, akiről a Magyar-vándor lólengés elemet elnevezték. Nevéhez fűződik még az orsó, a szökkenő-vándor is. Pályafutása alatt lólengésben három világ- és három Európa-bajnoki aranyérmet nyert. Részt vett a müncheni, a montreali és a moszkvai olimpián. 1976-ban és 1980-ban lólengésben olimpiai bajnoki címet nyert. 1980-ban tagja volt a Donáth Ferenc, Guczoghy György, Kelemen Zoltán, Kovács Péter, Magyar Zoltán, Vámos István összeállítású, bronzérmes magyar tornászcsapatnak is. Háromszor választották az év magyar sportolójává. 1986-tól a Halhatatlanok Klubjának tagja. 1997-ben elnyerte a Magyarországért Alapítvány Magyar Örökség-díját.

1947. Baleczky Annamária a Magyar Televízió bemondója, újságíró

1977. Balsai Móni Jászai Mari-díjas színésznő. Játszott a Cannes-i fesztiválra kijutott Csicska és a számos nemzetközi fesztiváldíjat nyert Liza, a rókatündér című filmben.


December 14.

1830. Madarász Viktor festő, a romantika képviselője. Hunyadi László siratása című festménye napjainkig az 1848?49-es szabadságharc leverése felett érzett nemzeti gyász emblematikus megfogalmazása.

1908. Szepes Mária író, költő, színész (Vörös oroszlán)

1924. Kibédi Ervin színművész, Jászai Mari-díjas érdemes művész. Több mint száz film- és tv-szerepben játszott, írt rádió- és tv-forgatókönyveket. Fő művei: "Versek" ("Folytassa, Kibédi"), "Kibédi-variációk".

1930. Kállay Ilona kétszeres Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész. Szerepeiből: Tolsztoj grófnő (Száraz: Megoldás), Tatjana (Gorkij: Kispolgárok), Anya (Bereményi: Halmi), Varróné Széphalmy Lilla (Fekete: A Lilla-villa titka), filmjeiből: A császár parancsára, Jövedelmező állás, Lányarcok tükörben, Egy csók és más semmi, Mire megvénülünk I-VI., Szerelem első vérig, Szerelem második vérig, Kártyaaffér hölgykörökben.

1947. Zalatnay Sarolta énekesnő (Nem vagyok én apáca)

1948. Lázár Kati Kossuth-és Jászai Mari-díjas színésznő, rendező, kiváló művész

1958. Nyertes Zsuzsa Jászai Mari-díjas színművésznő


(Forrás: www.mainapon.hu; www.wikipdia; Youtube; fotók: Google képkereső)