Április 13-19-ig
Születésnaposok
Április 13.
1894. Derkovits Gyula, posztumusz Kossuth-díjas festőművész, grafikus. (Dózsa fametszet sorozat).
1900. Lajtai Lajos, operettszerző, zeneszerző (Hétre ma várom a Nemzetinél)
1955. Bornai Tibor, zenész, a KFT együttes tagja
1956. Gerendás Péter, Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, előadóművész, szövegíró
1970. Csollány Szilveszter, olimpiai-, világ-és Európa-bajnok tornász. Gyűrűn érte el legnagyobb sikereit.
1970. Vashegy György, Liszt Ferenc-díjas karmester, a régizene kiemelkedő szakértője.
1982. Horvát Lili, filmrendező, forgatókönyvíró (Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre).
Április 14.
1886. Tóth Árpád, költő, műfordító. Milton, Shelley, Keats, Goethe, Rilke és Poe fordítója. Legismertebb versei: Esti sugárkoszorú; Jól van ez igy; Esti kertben…; Vasárnap; A parkban; A lelkem fáj…
1912. Polgár Dénes, Rózsa Ferenc-díjas, aranytollas újságíró, az "A HÉT" című tévéműsor főszerkesztője. Többek között az Esti Hírlap helyettes főszerkesztőjeként - eltöltött évek után 1958-tól az MTI tudósítója lett.
1943. Fenyvesi Csaba, háromszoros olimpiai bajnok vívó, rákkutató
1949. Berkes Zsuzsa, televíziós bemondó, műsorvezető, szerkesztő
1950. Eszterházy Péter, Kossuth-díjas író
1951. Déri János, riporter, televíziós műsorvezető, szerkesztő, az Ablak állandó műsorvezető-riportere. Szórakoztató műsort is vezetett Ez + Az címmel, ennek egyik népszerű rovata volt a selejtes termékeket ironikusan bemutató Pocsék Áruk Fóruma. Ő indította a Nulladik típusú találkozások című, paranormális jelenségekkel foglalkozó műsort is.
1955. Drahos Béla, Liszt Ferenc-díjas karmester, fuvolaművész
1958. Medveczky Krisztina, tornásznő, aki az 1972-es olimpia legfiatalabb résztvevője volt. Sporteredmények: Olimpiai bronzérem - összetett csapat. Világbajnoki bronzérem - összetett csapat.
Április 15.
1900. Lukáts Kató, grafikusművész, illusztrátor, érdemes művész (Gőgös Gúnár Gedeon)
1934. Bodrogi Gyula, Kossuth-díjas-és kétszeres Jászai Mari-díjas, színész, rendező, érdemes-és kiváló művész, a Nemzet Színésze. Filmjeiből: Üvegtigris; Előre!; Megint tanú; Bevégezetlen ragozás; Kismaszat és a Gézengúzok; Csak semmi pánik; Mese habbal; Szépek és bolondok; A koppányi aga testamentuma; Házasságból elégséges Színházi rendezései, szerepei: Charley nénje, Az ember tragédiája, Háry János, Kabaré, Koldusopera, Mindhalálig szex, Szeretem a feleségem.
Április 16.
1896. Makláry Zoltán, Kossuth-díjas színész, kiváló-és érdemes művész
1919. Fráter Gedeon, karmester. Kenessey Jenő mellett az Operaház legtöbbet foglalkoztatott balettkarmestere.
1932. Polyák Imre, olimpiai bajnok birkózó. Azzal került a nagy magyar sportlegendák hősei közé, hogy három olimpián volt ezüstérmes, majd eljutott a negyedikre, Tokióba is, ahol 1964-ben mégis megnyerte a hőn áhított aranyat a kötöttfogású birkózás pehelysúlyú versenyén. Életútja elismeréseként beválasztották a nemzetközi birkózó hírességek csarnokába. A Nemzet Sportolója lett, az évszázad birkózója, a fiatal nemzedék példaképe.
1963. Gesztesi Károly, színész
1973. Schnell Judit, Jászai Mari-díjas színésznő
Április 17.
1901. Adler Zsigmond, többszörös bajnok ökölvívó, edző, aki Papp Laci és Gedő György olimpiai bajnokok edzője volt. Kétszeres magyar bajnok, szövetségi kapitány.
1926. Molnár Dánielné, Ilcsi néni. Kozmetikus, aki az Ilcsi-féle kozmetikai szerek megalkotója .
1927. Örsi Ferenc, József Attila-díjas író, forgatókönyvíró (A Tenkes kapitánya)
1940. Pere János, dalénekes, a magyar szalonzenei dalok kutatója és előadója
1945. Konrád Ferenc, olimpiai bajnok vízilabdázó, edző és fogorvos. 183-szoros válogatott, 9-szeres bajnok, kétszer BEK-, valamint Szuper Kupa-győztes volt. Tagja volt az Universiade-győztes, az Eb-ezüstérmes, az Európa-bajnok, a vb-ezüstérmes, a világbajnok, az olimpiai bronzérmes, ezüstérmes és 1976-ban Montrealban az olimpiai-bajnok csapatnak.
1950. Kalocsay Miklós, színművész, szinkronszínész. A Kuckó című gyerekműsor első házigazdája.
1956. Takács-Nagy Gábor, hegedűs, karmester
1965. Bodnár Tibor, zenekarvezető, gitáros, szerző. A Ladánybene 27 zenekart 1985. augusztus 3-án egy építőtáborban alapította meg barátaival, ahol a tábor telefonszáma adta az ötletet. 14 albumot jelentettek meg, nevükhöz fűződik a jamaicai reggae zene hazai népszerűsítése.
Április 18.
1901. Németh László, Kossuth-díjas író, publicista (Gyász, Iszony)
1923. Sidó Ferenc, kilencszeres világbajnok asztaliteniszező, labdarúgó, edző, sportvezető.
1930. Kovács Dénes, Kossuth-és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze
1939. Ragályi Elemér, Kossuth-és Balázs Béla-díjas operatőr. Operatőre volt a Régi idők focija, a Kakuk Marci, a Bástyasétány 74, a Talpuk alatt fütyül a szél, a Szabadíts meg a gonosztól, a Ripacsok, a Dögkeselyű, a Miss Arizona, a Csók, anyu!, A nagy generáció, a Herkulesfürdői emlék című filmeknek. Továbbá az 1991-ben készült, Xavier Koller svájci rendező által készített, és a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat nyert A remény útja című, és az Emmy-díj nyertes 1996-os Raszputyin című filmnek is ő volt az operatőre.
1949. Buffó Rigó Sándor, cigányprímás, a 100 Tagú Cigányzenekar vezetője
1959. Csurja Tamás, bariton operaénekes
Április 19.
1828. Zsolnay Miklós, keramikus, a lukafai keménycserép manufaktúrából megalapította a Zsolnay Keménycserép Manufaktúrát.
1885. Gózon Gyula, Kossuth-díjas színész, kiváló művész.
1897. Kováts Terus, színésznő. Számos magyar filmben játszott epizódszerepet, rendszerint házsártos és szigorú feleségeket és anyákat vagy vidéki szókimondó asszonyságokat. Filmjei: Ünnepi vacsora, Fekete gyémántok, A Noszty fiú esete Tóth Marival, 300.000 pengő az utcán, Hotel Kikelet
1908. Harangozó Gyula, táncos, Kossuth-díjas koreográfus, balettmester
1928. Kazimir Károly, Kossuth-díjas rendező, színházigazgató, kiváló művész
1945. Soltész Rezső, énekes. 1963–tól amatőr zenész a Rangers együttesben. 1968–ban a Ki mit tud? után megalakult Corvina együttes vezetője volt. 1972-ben részt vett a táncdalfesztiválon. A Corvina megszűnése után 1978-ban megalapította az Oxigén együttest, 1979–től pedig szólóénekes lett. 1981-ben a Szóljon hangosan az ének! című slágerével aratott sikert.2000-ben vehette át Magyar Köztársaság Elnökének Aranyérmét példamutató, kiváló, művészi tevékenységéért és a szellemi fogyatékosok jobb társadalmi beilleszkedéséért tett tevékenységéért.
1945. Kovács Zsuzsa, Jászai Mari-díjas színésznő
1955. Regőczy Krisztina, jégtáncos, kilencszeres magyar bajnok.
1967. Hrutka Róbert, Artisjus-díjas zenész, zeneszerző, producer
(Forrás: www.mainapon.hu; www.wikipdia; Youtube; fotók: Google képkereső)