December 22-28-ig
Történtek...
December 22.
1872. A város vezetői elfogadták a döntést, miszerint Budapest főváros néven Pest, Buda és Óbuda egyesül.
Az 1872. december 22-én szentesített törvénycikk elrendelte az 54 ezer lakosú Buda és a 200 ezer lakosú Pest szabad királyi városok, valamint a 16 ezer lakosú Óbuda és a Margitsziget egyesítését. Az egy évig tartó egyesítési folyamat az 1873. november 17-i díszközgyűléssel ért véget - megkezdte működését a Fővárosi Tanács. Budapest Főváros Közgyűlése 1991. március 21-i döntése értelmében a főváros ünnepnapjának nevezték ki november 17-ét.
A területen már az őskorban is volt emberi település, majd a kelta alapítású, de latin néven elhíresült Aquincum, amely a római korban Alsó-Pannónia tartomány székhelye volt. A honfoglaló magyarok 900 táján jutottak ide. Településüket az 1241-es tatárjárás elpusztította. Az újjáépült város a 15. században a humanista műveltség egyik európai központjává vált. A közel másfél százados török uralom után a városi élet csak a 18. század során kezdett ismét kibontakozni, de igazi lendületet a 19. században, az ország nagyarányú iparosodásával vett. A városok vezetése 1872-ben hozott döntése értelmében az addig önálló három várost, Pestet, Budát és Óbudát Budapest néven egyesítették.
1966. Bemutatták az "Egy magyar nábob" és a "Kárpáthy Zoltán" című filmeket Várkonyi Zoltán rendezésében.
1972. Átadták a budapesti metró Deák Ferenc tér - Déli pályaudvar közötti szakaszát. A metróvonal Örs vezér tere–Deák tér közötti szakaszát már több mint két éve, 1970 április 2-ától használhatták az utasok.
December 23.
1922. Megnyitotta kapuit a Fővárosi Operettszínház Budapesten
December 24.
1100. Ádám-Éva napja, a karácsonyi ünnepkör legjelesebb napja, az adventi időszak utolsó napja, Jézus születésének előestéje, szenteste napja.
Számos szokás, hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz: tilos volt kölcsönadni és kérni, mert az elvitte a gazda hasznát. Mindenki a ház körül dolgozott, tilos volt erdőn, mezőn tevékenykedni. Nem volt tanácsos varrni, fonni, foltozni, mosogatni, a kiterített mosott ruha is bajt, betegséget hozhatott a családra. Az eladó lányok ha az esti harangszókor a kútba tekintettek, megláthatták vőlegényüket. A legényeknek nem volt szabad zsírosat enni, nehogy csúnya menyasszonyt kapjanak. A karácsonyfa-állítás szokása a XIX. század negyvenes-ötvenes éveiben városon jelent meg először, Erdély néhány megyéjében még a háború alatt is újévkor, az "aranyos csikó" hozta a gyermekeknek az ajándékot. A karácsonyfa állítás előzménye egyrészt a termékenységet, életet jelentő életfa, termőág. Másrészt középkori egyházi eredetű szokás, miszerint Ádám-Éva napján előadták a teremtés történetét. A paradicsomi életfát örökzölddel, fenyőfával helyettesítették. A karácsonyi játékok legrégibb rétegét hazánkban is a latin nyelvű liturgikus játékok képviselik, amelyek a XI. századtól kezdve az istentisztelet részét képezték. A XVII-XVIII. században főként iskolások és laikus vallásos társaságok előadásairól szólnak a tudósítások. A XIX. századtól a betlehemezés két fő formáját ismerjük: az élő szereplőkkel (pásztorjáték) és a bábokkal előadott (bábtáncoltató) karácsonyi játékot. A jó-rossz, szegény-gazdag ellentét igen egyszerű, szemléletes formában mutatkozik meg a játékokban. A tréfát a pásztorok szolgáltatják, akik félreértik az angyal latin szavát. Tudatlanok, de jószívűek, és csekély javaikból szívesen adakoznak. A betlehemezést szintúgy, mint másféle színjátékos szokásokat adománykérő formulák zárják le. A karácsonyi ajándékozás a karácsonyfa-állításánál is újabb szokás. Ajándékot régen a kántálók, betlehemezők kaptak, ételfélét, esetleg egy kevés pénzt. Sok helyen a karácsonyfa és a rajta lévő nyalánkságok jelentették az ajándékot. Főként katolikus vidékeken volt divat a karácsonyi asztal készítése (pl. Somogy megyében szénát borítottak az asztalra, és a sarkaira különböző tárgyakat: fésűt, kaszakövet, kést raktak, majd asztalkendővel letakarták). Az ország sok részében karácsony böjtjén a csordás egy csomó vesszővel végigjárta azokat a házakat, ahol tehenet tartottak. A gazdaasszony annyi vesszőt húzott ki a csomóból, ahány tehén a háznál volt, és megcsapkodta a csordás lába szárát.
1856. A pesti utcákon megkezdődött a gázvilágítás
1944. Újvidéken megjelent a Magyar Szó című napilap első száma. 1945. szeptember 26-áig Szabad Vajdaság címmel jelent meg az újság.
December 25. Jézus Krisztus születésnapja, karácsony.
1000. István magyar fejedelem királlyá koronáztatta magát a II. Szilveszter pápától kapott apostoli koronával.
December 27.
1500. István- és János-napi köszöntés a karácsonyi ünnepi ciklus része: baráti ünneplő alkalom. December 26-27-én köszöntik a magyar falvakban az Istvánokat és a Jánosokat. Tekintettel arra, hogy e két férfinév igen népszerű hazánkban, az István- és János-napi köszöntés a karácsonyi ünnepi ciklus fontos része: baráti ünneplő alkalom, mikor az ismerősök meglátogatják egymást, és munkaszüneti nap lévén, a terített asztal mellett elszórakoznak.
1845. Gróf Széchenyi István elnökletével megalakult a Balaton Gőzhajózási Társaság. Az alapszabályt kézírással Kossuth Lajos írta.
1922. Megalakult a BSZKRT, azaz a Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaság, a BKV elődje. A köznyelvben leginkább ?Beszkárt?-ként emlegették. Működését 1923.01.01-én kezdte meg, majd az elkövetkező tíz évben magába olvasztotta a budapesti közlekedési ágazatokat. 1949. szeptember 30-ával megszüntették a BSZKRT-ot, helyette új vállalatok alakultak: Fővárosi Villamos Vasút Községi Vállalat (FVKV), Fővárosi Helyiérdekű Vasút Községi Vállalat (FHVKV), Fővárosi Autóbusz Községi Vállalat (FAKV), Fővárosi Villamosvasút Főműhely Községi Vállalat (FVFKV), Fővárosi Autóbusz Főműhely Községi Vállalat (FAFKV) és Fővárosi Vasútépítő Községi Vállalat. Az 1960-as években nyilvánvalóvá vált, hogy a BSZKRT feldarabolása hiba volt: nem volt egységes közlekedéspolitika, hálózatfejlesztés, forgalomirányítás, vállalatigazgatás. Mindemellett az önállósított vállalatokat együttműködés helyett a verseny jellemezte, és fenntartásuk is sokba került. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1967. október 11-i ülésén meghozott döntése alapján ezeket a vállalatokat összevonták és 1968. január 1-jén megalakult a Budapesti Közlekedési Vállalat, a BKV. A Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a hivatalos rövidítése BKV Zrt., a köznyelvben egyszerűen BKV) Budapest tömegközlekedését működtető cég, mely a Fővárosi Önkormányzat 100%-os tulajdonában van. 1968. január 1-jén az addigra egységesülő vonalhálózat önálló közlekedési vállalatai (Fővárosi Villamosvasút, Fővárosi Autóbuszüzem, Budapesti Helyiérdekű Vasút, Fővárosi Hajózási Vállalat) összevonásával alakult meg Budapesti Közlekedési Vállalat néven.
December 28.
1500. Aprószentek napja. Sok helyen vesszőből font korbáccsal megcsapkodják a lányokat, hogy egészségesek, szépek legyenek. A korbácsolás Győr-Sopron megyében a legényavatással kapcsolódik össze. A legények végiglátogatják a lányos házakat, és szép, régies dallamú ének kíséretében korbácsolják a háznépet. A lányok szalagot kötnek a korbácsra, az édesanyák pedig előre becsomagolt húsdarabokat adnak át a csoportnak. A legények ezután visszatérnek a kocsmába, s a szabadban felállított tűzhelyen megfőzik az összegyűjtött húst. Ezt fogyasztják el a közös vacsorán, ahol a legények avatása történik. Ezen az ünnepségen csak férfiak vehetnek részt. Az avatás maga hosszú beszéd kíséretében történik, amely összekapcsolja a betlehemi gyermekgyilkosság történetét a legényavatás tényével. A beszéd végén a keresztapák leöntik a legényt egy pohár borral, utána kiadós ivás következik, majd az újdonsült legényeket elviszik látogatóba egy-egy lányos házhoz. A kislányok és az édesanyák elnéző mosollyal segítik át a kótyagos legényeket a nehéz viziten, s ezzel be is zárul életüknek ez az ünnepélyes fordulója.
(Forrás: www.ezenanapon.hu; www.vilagnapok.hu; Wikipedia, Youtube; fotók: Google Képkereső)