December 1-7-ig 

Történtek...

December 1.

AIDS elleni világnap

December 1-ét 1988-ban, az AIDS elleni küzdelem jegyében elsőként nyilvánították egészségügyi világnappá. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) e nap (World AIDS Day) alkalmából lehetőséget kíván teremteni a HIV fertőzés és az AIDS-el összefüggő megbetegedések elleni közös fellépésre és a nemzetközi szolidaritás jegyében a betegséggel élők támogatására, az elhunytakról való megemlékezésre. A közös fellépés érdekében világszerte fontos ismerni a járvány helyzetét és a fejlesztési lehetőségeket a megelőzés, a kezelés és a gondozás terén.

(Részletesebben: https://www.neak.gov.hu/sajtoszoba/kozlemenyek_eu_napok/egeszsegugyi_vilagnapok_aids)

Magyar rádiózás napja 

A rendszeres rádióadás megindulását jogi alapon az 1925. november 10-ei rádiórendelet szolgáltatta. A rádióadás technikai hátterét (erősítők, stúdiók és adóállomások műszaki berendezései) a Magyar Királyi Posta biztosította, a műsorokat a Telefonhírmondó Részvénytársaság készítette.

100 éve, 1925. december 1-jén délután 5 órakor felavatták a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt.-t. Még ezen a napon este 8 órakor indult meg a folyamatos rádiós műsorsugárzás avatóünnepséggel, majd hangversennyel. A megnyitón Demény Károly államtitkár, a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója rádión keresztül szólt a hallgatókhoz a Rákóczi út 22. szám alatt lévő stúdióból magyar, angol és francia nyelven.

"A magyar Rádióhírmondó budapesti adóállomása, mint a magyar találmányú fémvezetéses Telefonhírmondó utódja, nagynevű elődjének stúdióvá átalakított helyiségéből most kezdi meg hivatalosan működését és rendes programját, amelyet a Magyar Királyi Posta technikai eszközeivel a csepeli állomás útján 546 méteres hullámhosszal szór szét az éterben."

A műsort a csepeli szikratávíró állomás Telefunken gyártmányú 2 kW teljesítményű adója sugározta, ekkor a rádióadás heti 50 óra volt.

1946. Megjelent az Élet és Tudomány c. folyóirat első száma Szent-Györgyi Albert  Nobel-díjas tudós beköszöntőjével. Ez a népszerű ismeretterjesztő lap a tudományos eredmények és a széles olvasóközönség közötti szellemi híd kiépítését tűzte ki célul már az alapításától fogva. 

Célja: A hazai tudományos eredmények ismertetése a nagyközönség számára. 

December 3.

Fogyatékos emberek világnapja: az ENSZ december 3-át a fogyatékos emberek világnapjává nyilvánította 1992-ben, hogy felhívja a figyelmet a baleset, betegség, katasztrófa következtében fogyatékossá váltak problémáira. A világnap elődje az 1981-1992 között minden év szeptember 18-án tartott rokkantak napja volt. A rokkant kifejezés ma már politikailag inkorrektnek számít.

1930. Átadták a Hajós Alfréd tervei  alapján készült Nemzeti Sportuszodát a budapesti Margit-szigeten, miután a második világháborúban megrongálódott. A megnyitó ünnepség alkalmából rendezett versenyen Székely Éva a 100 méteres mellúszásban országos csúcsot úszott. 

Az uszoda 1930-ban épült, tervezője az a Hajós Alfréd (1878-1955) volt, aki 1896-ban Athénban az első újkori olimpián Magyarország első két aranyérmét nyerte úszásban, majd az 1924-es párizsi olimpia szellemi versenyén Lauber Dezsővel készített stadiontervével ezüstérmet szerzett. Mivel akkor aranyérmet nem adtak ki, valószínűleg Hajós az egyetlen, aki sportolóként és a szellemi olimpián is győzött. (Szellemi olimpiai versenyeket 1912 és 1948 között rendeztek.)

A Hajós által megálmodott létesítményt a vasbeton szerkezet lehetőségének merész kihasználása, korszerű tér- és homlokzatformák kialakítása jellemzi. (A statikai terveket Gergely Jenő készítette.) A széles homlokzati előcsarnokból lépcsők vezetnek az emeletre, innen lefelé érhetők el a lelátó ülései. A tribünök alatt öltözők, az előcsarnok felett szolgálati lakás és irodák kaptak helyet. A lépcsők félhenger alakú kiugrásokban helyezkednek el, a hátsó traktusba pedig a zuhanyozók és a büfé kerültek.

A műemlékké vált, modern stílusú vöröstéglás épület volt az első magyar fedett uszoda, amely 1975 óta viseli tervezője, Hajós Alfréd nevét.

December 4.

Bányásznap

A bányásznap hosszú múltú hagyományra tekint vissza. 1951 előtt bányavidékenként eltérő időpontban rendezték ezeket az ünnepségeket a bányászok nehéz és küzdelmes munkájának megbecsülésére, a bányászok iránti tisztelet és megbecsülés jeleként jött létre.

A bányamunka nehéz és veszélyes volta megkövetelte a munkafolyamatok gondos, alapos előkészítését és végrehajtását. A veszélyek megelőzéséért és elhárításáért Istentől kértek segítséget, oltalmat. Ehhez választották közvetítő védőszentjüknek Szent Borbálát. Hazánkban a XIX. század közepén megindult ipari-társadalmi fejlődés alappillére a szén volt. A XIX-XX. században alakult ki Magyarországon a mélyművelésű szénbányászat. Ezen időszakban az európai államokban már hagyományossá vált a bányásznap, amely minden év december 4.-én (Borbála napját követő első vasárnapon) került megünneplésre.Szent Borbála a bányászok védőszentje, így hagyományosan az ő napjához, december 4-hez kötődött az ünnep.

(Forrás -> https://hu.wikipedia.org)

1967. Albert Flórián 75-szörös válogatott labdarúgó elnyerte a France Football által alapított aranylabdát

December 6.

1974. Budapesten felavatták a Deák-téri aluljárót. Ez volt Budapest nyolcadik ilyen jellegű gyalogos átkelőhelye, és az átadása előtt feszített volt a munkafolyamat a megnyitás biztosítása érdekében, mint arról a Magyar Hírlap december 6-i száma is beszámolt.

Érdekesség: Az aluljáró átadása az utolsó pillanatban fejeződött be, az éjszakai aszfaltozás és útburkolati jelek felfestése után, hogy másnap reggel megnyithasson a közúti forgalom előtt. 

és 2023-ban...

December 7.

Nemzetközi polgári repülés világnapja: az Egyesült Nemzetek Szervezete által meghatározott emléknap, melynek lényege, hogy világszerte tudatosítsák a nemzetközi polgári repülés fontosságát, valamint a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szerepét a biztonság, hatékonyság javításában, a nemzetközi légi szállítás szabályozásában.

Az ünnepet az ENSZ Közgyűlése az ICAO létrejöttének ötvenedik évfordulóján hozta létre, azóta évente megemlékeznek a polgári repülésben dolgozó személyekről, a repülő, illetve a földi kiszolgáló személyzetekről, valamint azokról, akik légi katasztrófákban, illetve a nemzetközi terrorizmus következtében veszítették életüket.

Advent második vasárnapja

Advent az ünnep előtti várakozás időszaka, 2020-ban advent második vasárnapja december 6-a. Ezen a napon az adventi koszorún a második gyertyát gyújtjuk, amelynek különös jelentősége van. A hagyományos koszorún 3 darab lila színű és 1 darab rózsaszínű gyertya van, s mindegyiknek más-más jelentőséget tulajdonítanak, mindegyik mást szimbolizál.

Advent második vasárnapján is lila színű gyertyát gyújtunk. A második gyertya a reményt szimbolizálja.

(Forrás: www.ezenanapon.hu; www.vilagnapok.hu; Wikipedia, Youtube; fotók: Google Képkereső)