Április 6-12-ig
Születésnaposok
Április 6.
1814. Ybl Miklós, építész. Főbb alkotásai: Magyar Állami Operaház, Magyar Rádió, Festetics-palota, Károly-palota, Bakáts tér katolikus templom, Várkert bazár.
1910. Zombori Vilmos, publicista, amatőr színes filmes, az első magyar színes némafilm készítője.
1917. Banda Ede, Kossuth-díjas gordonkaművész
1960. Kamondi Zoltán, Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer
1968. Kovács Ákos, Kossuth-díjas dalszerző, énekes, előadóművész. További főbb kitüntetései: A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, eMeRTon-díj, Artisjus-díj, Budapestért-díj
Április 7.
1893. Lakner Artúr, író, forgatókönyvíró, filmdramaturg, rendező, színházigazgató. Lakner Bácsi Gyermekszínházának alapítója, Ruttkai Éva tanára. Charlie Chaplin, Harold Lloyd, Buster Keaton némafilmjeinek magyar feliratait készítette. A Royal Apollo filmszínház és a hozzá tartozó 7 premiermozi igazgatója volt. Írt színdarabokat is. Zenés gyermekszíndarabjai főleg a Vígszínházban kerültek bemutatásra. Édes Mostoha című gyermek operettjéből filmet írt. A Magyar Mozgóképszínházi és Filmipari Tisztviselők Országos Szövetségének társelnöke lett. A Hófehérke című Walt Disney-filmben a hét törpe neveit (Tudor, Vidor, Morgó, Szende, Szundi, Hapci és Kuka) ő találta ki. A Fészek Klub örökös tagja volt.
1919. Gábor Miklós, Kossuth-díjas színész, érdemes-és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Legismertebb írásai: Tollal, A színész árnyéka, Kos a mérlegen, Kicsi világháború.
1921. Lénárt István, színész, gyártásvezető, a Magyar Televízió örökös tagja. 40 éven keresztül dolgozott a Magyar Televíziónál. 100-150 operatőr és a műsorgyártáshoz szükséges technikai személyzet vezetésével irányította karmesterversenyek, táncdalfesztiválok, a Ki Mit Tud-ok, tévéjátékok és játékfilmek gördülékeny rögzítését, amikor csak tévéjátékból, kosztümös filmből 70-80 készült az MTV-ben. A színészetet nem tekintette hivatásának, bár rengeteg filmben szerepelt. Mindig kifogástalan volt a megjelenése, nyakkendő nélkül fényképezni sem lehetett.
1955. Andresz Kati, színésznő, narrátor, szinkronszínésznő. Ismertebb filmjei: Hótreál, Halálfal.
1974. Gubás Gabriella, színésznő. (Kalózok). Ismertebb színházi darabok: A végítélet napja, Rokonok, Az ördög, A nő kilencszer, Lángarc, Három nővér, Fekete Péter, Czillei és a Hunyadiak. Ismertebb filmek: Szökés a nagy árvíz idején, Bolondok éneke.
Április 8.
1749. Gáti István, szakíró, az első magyar gyorsírási rendszer kidolgozója. Magyar nyelvű gyorsírás Gáti István előtt nem volt, mivel az országgyűlés tárgyalásainak nyelve latin volt, valamint a hivatalos és nem hivatalos vezető körökben is leginkább a németet és a latint beszélték. Gáti, gyorsírási rendszerében a hangzókat pontosan és jelképileg jelölő kurzív rendszerű írást dolgozott ki. Műve, a sztenográfia első könyve Pesten, 1820-ban jelent meg "A tachygraphia, vagy szapora írás módja" címmel.
Gáti elmondása szerint, az 1769 és 1772 közötti időben gyorsírási rendszerével képes volt két társával a debreceni papok beszédeit leírni. Valószínű azonban, hogy a rendszer tökéletlensége, nem kellő gyorsasága miatt a feljegyzések nem történtek szó szerint, így a rendszer csak kísérlet maradt.
1817. Laborfalvi Róza, színésznő, Jókai Mór felesége. A realista magyar színjátszás úttörője, aki kiemelkedő drámai színésznőként beírta magát a magyar színház történetébe.
1883. Supka Géza, újságíró, művészettörténész, régész, a magyar könyvnap rendezvény kezdeményezője. Műve: Kalandozások a kalendáriumban.
Április 9.
1850. Pósa Lajos, költő, meseíró, dalszerző. Benedek Elekkel közösen ő indította el az első irodalmi értékű gyermeklapot Az Én Újságom címmel. Majdnem minden napi és hetilapba s folyóiratba írt, a fővárosiakon kívül számos vidékibe is. Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Mintegy 800 dalt írt, ebből közel 400 meg van zenésítve.
1865. Jankovits Gyula, szobrász, aki a Gellért hegy oldalában, a vízesés felett álló, 7 méter magas, bronz, Szent Gellért szobrot készítette. További nevezetesebb művei: Asztrik apát szobra Pannonhalmán, Jókai Mór mellszobra a Svábhegyen, valamint épületplasztikai munkák az Országházon.
1906. Victor Vasarely (Eredeti nevén: Vásárhelyi Győző), magyar-francia festőművész, az op-art (optikai festészet) atyja. Az önálló művészi tevékenység mellett intenzíven foglalkozott alkalmazott grafikai, és reklámfeladatokkal.
1946. Takács Vera, Balázs Béla-díjas tv-szerkesztő, rendező. Süsü, a sárkány (dramaturg), A világ legrosszabb gyereke (rendező), Vitéz László és a többiek (szerkesztő), Kölyökidő (író - rendező).
1949. Usztics Mátyás, színész, forgatókönyvíró, rendező. Ismertebb filmjei: "Kérnék egy kocsit!" (forgatókönyvíró, rendező), Vasárnapi szülők, Lutra, Dráma a vadászaton, Kisváros.
1956. Gáspár Sándor, Kossuth-és Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész. Ismertebb filmjei: Lili; Tutajosok; Csapd le csacsi!; Roncsfilm; Rege a csodaszarvasról; A miniszter félrelép; Hippolyt; Üvegtigris; Torzók; Csocsó, avagy éljen május 1-je!; Telitalálat. Színházi darabok: Úri muri, Striptease, Stílusgyakorlat a 401-től, Még egyszer hátulról (Noises Off), Koccanás, Chioggiai csetepaté, Bolha a fülbe.
Április 10.
1902. Darvas Lili, színésznő (Szerelem)
1924. Szemes Marianne, filmrendező, forgatókönyvíró, az első nő, aki filmrendezői diplomát kapott Magyarországon. 1949–1983 között kb. 500 filmhíradót, dokumentum-, játék- és tv-játékfilmet, sorozatot rendezett, legtöbbjük forgatókönyvét is maga írta. Velencében, Krakkóban, Milánóban és más fesztiválokon nyert fődíjakat.
1953. Weszely Ernő, látássérült zongora-és harmonikaművész. Édesapja 4 évesen vitte egy vak kántorhoz zongorázni tanulni. A budapesti Vakok Általános Iskolájába került, tizenkét évig tanult zongorázni és kilenc évig harmonikázni. Először 1972 szeptemberében lépett színpadra, ötvenéves pályafutása alatt számos zenekarban játszott, sokan a Budapest Ragtime Band tagjaként ismerték meg. Az első harmonikáját 11 éves korában kapta karácsonyra az édesapjától, mint mondta, megtetszett neki, hogy a hangszer avatott kezekben zenekarszerűen képes megszólalni. A nyolcvanas évekre nemzetközileg is elismert muzsikussá vált, rendszeres fellépője volt a látássérült embereket megszólító rendezvényeknek.
Április 11.
1900. Márai Sándor, író, költő. Az Egy polgár vallomásai című önéletírása a magyar próza élvonalába emelte. Életművéért posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki.
1905. József Attila, költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Országos ismertséget Nem, nem soha! című versével szerzett.
Életében megjelent kötetei: Szépség koldusa, benne: Aratásban, Éhség, A jámbor tehén, Kukoricaföld, Csókkérés tavasszal.
Nem én kiáltok, benne: Nem én kiáltok, Megfáradt ember, Szegény ember balladája.
Nincsen apám, se anyám, benne: Tiszta szívvel, Ringató, Klárisok, Tedd a kezed, Áldalak búval, vigalommal.
Döntsd a tőkét ne siránkozz, benne: Nyár, Favágó.
Külvárosi éj, benne: Külvárosi éj
Medvetánc (Válogatott költemények): benne: Altató, Levegőt!, Kései sirató, Téli éjszaka, Reménytelenül, Elégia, Óda, Eszmélet, Mama.
Nagyon fáj, benne: A Dunánál, Nagyon fáj, Kész a leltár.
Halála után kiadásban megjelent művei utolsó költeményei: Thomas Mann üdvözlése, Születésnapomra, Tudod, hogy nincs bocsánat, (Talán eltünök hirtelen?), (Karóval jöttél?), (Ime, hát megleltem hazámat?).
Prózai művei Curriculum vitae – József Attila önéletrajza Szabad-ötletek jegyzéke. (Közzéteszi, jegyz. Stoll Béla) Kritikai művei Tanulmányok és cikkek (1923-1930. Szövegek) Műfordítói tevékenysége P. Bezruè, J. Wolker, V. V. Majakovszkij, Szergej Jeszenyin, Alekszander Blok, Émile Verhaeeren, Rimbaud, François Villon ?
1919. Lorenz Kornélia, szoprán operaénekes. 1946-ban debütált Siebel szerepében (Gounod: Faust). Főbb szerepei: Grófné (Mozart: Figaro házassága); Melinda (Erkel F.: Bánk bán); Mimi (Puccini: Bohémélet).
1930. Bradányi Iván, dalszövegíró, műfordító, író. Számos musicalt fordított, többek között az Ének az esőben, a New York, New York és a Zorba magyar szövegét írta. Ismertebb slágerei: Kovács Kati: Indián nyár, Cserháti Zsuzsa: Édes kisfiam, Vámosi-Zárai: Ketten az úton, Máté Péter: Ez majdnem szerelem volt, Almási Éva: Sétahajó, lágyan ring a Dunán.
Április 12.
1937. Hável László, színművész (Szomszédok sorozat mentőápolója)
1947. Boros Lajos, zenei szerkesztő, műsorvezető, aki a magyarországi reggeli rádiózás úttörője volt. 1972-ben a "Ki mit tud" első helyezett énekes-gitárosa lett, önálló esteket tartott. 1977-től musicalek társszerzője, 1985-től - többek között - a Z'ZI Labor, Napoleon Boulevard, Voga-Turnovszky, Pa-Dö-Dö, Repuclic menedzsereként és a Hungaroton könnyűzenei főszerkesztőjeként, 1989-től a Danubius Rádió szerkesztő-műsorvezetőjeként tevékenykedett, majd a Sláger Rádiónál műsorvezető, valamint több TV show szereplője volt. 1991-től "Szembeszél" címmel önálló rovata volt a Magyar Hírlapban. Musicaleiből (Trunkos Andrással): Fehérlófia, Megvert közművelő, A Didergő Királynő legkisebb fia, könyvei: Sakálok, Stage Pass, lemezei: Add nekem azt a régi hitem!, egy-egy dal a "Humorfesztivál" lemezről.
1952. Oszvald Marika, Kossuth-és Jászai Mari-díjas színésznő, operetténekes, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
1953. Váradi Béla, labdarúgó. 1977-ben az európai Ezüstcipő nyertese. Híres volt hatalmas erejű lövéseiről. A Vasas szurkolói rigmust is faragtak: "Béla, Béla, Béluska, úgy lő mint a géppuska…".
1986. Bogdányi Titanilla, színésznő, szinkronszínésznő. Gyermekkora óta szinkronizál. Az oroszlánkirály című mesében énekhang is volt.
(Forrás: www.mainapon.hu; www.wikipdia; Youtube; fotók: Google képkereső)