Március 9-15-ig 

Születésnaposok

Március 9.

1936. Dömölky Lídia, hétszeres magyar bajnok, olimpiai bajnok, négyszeres világbajnok tőrvívó. 1960-ban és 1968-ban az olimpián tagja volt az ezüstérmet szerzett női tőrcsapatnak, míg az 1964-es tokiói olimpián a női tőrcsapattal aranyérmet szerzett

1948. Lovász László matematikus, szoftverfejlesztő, a számítógép-tudomány kutatója. Magyar Szent István-renddel, Magyar Corvin-lánccal kitüntetett Abel-és Wolf-díjas, Széchenyi-és Bolyai-díjas, valamint Bolyai János alkotói díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia és az amerikai National Academy of Scince rendes tagja.

1956. Nébald György olimpiai bajnok kardvívó. 1993-ban fejezte be aktív pályafutását. Ötvenötször szerepelt a válogatottban.

1957. Bajor Imre színművész, humorista, showman. Fellépései előtt egész életében lámpalázas volt, fontosnak tartotta, hogy minden este megnyerje a közönség szívét. A fellépés előtti stresszről így nyilatkozott: "Ha már nem lenne, akkor abba kéne hagynom a pályát". Egészsége 2011 elején megrendült, többszöri gyógykezelés után 2014. augusztus 6-án reggel hunyt el.

Díjai: Magyar Köztársaság Érdemrend kiskeresztje, Karinthy-gyűrű, Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztje

Március 10.

1930. Iharos Sándor, atléta, aki 1995-ben a világ legjobb sportolója volt. 9 világcsúcsot állított fel. Magyarországon a mai napig ő az egyetlen, aki megkapta a világ legjobb sportolója elismerést. Abban az évben hat világcsúcsot futott.

1934. Kulcsár Gergely olimpiai ezüst-és bronzérmes gerelyhajító. Négy olimpián vett részt. Három olimpián ő volt a magyar csapat zászlóvivője. Tizenkétszer volt magyar bajnok, gerelyhajításban többször megjavította a magyar csúcsot. Ő volt az első magyar gerelyhajító, aki 80 méteren felül dobott.

1946. Venczel Vera, Jászai Mari-díjas színésznő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Érdemes és kiválóművész.

1946. Lóránt Zsuzsa, Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, műfordító

1956. Falcsik Mari költő, könyvszerkesztő, műfordító

1959. Szabadi Vilmos hegedűművész, aki egy 1778-ban készült hegedűn játszik. Kétszeres MIDEM, Prima, HUNGAROTON és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, és tanár.

Március 11.

1906. Bánhidi László színész ("Matula bácsi)

1943. Lukáts Andor, Kossuth-díjas színész, rendező, színházigazgató, érdemes művész

1953. Bölöni László labdarúgó, edző

1981. Dancs Annamari erdélyi magyar énekesnő

Március 12.

604. Nagy Szent Gergely ünnepe

A tudósok, tanárok, tanulók, iskolák, valamint a zene védőszentje, s az ő nevére utalnak a gregorián énekek, bár ennek vitatott történelmi alapja. Járványok idején mai is az ő közbenjárásáért fohászkodnak. Egy személyben őt tartják az utolsó ókori, illetve az első középkori pápának. Gergelyjárásnak is nevezik ezt a napot. Ilyenkor a diákok házról házra járva jelmezesen vonultak fel, adományokat gyűjtöttek az iskolájuknak és új diákokat toboroztak.

1836. Paulai Ede, színész, rendező, műfordító, szakíró. A Nemzeti Színház igazgatója volt. Nevéhez fűződik a Csongor és Tünde, valamint Az ember tragédiája első színrevitele. Jelentősek Goethe, Racine, Schiller és Beaumarchais színműveinek fordításai.

1911. Kiss Manyi színésznő, Kossuth-és Jászai Mari-díjas érdemes és kiválóművész. Kabaréfigurák, szubrett-, énekes-táncos, prózai, drámai és filmszerepek alakításával vált emlékezetessé. Ismertebb filmjei: Kiskrajcár; Hintón járó szerelem; Körhinta; Mici néni két élete.

1934. Moldova György, Kossuth-díjas író, aki elsősorban riportokat és szatírákat írt, a legolvasottabb kortárs író volt. Karinthy-gyűrűs, Prima Primissima díjas és kétszeres József Attila-díjas, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Legnépszerűbb művei: A szent tehén; Akit a mozdony füstje megcsapott; Ferencvárosi koktél; Magyar atom; Akar velem beszélgetni?

1937. Horváth Zoltán kardvívó.

1947. Fenyő Miklós, rock and roll énekes, zenekarvezető, billentyűs, a Hungária együttes alapítója.

1976. Mohamed Aida világbajnoki ezüstérmes, Európabajnok magyar tőrvívó.

Március 13.

1850. Donáth Gyula szobrászművész, aki a Tatabányánál található Turul szobrot készítette.

1885. Mező Ferenc tanár, aki az 1928-as amszterdami szellemi olimpián aranyérmet és babérkoszorút nyert az "Az olimpiai játékok története" c. munkájával. 1947-ben a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke, 1948-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja lett.

1899. Kodolányi János író, újságíró.

1906. Hernádi Lajos Kossuth-díjas zongoraművész, zenepedagógus.

1947. Tunyogi Péter, a P. Mobil együttes egykori énekese és a Tunyogi Rock Band frontembere.

1968. Malek Andrea, többszörös Artisjus-díjas és EMeRTon-díjas színésznő, énekesnő.

1983. Tompos Kátya, Jászai Mari-díjas színésznő, énekesnő.

Március 14.

1769. Kármán József író. Fő műve, a Fanni hagyományai című regény az ún. levélregény műfaját képviseli a magyar irodalomban. A napló- és levélformában írt szentimentális regény rendkívül finom lélektani elemzésével tűnik ki.

1910. László Gyula, Széchenyi-díjas régész-történész, képzőművész

1939. Szegedi Molnár Géza színész, parodista

Március 15.

1883. Egry József, avantgárd festő, aki elsősorban expresszionista, és konstruktív stílusban alkotott.

1892. Komjádi Béla sportvezető, vízilabdázó, edző, sportújságíró. Vezetésével 1932-ben a magyar vízilabda-válogatott Los-Angelesben olimpiai bajnokságot nyert. Elsőként foglakozott utánpótlás nevelésével.

1911. Donászy Magda író, költő. Mesekönyveket és mesés verseket írt. A Magyar Rádió munkatársa is volt, gyermekek számára készített műsorokat, színdarabokat.

1913. Solti Bertalan Kossuth-díjas színész, érdemes művész. A magyar és világirodalom legszebb drámai szerepeit alakította (Bánk bán, Petur; Lucifer). Ismert filmjei: Simon Menyhért születése, Egri csillagok, Két félidő a pokolban.

1927. Mednyánszky Ági színésznő, táncosnő, az 1957-ben indult Magyar Televízió legelső bemondónője. Országos népszerűségét többek között a Szabó család Icujaként érte el.

(Forrás: www.mainapon.hu; www.wikipdia; Youtube; fotók: Google képkereső)