Március 23-31-ig 

Történtek...


Március 23.

Ejtőernyősök napja: 1918. március 23-án ugrott ki egy német gyártmányú repülőgépből a magyarok közül elsőként vitéz Boksay Antal főhadnagy, Olaszország fölött. Ezt a jeles alkalmat ünnepeljük 2003. óta a magyar ejtőernyősök tiszteletére különféle játékos rendezvények, versenyek megtartásával.


Meteorológiai világnap: az 1873-ban alapított Nemzetközi Meteorológiai Szervezet utódaként 1950. március 22-én Genfben megalakult a Meteorológiai Világszervezet (WMO). Másnap életbe lépett a szervezet alapokmánya, melynek emlékére határozták el 1960-ban a Meteorológiai Világnap megünneplését. Az időjárás, az éghajlat és a vízkörforgás nem ismer nemzeti vagy politikai határokat, ezért elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés. Ez a filozófia vezérli a meteorológiai világközösség munkáját 1873. óta, és ez az irányadó a jövőben is. A nemzeti meteorológiai és hidrológiai szolgálatok szabványosított adatgyűjtést végeztek, amellyel megalapozták az általunk ma már természetesnek tartott időjárás-előrejelzéseket.


Március 24.

A Tuberkulózis (TBC) elleni küzdelem világnapja. A tuberkulózis (tbc, más néven: gümőkor, tüdőbaj) egy baktérium által okozott megbetegedés, mely Magyarországon a kötelező védőoltásnak köszönhetően ritkán fordul elő, de évi néhány száz esettel még mindig jelen van. A betegség megelőzhető és gyógyítható, azonban nem megfelelő terápia esetén halálhoz vezethet.

A tbc a történelem során az egyik legtöbb halálesetet okozó bakteriális fertőzés volt. A tbc elleni küzdelem világnapja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére 1982 óta minden évben március 24. – ezen a napon jelentette be berlini előadásán a tuberkulózist okozó baktérium felfedezését Robert Koch 1882-ben. A világnap alkalmából megemlékeznek a tbc fertőzés egészségügyi, szociális és gazdasági hatásairól és következményeiről, valamint a fertőzés felszámolásáért szükséges lépésekre hívják fel a figyelmet.


Március 25.

A magzatgyermek napja: Az élet csodáját és a várandósságot ünnepeljük március 25-én, a magzatgyermek világnapján. A méhen belüli kilenc hónap az egész létezést meghatározó szakasz, ami alatt egyetlen sejtből fejlődik ki az átlagosan 50 cm hosszú és 3200 grammos újszülött. A magzatgyermek napja alkalmából megnézzük, hogyan készülhetünk tudatosan a gyermekvállalásra, és mit tehetünk már a várandósság előtt leendő csemeténk egészségéért.

A fogantatástól számítva egy kis élet növekszik bennünk, akit a 10. héttől már nem embriónak, hanem magzatnak hívunk. Tudatos tervezéssel már a várandósság előtt is sokat tehetünk leendő magzatunk egészségéért, majd örömmel figyelhetjük a születendő gyermek méhen belüli fejlődését is.


1983. Kibocsátották az 1000 Ft-os bankjegyet

A dokumentumszabadság világnapja: Ez az érdekes jeles nap az ODF Alliance nevű szövetség kezdeményezése, akik a szabad dokumentumformátumok, nyílt szabványok népszerűsítését tűzték ki célul. Akkor van dokumentumszabadság, ha bárki szabadon hozhat létre, küldhet vagy menthet el elektronikus domumentumokat anélkül, hogy egy cég a markában tartaná a módszert.


Március 27.

1909. Bánki Donát bejelentette szabadalmát, a hydrokompresszorra. Bánki és Csonka János nevéhez fűződik a motorgyártás hazai bevezetése (Bánki-Csonka-motor), melynek legfontosabb újítása az 1893-ban szabadalmaztatott porlasztó, vagyis karburátor volt. A Ganznál töltött évek alatt sok saját találmánya és szabadalma volt, többek közt az elsőkerék-meghajtású autó, valamint a gőz- és a vízturbina. Bánki 1899-től haláláig a Műegyetemen oktatott. A Gépipari Tudományos Egyesület 1955-ben Bánki-emlékérem néven 3 fokozatú, díjazással egybekötött, évenként kiosztásra kerülő műszaki kitüntetést alapított.


Március 28.

A Föld órája - Adj egy órát a Földnek

Mivel töltenél 60 percet, ami neked és a bolygónak is jó? 20:30-kor kapcsolj ki mindent egy órára!


Március 29. 

Óraállítás. Nyári időszámítás kezdete

Magyarországon 1980. óta március utolsó vasárnapján hajnali 2-kor 3-ra állítjuk az órákat. Az óraátállítás célja az volt, hogy a nappalok minél jobban egybeessenek az emberek megszokott ébrenléti idejével, ami átlagosan reggel héttől este tízig tart. Az óraátállítás először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítás érhető el. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. A nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart. A vélemények ma már megoszlanak a téli-nyári időszámítás kapcsán, mivel energiafogyasztási szokásaink nagymértékben megváltoztak. A legújabb számítások szerint már nem lehet az óraátállítással energiát megtakarítani.


Március 31. 

1951. Megalapították a Magyar Állami Népi Együttest

A Magyar Állami Népi Együttes (MÁNE) hivatalosan 1951-ben alakult meg a 79/1951. (III. 31.) MT rendelettel, a magyar népzene, néptánc és népművészet hiteles színpadi tolmácsolása céljából a Hagyományok Háza szerint. Az együttes első önálló, nagy bemutatója 1951. május 14-én volt a Városi Színházban (ma Erkel Színház) a Wikipédia szerint. 

  • Alapító: A tánckar alapítója és művészeti vezetője Rábai Miklós volt a Wikipédia szerint.
  • Felépítés: Az együttes három fő egységből állt: tánckar, énekkar és zenekar a Hagyományok Háza szerint.
  • Küldetés: A magyar nyelvterület folklórkincsének gyűjtése, feldolgozása és színpadra állítása a Nemzeti Táncszínház szerint. 

A 75 éve működő együttes azóta is a magyar népművészet egyik legkiemelkedőbb képviselője, a hagyományt és a modernitást ötvözve.


(Forrás: www.ezenanapon.hu; https://unnepnapok.com/vilagnapok.hu; Wikipedia, Youtube; fotók: Google Képkereső)