Október 6-12-ig
Történtek...
Október 6.
Aradi vértanúk napja
Az aradi vértanúk az a tizenhárom magyar honvédtiszt (12 tábornok és 1 ezredes), akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek. Bár ezen honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.
A tizenhárom aradi vértanú arcképe Barabás Miklós litográfiáján:
Knezić Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos, Lahner György, Poeltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos
Ugyanezen a napon végezték ki Pesten az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost.
Építészek világnapja
A jeles nap arra hívja fel a figyelmet, hogy az épületek tervezői nem csupán társadalmilag hasznos, de művészi értékű munkát is végeznek. Több építészeti díjkiosztó ceremónia is ezen a napon zajlik világszerte.
Magyarországon ezen a napon adják át a Pro Architectura díjat, amelyet a hazai építészeti kultúra népszerűsítésében és szemléletformálási tevékenységben, a minőségi épített környezet létrehozásában, az építészeti értékek megőrzésében élen járó szakemberek kapnak meg.
Leghíresebb magyar építészek:
Pollach Mihály: magyar klasszicista építészet egyik nagymestere. Életének fő műve a Magyar Nemzeti Múzeum épülete.
Hild József: a hazai klasszicista építészet egyik legnagyobb alakja, a reformkori Pest arculatának kialakításában meghatározó szerepet játszott építész. Jelentős épületei: Esztergomi bazilika (részben), Szent István-bazilika, Főszékesegyházi Könyvtár, Gerbeaud-ház
Ybl Miklós: Lovag Ybl Miklós György Ignác magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője. Legismertebb művei a budapesti Magyar Állami Operaház, a Fővámház, a Várkert Bazár, a Szent István-bazilika vagy a Szeplőtelen fogantatás templom.
Dr. Hauszmann Alajos: kiemelkedő magyar építész, egyetemi tanár és a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, aki a historizmus stílusirányzat egyik legtermékenyebb képviselőjeként számos neves épületet tervezett, köztük a Budavári Palota jelentős részét.
Steindl Imre: a magyar Országház tervezője, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A 19. század második felének, de különösen a századvégnek Ybl Miklós és Schulek Frigyes mellett legjelentősebb építésze.
Lechner Ödön: a magyar stílusú szecesszió úttörője, királyi tanácsos, a Ferenc József-rend lovagja. A magyar építészet kimagasló egyénisége. Öt fő műve: a kőbányai Szent László-templomot, a kecskeméti Városházát, a budapesti Iparművészeti Múzeumot, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet épületét és a Posta takarékpénztárat tekinti; ezek az UNESCO világörökségi jelöltlistáján is szerepelnek. Mindezen épületeinek mindegyikét keleties, színes ornamentika, mégis fegyelmezett szerkezet jellemzi.
1926. Budapesten felavatták a Batthyány-örökmécsest, amely a szabadság jelképe lett. Azon a helyen áll, ahol Batthyány Lajost, Magyarország első független miniszterelnökét kivégezték. Az emlékművet Pogány Móric tervei alapján készítették.
Október 4-10. Világűr hete: egy olyan nemzetközi ünnep, amelyet évről évre világszerte megtartanak. A WSW (World Space Week) hivatalos meghatározása szerint "a tudomány és a technológia nemzetközi ünnepe és hozzájárulása az emberi állapot javításához". A dátumok megválasztása az űrtörténet két kiemelten fontos dátumának felismerésén és összekapcsolásán alapul.
Az egyik a "Szputnyik-1", az ember által készített műhold 1957. október 4-én először világűrbe felemelkedése. Az emberiség számára ezzel kezdődött a világűrben tevékenykedés világkorszaka. A másik az "Outer Space Treaty" (nem használt magyar fordítással Világűr szerződés), hivatalos magyar nevén Szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket. Ezen szerződés 1967. október 10-én lépett hatályba.
Az ENSZ Közgyűlése 1999. december 6-án évenként tartandó ünnepnek nyilvánította az október 4. és 10. közötti emlékhetet. Az ünnepi évsorozat a 2000. évvel kezdődött el. 2000. november 2-a óta a korábban tervezett független űrállomások, az orosz Mir–2, az amerikai Freedom űrállomás és az európai Columbus laboratórium egyesítésével létrehozott "Nemzetközi Űrállomás" állandó emberi jelenléttel, legkevesebb kéttagú személyzettel lakik a világűrben, s velük űrlakó is lett az emberiség.
Október 7.
1959. Először közvetítettek képeket a Hold túlsó oldaláról
Habitat Világnap:
A habitat ökológiai kifejezés: egy faj populációt alkotó egyedeinek az élőhelyben elfoglalt helye.
Az ENSZ Emberi Települések Központja (Habitat, székhelye: Nairobi) létrehozását a világ szegényeiért való aggodalom motiválta. Fő célkitűzése, a települések életkörülményeinek javítása. A világnappal a népek figyelmének felébresztése volt az elsődleges elképzelés annak érdekében, hogy mindenki részére biztosítani lehessen, mert biztosítani kell, az egyik legelemibb jogot: az emberi életre alkalmas otthont és lakáskörülményeket.
Október 8.
1902. Átadták a Steindl Imre által tervezett Országházat
Steindl megvalósult terve a historizáló eklektika jegyében született, barokk alaprajzú, barokk tömeghatású épület, részleteiben alapvetően neogótikus stílusú. Ez a monumentális épület a bécsi neogótika szellemében épült, világosan érzékelhető rajta Steindl bécsi mesterének, Friedrich von Schmidtnek hatása. Schmidt centrális elrendezésű Bécs-Fünfhaus-i templomát rajnai gótikus stílusban építette, s ennek kupolája nagy hatással volt Steindl Imrére, amikor a budapesti Országház kupoláját megtervezte. Ugyanekkor Steindl teljességgel egyedit alkotott, amikor a barokk alaprajzot és tömegkompozíciót szintetizálta a tiszta csúcsíves neogót építkezési stílussal. Az épület mind külső tömeghatásában, mind belső enteriőrjében méltán tekinthető a 19–20. század fordulója egyik nagy alkotásának az európai kontinensen. Az Országház éppen úgy hazánk fővárosát reprezentáló épületté vált, mint Sir Charles Barry londoni parlamentje a brit fővárosnak.
A magyar állam ezeréves fennállásának alkalmából, annak millenniumi esztendejében, 1896. június 8-án tartotta az új, még épülő parlamenti épületben az Országgyűlés első ülését.
Az építkezés
Az Országház építésének feltétele volt, hogy kizárólag hazai építőanyagokat használjanak fel. Kivétel a főlépcső mellett található nyolc, egyenként hat méter magas márványmonolit, amelyeket Svédországból hozattak (összesen 12 ilyen oszlop készült, a másik négy a londoni Parlamentben található). Az építkezés 1885-től 1904-ig tartott, azaz a tervező az épület teljes befejezését már nem érhette meg. Az első kapavágás 1885. október 12-én történt a Tömő-tér talaján, az építkezés során tizenhét éven keresztül átlagosan ezer ember dolgozott, 176 000 köbméternyi földet mozgattak meg; 40 millió téglát, félmillió díszkövet, 40 kg aranyat használtak fel.
Bár az épület felavatása már 1894-ben megtörtént, akkor még nem volt készen, sőt még 1902-ben sem, amikorra már a parlament mindkét háza ideköltözött. Az építkezés 1904-ig tartott.
Maga az épület 268 m hosszú, 123 m széles és 96 m magas, alapterülete 17 745 négyzetméter, térfogata 473 000 köbméter. Központi eleme a kupola, amelynek két oldalán emelkedik a képviselőház (ma az Országgyűlés) és a volt főrendiház (ma Kongresszusi terem) ülésterme. Az épületnek 27 kapuja van, belül 29 lépcsőház és 13 személy- és teherlift szolgálja a közlekedést és a szállítást. Az épületben valamivel több mint 200 irodahelyiség található.
A 2014-ben megnyitott látogatóközpont
A Duna felőli oldal a főhomlokzat, de a hivatalos főbejárat a Kossuth Lajos térről nyílik. Kívül 90, belül 152, összesen 242 szobor van a falakon, jeles alkotók freskói, festményei is ékesítik az Országházat. A díszítéseknél felhasznált 22-23 karátos arany összmennyisége hozzávetőleg 40 kilogramm.
Európa egyik első távfűtött épülete: A Balassi Bálint utca 1–5. számon álló – szintén Steindl Imre által tervezett és a közelmúltban felújított – Tisza Lajos Irodaház udvarán 1899-ben helyezték üzembe az azóta több korszerűsítésen is átesett kazánházat. A szellőzést és a klimatizálást pedig a Kossuth téri két légbeszívó aknából, alagutak rendszerén keresztül bevezetve oldják meg.
A 2000. évi I. törvény rendelkezése alapján 2001 óta az Országházban van kiállítva a Szent Korona és a többi koronázási jelvény (a koronázási palást kivételével). A korona 1978 óta a Magyar Nemzeti Múzeumban volt megtekinthető; a törvény szövege szerint az ünnepélyes áthelyezéssel "Magyarország méltó helyére emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezi".
Látnivalók az Országházban
Díszlépcső
Kupolacsarnok és a körülötte elhelyezkedő termek
A képviselőházi ülésterem
A volt főrendiházi ülésterem
A Delegációs terem
A köztársasági elnök fogadószobái
Az Országgyűlési Könyvtár
A Szent Korona és a koronázási ékszerek
Magyar festők alkotásai az Országházban, köztük Munkácsy Mihály: Honfoglalás című műve (1893)
Országgyűlési Múzeum
1946. Megtartotta első koncertjét a Tátrai Vilmos alapította vonósnégyes
A már fiatalon tevékeny, sőt mozgalmas zenei életet élő Tátrai Vilmos 1946-ban Lajtha László ösztönzésére alakította meg vonósnégyesét a Rádiózenekar és a Székesfõvárosi Zenekar szólamvezetőiből. Az első hegedűs maga volt, a második hegedűs Rényi Albert, mélyhegedűn Iványi József, gordonkán pedig Dénes Vera játszott. A kvartett 1946. május 12-én mutatkozott be egy rádiós stúdiókoncerten, ahol Szergej Prokofjev 1941-ben írt 2. vonósnégyesét mutatták be. Az együttes azonnal a zenei élet figyelmének központjába került, Szabó Ferenc ezt írta az Új Szóban megjelent kritikájában: "Kellemes meglepetés volt az első hegedű szólamát előadó Tátrai Vilmos vérbeli kamarazenészt eláruló játéka. Remélhetően ezen szereplése nem véletlen kirándulás volt csak a kamarazene területére." A fiatal vonósnégyesnek 1947-ben már saját bérleti ciklusa volt, 1948 őszén megnyerte a nemzetközi Bartók-versenyt és a vele járó 12 000 forintot.
A Tátrai-vonósnégyesnek hatalmas repertoárja volt, gyakorlatilag a teljes kvartettirodalmat műsorukon tartották, és rengeteg hangfelvétel készült velük. Fontos szerepet játszottak Bartók Béla és Weiner Leó műveinek a magyar koncertéletbe való visszahozatalában. A második világháború után, 1954-ben, ők játszottak először Dohnányi-művet magyarországi hangversenyen. 1955-ben, Bartók halálának tizedik évfordulója alkalmából, Magyarországon először az ő jóvoltukból hangzott el ciklusszerűen Bartók hat vonósnégyese. A kvartett a 20. század második felének nemzetközi viszonylatban is egyik legjelentősebb együttesévé vált. A klasszikus vonósnégyes-irodalmon kívül több mint kilencven 20. századi szerző műveit játszották, és szinte minden jelentős magyar zeneszerző írt darabot az együttes számára. Haydn és Bartók műveinek felvételeit a mai napig a legjelentősebbek között értékeli a nemzetközi kritika, kiemelve rendkívül finom, bensőséges hangzásukat. Több ezer hangversenyen léptek fel, száznál több hangfelvételt készítettek. A vonósnégyesben az évek folyamán cserélődtek a tagok, második hegedűsként Szűcs Mihály, majd Várkonyi István, brácsásként Konrád György, gordonkásként pedig Banda Ede váltotta az alapítókat.
A vonósnégyes tagjai 1958-ban megkapták a Kossuth-díj II. fokozatát (ekkor Banda, Iványi, Szűcs és Tátrai voltak a kvartett tagjai).
1970. Bemutatták Szabó István Szerelmesfilm című alkotását
Október 9.
Postai világnap:
1874. október 9-én alapították az Általános Postaegyesületet, melyet később Egyetemes Postaegyesületnek neveztek. Az egyesület a nemzetközi postaszolgálat összehangolása, továbbfejlesztése érdekében jött létre. A fő célkitűzése az volt, hogy az elzártabb települések is bekapcsolódhassanak ebbe a szolgáltatásba. A 22 alapító ország között volt Magyarország is. Az egyesület 1948-tól az ENSZ szakosított intézménye, jelenleg több mint 160 ország a tagja. A modern posta már nem elégedhet meg a hagyományos szolgáltatásokkal, alkalmazkodnia kell a kihívásokhoz.
Október 10.
Halálbüntetés elleni harc világnapja:
A halálbüntetés elleni európai és világnap alkalmából az Európai Unió (EU) és az Európa Tanács ismételten határozottan leszögezi, hogy mindenkor, mindenhol és minden körülmények között megingathatatlanul ellenzi a halálbüntetést és annak újbóli bevezetését is.
A halálbüntetés embertelen és megalázó büntetés, az emberi méltóság végső megtagadása. Nem bír visszatartó erővel a bűncselekményekkel szemben, és visszafordíthatatlanná teszi az igazságszolgáltatás tévedéseit.
Felszólítják a halálbüntetést alkalmazó valamennyi államot, hogy kezdeményezzenek nyílt és demokratikus vitát a halálbüntetés eltörléséről. Ezt szem előtt tartva az államoknak javítaniuk kell az átláthatóságot és a halálbüntetési eljárásra, szakpolitikára és gyakorlatra vonatkozó pontos információkhoz való hozzáférést.
1903. Megnyitották (a régi) Erzsébet hidat Budapesten
Október 11.
Túlsúly elleni harc világnapja
Ezen a napon az elhízás veszélyeire hívják fel a figyelmet. A világon számos sporteseménnyel és táplálkozástudatossági tanáccsal segítik az elhízásban szenvedő embereket és nyújtanak segítséget az egészséges fogyásban.
1958. Megalapították a Balázs Béla-díjat
A Balázs Béla-díj állami kitüntetés, amit a Nemzeti Kulturális Minisztériumának minisztere adományoz a mozgógép területén kifejtett kiemelkedő alkotótevékenység, valamint művészeti és tudományos teljesítmény elismerésére. A díjat évente tíz személy kaphatja, átadása pedig március 15-én történik. A kitüntetett adományozást igazoló okiratot és érmet kap. Az érem kerek alakú, bronzból készült, átmérője 80, vastagsága 8 milliméter. Az érem Ágh Fábián Sándor szobrászművész alkotása, egyoldalas, Balázs Béla domború arcképét ábrázolja, és BALÁZS-BÉLA-DÍJ felirattal van ellátva.
Balázs Béla (Szeged, 1884. augusztus 4. - Budapest, 1949. május 17.) író, költő, filmesztéta, filmrendező, kritikus, filmfőiskolai tanár. A 20. század magyar kultúra egyik jeles egyénisége,, akinek műveinél is jelentősebb a szellemi hatása - többek között - a barátaira (Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lukács György, Fülep Lajos, Hauser Arnold, Mannheim Károly) és a felmesztétikára.
2001. Átadták a Párkányt és Esztergomot összekötő, újjáépített Mária Valéria hidat
Október 12.
1902. A magyar labdarúgó-válogatott első hivatalos mérkőzését játszotta Bécsben, ahol az osztrákok 5:0 arányú győzelmet arattak. Hajós Alfréd a magyar csapat balösszekötője volt.
(Forrás: www.ezenanapon.hu; www.vilagnapok.hu; Wikipedia, Youtube; fotók: Google Képkereső)