Április 13-19-ig
Történtek...
Április 14.
A könyvtárosok világnapja. Célja, hogy felhívja a figyelmet a könyvtárak és könyvtárosok nyújtotta értékekre. Ezen a napon a könyvtárak különböző programokat szerveznek a látogatóknak.
Április 15.
1910. Bánki Donát bejelentette szabadalmát a nyersolajmotorra. Bánki és Csonka János nevéhez fűződik a motorgyártás hazai bevezetése (Bánki-Csonka-motor), melynek legfontosabb újítása az 1893-ban szabadalmaztatott porlasztó, vagyis karburátor volt. A Ganznál töltött évek alatt sok saját találmánya és szabadalma volt, többek közt az elsőkerék-meghajtású autó, valamint a gőz- és a vízturbina.
1963. Először került adásba a TV Maci.
1989. Elkezdte a Danubius rádió a magyar nyelvű adásait. Hajnalban és éjszaka magyarul, napközben németül sugározott.
Április 16.
A hang (voice) világnapja
A közvetlen emberi kommunikáció hang útján történik, ami sok mindent elárul a közlőről, felfedi a hangulatát, érzéseit, lelkiállapotát. Ezért is nagyon fontos, hogy többet tudjunk a hangképzés mechanizmusáról.
Mi a hang? A beszéd legkisebb, tovább nem osztható egysége.
Mivel hozzuk létre a hangot? Az emberi testnek azokat a szerveit, amelyek a beszéd hangjait létrehozzák vagy módosítják, együttesen beszélő szerveknek nevezzük. Beszélés közben a hangképző szervek állandóan mozognak, a hangok képzése folyamatos.
A hangképző szervek a következők:
A beszéd hangjait általában kilégzéssel képezzük. A levegő a tüdőből elindulva, a légcsőn keresztül a gégefőnél találkozik a hangszalagokkal, melyeket a két kannaporc állít be, a hangképzéshez éppen szükséges helyzetbe. A toldalékcső rezonátorként módosítja a gégefőben keletkező hangot, zörejeket hoz létre (a mássalhangzók képzésekor), vagyis hangforrásként működik. A garat a gége folytatása, a száj-és orrüreg pedig a garat folytatása. A garat-és orrüreg rezonátorként működik. A szájüregnek több része van: a szájüreg (a fogak mögött) és a pitvar (a fogak előtt), ide tartozik az ajak, a fogak, a szájpadlás és a nyelv.
Az egyes beszédhangok képzésekor a beszélőszervek egy része passzív, más része aktív.
A hangképzés zavarai: tüdő és a hangszálak betegségei, légzőszervi betegségek; agy sérülései: afázia, dizartria, disztónia, alógia és a beszéd feldolgozásainak zavarai, stb., hallási zavarok: siketség, nagyothallás, középfülgyulladás, hallott beszéd értésének zavara (APD); artikulációs problémák: dadogás, pöszeség, szájpadhasadék, ataxia és az idegek sérülése. A Tourette-szindróma és a tikkek is érinthetik a beszédet. A verbális tikk egy szó gyakori közbeszúrását jelenti.
A világnap célja, hogy mindenki számára bemutassa, milyen óriási jelentőséggel bír a beszédhanga mindennapi életben, a művészetben, a biológiában. A Hang napja ösztönzi az embereket arra, hogy értékelje ezt a tudását és tegyen meg mindent a hangszálai és beszélőszerve egészségének megőrzésére. A kezdeményezés 1999-re nyúlik vissza, amikor az amerikai és európai fül-orr-gégészek, beszéd-és nyelvi patológusok javaslatot tettek az emberi hang fontosságának hangsúlyozására. Az első ilyen világnap 2002-ben volt, 2015-ben a térképen színessel jelzett országok vettek részt az ünnep megrendezésében.
Április 18.
1925. Megnyílt az első Budapesti Nemzetközi Vásár
1982. Ópusztaszeren felavatták a Nemzeti Történeti Emlékparkot, ami egy szabadtéri néprajzi múzeum és skanzen. A legismertebb kiállított mű Feszty Árpád: A magyarok bejövetele című körképe. További nagyméretű körképek fotói, 22 magyar történelmi személyiséget megszemélyesítő viaszbáb, néprajzi kiállítás, erdészeti és vízügyi kiállítás, valamint egy nomád park is látható, ahol lovasbemutatókat is szoktak tartani.
1984. Műemlékvédelmi világnap. Az ICOMOS civil szakmai szervezet, 1983 évi kezdeményezésére tartották meg először 1984-ben. Célja, hogy felhívja a figyelmet a műemlékvédelem fontosságára, lehetőségeire és szükségességére.
(Forrás: www.ezenanapon.hu; https://unnepnapok.com/vilagnapok.hu; Wikipedia, Youtube; fotók: Google Képkereső)