Március 23-29-ig
Születésnaposok
Március 23.
1897. Hamvas Béla, posztumusz Kossuth-díjas filozófus, esszéíró, író. Művei: "A magyar Hüperion", "A láthatatlan történet", "Scientia sacra" első része, "A bor filozófiája", "Az Egyetemi Nyomda Kis Füzetei", "Anthologia humana - Ötezer év bölcsessége", "Karnevál", "Unicorniis", a "Szilencium", "Titkos jegyzőkönyv", "Mágia Szútra", "Patmosz", "Az ősök nagy csarnoka", "Szarepta", "Szilveszter", "Scientia sacra" második része, "Ugyanis", "Bizonyos tekintetben" és az "Öt meg nem tartott előadás a művészetről".
1927. Békés Itala, Kossuth-és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész
1927. Békés András, Kossuth-és Erkel Ferenc-díjas operarendező, pantomimművész
1941. Richly Zsolt, Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, animátor, grafikus (Kockásfülű nyúl, Háry János), érdeme és kiváló művész
1941. Verebes József, labdarúgó, edző, mesteredző, akit Mágusnak is n eveztek.
Március 24.
1844. Arany László, népmesegyűjtő, költő, Arany János fia. Legjelentősebb műve: A délibábok hőse című verses regény. Ismert költeménye: A hunok harca és a Tűnődés.
1938. Ágh István, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-és Jászai Mari-díjas költő, író, műfordító.
1943. Schwajda György, drámaíró, rendező
1948. Szegő András, Prima Promissima-díjas újságíró, publicista, "az interjúkirály". A Képes Sport és a Sport Plusz újságírójaként szakterülete a birkózás, a súlyemelés és az ökölvívás volt. 1994-től a Nők Lapja szerzője volt. 2003-ban jelent meg Magánybeszélgetések című interjúkötete, majd öt évvel később Antal Imréről szóló könyve. Az írás mellett színészkedett is, kisebb szerepeket játszott a Redl ezredes, a Sorstalanság, és a Zsaruvér és csigavér 3. részében.
1958. Funtek Frigyes, színész, rendező
1968. Szalay Gyöngyi, olimpiai bronzérmes vívó
1991. Tolvai Renáta Tímea, énekesnő, színésznő
Március 25.
1881. Bartók Béla, világhírű zeneszerző és népdalgyűjtő. Bartók Béla a pozsonyi gimnazista-évek után 1899-ben került Budapestre, a Zeneakadémiára. Itt ismerkedett meg Kodály Zoltánnal, akivel életre szóló, szoros szakmai és baráti kapcsolata alakult ki. Bartók egyszerre volt népzenekutató, zenetanár, zongorista és zeneszerző. Egyedi zenei stílusa a magyar népdalok és a modern európai irányzat ötvözetéből alakult ki. Legismertebb művei: A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin. Bartók rendszeresen kutatott és turnézott is külföldön. 1924-ben kutatásai eredményeiről sikeres könyvet adott ki "A magyar népdal" címmel, 1934-től pedig Kodállyal együtt a Magyar Tudományos Akadémián dolgoztak egy népzenei kiadvány összeállításán.
1926. Papp László, ökölvívó, háromszoros olimpiai bajnok, kétszeres Európa-bajnok, és a profik között is Európa elsőszámú öklözője volt. Futballistának készült, majd mégis ökölvívó lett, édesapja intése ellenére: "Édes fiam, ha pofon kell, csak szólj, adok én neked minden este lefekvés előtt!" Érdekesség, hogy Papp Lászlót előbb láthatták külföldön öklözni, mint itthon. 1945. szeptember 13-án Bécsben az 1. menetben kiütötte az osztrák Böhmöt, majd október 6-án következhetett a hazai bemutatkozás, amikor a nézőtérről hívták fel, mert a csepeli Bicsáknak nem volt ellenfele. Kiütéssel győzött a 2. menetben a hatszoros bajnok ellen. 1948-tól négy éven keresztül nem talált legyőzőre. Azokban az időkben az számított jó ökölvívónak, aki kibírta ellene kiütés nélkül. Közben még egy súlycsoportváltás is belefért, legyőzni itt sem tudták. 1953-ban aztán becsúszott egy vereség, de ez sem törte meg a lendületét, és a következő két évben, azokon a versenyeken, ahol indult, csak az ő kezét emelték magasba. Harmadik olimpiája előtt (1956-ban) a lengyel Pietrzykowski ellen elszenvedte élete egyetlen kiütéses vereségét. Amatőrként összesen 193 mérkőzésből 183-on győzött 2 döntetlen és 8 vereség mellett. 1957-ben engedélyezték profi pályafutását, 27 diadal, 2 döntetlen, Európa-bajnoki cím a mérlege, amit Chris Christiansentől szerzett meg 1962. május 16-án Bécsben. Hatszor sikerült megvédenie elsőségét.
1931. Sík Ferenc, Kossuth-és Jászai Mari-díjas rendező, érdemes-és kiváló művész
1952. Juszt László, újságíró
1964. Bochkor Gábor, riporter, műsorvezető. A magyar kereskedelmi rádiózás egyik legmeghatározóbb alakja.
Március 26.
1918. Basilides Zoltán, színész
1919. Zsoldos Imre, trombitaművész, a Magyar Rádió Tánczenekarának majd az ebből alakult Stúdió-11-nek volt a zenekarvezetője, szólistája.
1926. Kallós Zoltán, a Nemzet Művésze, kétszeres Kossuth-díjas, Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő, a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti, Néprajzi Tagozatának tagja.
1934. Harkányi Endre, Kossuth-díjas színész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Népszerű szinkronszínész, többek között a "Nyolcvan nap alatt a Föld körül Willy Foggal" c. rajzfilmben a (Rigodon), Mézga Géza és a Vízipók csodapók Keresztesének magyar hangja volt.
1947. Esze Jenő, zongoraművész, zeneszerző, a Fantázia szalonzenekar létrehozója.
1952. Dzsupin Ibolya, színésznő
1959. Kassai István, zongoraművész
1971. Hadas Kriszta, újságíró, szerkesztő, riporter
1974. Tóth Dávid, szobrászművész (Puskás Ferenc szobra Óbudán). Számos műve állatokat ábrázol. Több mint ötven műve áll köztéren.
Március 27.
1784. Kőrösi Csoma Sándor, székely-magyar nyelvész, a tibetológia megalapítója. 1816 és 1818 között a Göttingeni Egyetem angol ösztöndíjas hallgatója volt, orientalisztikával foglalkozott. Ekkor már 13 nyelven írt-olvasott. 1819. november 24-én Csoma Sándor Nagyenyedről indult el felkeresni a magyarok őshazáját.
1861. Koszta József, Kossuth-díjas festő, az ún. Alföldi iskola egyik kiemelkedő képviselője. Munkácsy Mihály "mágikus" realizmusának követője a maga sajátos posztimpresszionista és expresszionista stílusában
1891. Zilahy Lajos, író, szerkesztő, filmrendező, forgatókönyvíró, producer
1934. Csurka István, kétszeres Jászai Mari-díjas író, dramaturg
1947. Jobba Gabi, színésznő, énekesnő
1956. Békés Pál, József Attila-díjas író, műfordító, drámaíró (A kétbalkezes varázsló). Alkotott regényeket, novellákat, meseregényeket, hangjátékokat, film, illetve tv-játék-forgatókönyveket és színműveket. Angolból fordította többek között Anthony Burgess, Woody Allen műveit. Munkáiból számos tv-film és rádiójáték készült. Színműveit: Egy kis térzene, Szegény Lázár, Pincejáték, Össztánc - több budapesti és vidéki színház is bemutatta. 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki. A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa - magyar bizottságának elnöki posztját is betöltötte.
Március 28.
1929. Psota Irén, kétszeres Kossuth-és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes-és kiváló művész, a Nemzet Színésze és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Minden műfajban otthon érezte magát, szerepei a tragédiától, a musicalen át, a vígjátékokig terjedt. A tragédiákban finoman meg tudta csillogtatni a humort, a vígjátéki szerepeiben a rejtőzködő tragédiát, a csak rá jellemző egyedi, utánozhatatlan gesztusaival, senkivel össze nem téveszthető orgánumával. Számos filmben nyújtott felejthetetlen alakítást.
1929. Tass Olga (Lemhényi Dezsőné) olimpiai bajnok tornász, edző. Négy olimpián vett részt, összesen hat érmet szerzett: egy aranyat, három ezüstöt, és két bronzot.
1951. Katona Zsuzsa, Munkácsy-Mihály-díjas szobrászművész. A REND csoport tagja. Fából vagy kőből faragott, ritkábban bronzból öntött, időtlenséget sugárzó figurákat alkot. Szobrainak felületén kozmikus utalásokat hordozó ráfestések, karcolások jelennek meg.
1958. Szigeti Gábor, balett-táncos
Március 29.
1885. Kosztolányi Dezső, költő, író, publicista. Nyugat egyik szerzője. Legismertebb művei: A szegény kisgyermek panaszai (versciklus), Nero, a véres költő, Édes Anna, Pacsirta (regények).
1890. Csapodi Vera, első magyar női fizikus, botanikus, aki 12 ezer képet festett növényekről. Külön engedéllyel vették fel a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakára, ahol akkor még nem tanultak nők. 1913-ban a nők közül elsőként szerzett diplomát. Gyerekkorától festett növényeket, a tanítás mellett is folytatta. Jávorka Sándor Kossuth-díjas botanikus fedezte fel tehetségét, és kérte fel botanikai könyvek illusztrálására. Komoly fizikai erőt igénylő botanikai gyűjtőutakon vett részt, bejárta az egész Kárpát-medencét, a Magas-Tátrát és az Al-Dunát is. A növényekről lehetőség szerint azonnal a helyszínen készített vázlatokat, akvarelleket. Nagyjából tizenkétezer akvarellt és háromezer táblarajzot készített, húsz könyv társszerzője volt, amivel még a nemzetközi botanikában is rekorder. 95 évet élt, nem volt családja, élete utolsó napjáig dolgozott.
1905. Rejtő Jenő, író, Fülig Jimmy, Vanek úr megalkotója. 21 évesen, pár fillérrel a zsebében, kalandra éhesen nekivágott Európának, majd rövid időre a francia idegenlégióba is beállt. 1930-ban visszatért Pestre, és írni kezdett. Írt színdarabokat, cikkeket, útközben összeszedett élményeiből pedig számos regény született, igazi, jó értelemben vett ponyvák, teli a rá jellemző humorral és öngúnnyal. Volt saját stílusa, volt rengeteg ötlete, így volt lelkes olvasóközönsége is. Utolsó napjaiban a "Nagy Regény" megírásán dolgozott. Vidám könyveit "csak" történeteknek tartotta, ellenben amit megélt, az maga volt a történelem.
1937. Chrudinák Alajos, újságíró, riporter, televíziós szerkesztő. A Panoráma című műsorral vált ismertté, az akkor újszerű, oknyomozó stílusú újságírói munkájával. Bírálta a szocializmus rendszerét és politikusait. 1968-tól 2004-ig több mint százhetven riport-dokumentumfilmet készített az erdélyi magyarok szenvedéseiről, a közel-keleti háborúkról, az izraeli megszállásról, Trianon tragikus következményeiről és a kommunista diktatúrákról. 1989-es romániai forradalom idején is közvetített. A szocialista érában készült filmjeit az akkori nyugati világ is megvásárolta. Monte-Carlóban Arany Nimfa díjjal ismerték el.
1947. Markó Iván, Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, a Győri Balett alapítója, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Nemzetközi kritikusok 1974-ben a világ tíz legjobb táncosa közé sorolták.
1984. Király Viktor, énekes, a negyedik Megasztár-sorozat győztese, a 2008-as "Év Hangja".
1986. Zimányi Linda, modell, műsorvezető
Március 30.
1906. Gelléri Andor Endre, író, költő
1927. Ágai Karola, Liszt Ferenc-és Kossuth-díjas operaénekes, drámai koloratúrszoprán. Lírai szopránszerepeket is megszólaltatott pl. Gounod: Faust Margitját, Verdi: Falstaff Annuskáját, Kodály: Székelyfonó Lány szerepét. Virtuóz technika, mély muzikalitás, fölényes biztonság jellemezte előadásmódját. Pályafutása csúcsát az Ariadné Naxos szigetén-előadása jelentette.
1929. Rózsavölgyi István, olimpiai bronzérmes atléta. Karrierje során 7 világcsúcsot, 8 Európa-csúcsot és 19 magyar csúcsot futott közép- és hosszútávon, az 1960. évi nyári olimpiai játékokon harmadik helyen végzett 1500 méteren. 297 versenye során összesen 188-szor győzött.
1931. Szokolay Sándor,
Kossuth-, Erkel Ferenc-, Bartók Béla- Pásztory Ditta-díjas zeneszerző. Magyar
Művészetért Díj és a Corvin-lánc tulajdonosa. A
A Magyar Kodály Társaság elnöke, a Fészek Művészklub alelnöke, a budapesti
Operabarátok kuratóriumi elnöke, a Magyar Zenei Kamara elnöke, a Nemzeti
Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.
Alkotásai meghatározóak a magyar zenei életben. Legismertebb színpadi művei
a: Vérnász, a Hamlet, Az áldozat és a Margit.
Opusainak száma felül van a négyszázon. Kórusműveiben több mint harminc magyar
költő versét zenésítette meg. Szövegválasztása szinte missziót teljesít. Számos
művét történelmi múltunk ihlette. Szokolay Sándor rendkívül sokat tett
azért, hogy az ifjúság komolyzene iránti érdeklődése a könnyűzene térhódítása
mellett is megmaradjon.
Március 31.
1900. Szabó Lőrinc, Kossuth-és Jászai Mari-díjas költő, műfordító
1927. Puskás Ferenc, nyolcvannégyszeres válogatottsága során 83 gólt lőtt, ezzel minden idők legeredményesebb csatárának számít. 1956-ban külföldre költözött, Spanyolországban telepedett le, és a Real Madrid játékosaként további jelentős sikereket ért el, háromszor volt BEK-győztes. Dolgozott edzőként Görögországban, Vancouverben (Kanada), Chilében, Szaúd-Arábiában, Egyiptomban és Paraguayban is, 1993-ban néhány hónapig a magyar válogatott szövetségi kapitánya is volt. Nevét 2002. április óta viseli a Népstadion, azaz a Puskás Ferenc Stadion.
1954. Gulyás Dénes, Kossuth-és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes-és kiváló művész
1961. Mácsai Pál, Kossuth-díjas színész, rendező
1988. Miklós Edit, alpesi síző
(Forrás: www.mainapon.hu; www.wikipdia; Youtube; fotók: Google képkereső)