Március 16-22-ig
Történtek...
Március 16.
1911. Megalakult a Vas-és Fémmunkások Sport Clubja, a mostani Vasas SC. Az egyesület sportolói a fennállás alatt 40 olimpiai bajnoki címet szereztek, köztük Hegedűs Csaba birkózásban a magyar sport 100. aranyérmét. Híres sportoló volt Körmöczy Zsuzsa, Gedó György és Illovszky Rudolf. Ma 16 szakosztállyal működik az egyesület.

2015. A magyar zászló és címer emléknapja. A magyar emberek számára a nemzeti jelképek különleges jelentőséggel bírnak, mert azok, noha Magyarország határai nem esnek egybe a nemzet határaival, a nemzet közös nyelvi, kulturális és történelmi hagyományainál fogva mégis egységesek.

Március 17.
1874. Világra jött Kincsem, a csodakanca. Gróf Blaskovich Ernő birtokán jött világra. Pályafutása során 54 versenyen indult és valamennyit megnyerte. Teljesítménye, amit azóta sem ért el a világ egyetlen versenylova sem, nemcsak tulajdonosának, hanem az egész magyar állattenyésztésnek szerzett hírnevet, megbecsülést szerte a világon.

Március 20.
Boldogság világnapja
A boldogság nemzetközi napja egy apró, himalájai buddhista királyságból, Bhutánból származik, ahol elsőként vezették be a "Bruttó Nemzeti Boldogság" fogalmát, aminek célja a lakosság jólétének felmérése. A nap célja, hogy felhívjuk a kormányzatok figyelmét az állampolgárok jólétének, tényleges boldogságának fontosságára.
Dönts így: "Boldog vagyok!"
A boldogság feltétel nélkül létezik. Benned és bennem, mindannyiunkban. Ma, most, mindenkor, bármikor. Először talán azt kell megtanulnunk, hogy boldognak lenni nem a jövőnk feladata, nem "majd akkor" következik be, "amikor" elérünk kitűzött célokat. A boldogság egy állapot, egy belső fény, amely megtölt, nem pedig egy lámpa, amit időnként fel- és lekapcsolunk külső élmények hatására.
Emellett meg kell tanuljuk nem szabotálni önmagunkat olyan hiedelmekkel, mint az "én nem érdemlem meg a boldogságot". Megérdemled. Mindannyian megérdemeljük. Amíg a hasonló blokkokat nem oldjuk fel, addig ezek gátolnak a törekvéseinkben, és hiába "mantrázzuk" magunknak a jót.
Végezetül megosztok Veled egy gyakorlatot, ami nekem mindig segíteni szokott: Idézz fel magadban egy olyan alkalmat, amikor boldog voltál. Amire illik az a leírás, hogy "A Boldogság". Ezt jelenítsd meg egy képként, lehetőség szerint minél részletesebben. Nagyítsd ki, vizsgáld meg, járjon át teljesen. Ha megvan, utána egy picit tömörítsd össze, hogy ez a kép beleférjen egy kis gömbbe (mondjuk aranyszínűbe vagy akármilyenbe, ami számodra a boldogságot jelképezi). Ezzel létrehoztad a Boldogság Gömbjét. Innentől kezdve bármikor előveheted, amikor szükséged van rá (például, ha lehangolt vagy), csupán helyezd ezt a virtuális kislabdát a szívedbe, és éld meg az érzést, amit hordoz. A kiváltott hatással hozzá tud segíteni Téged az elkövetkező és az azután sorjázó boldog percekhez, pillanatokhoz. Ugye, nem is olyan nehéz?
Természetesen ezzel a módszerrel meg is teremtheted magadnak, azaz nemcsak múltbeli boldogságemléket használhatsz fel, hanem "lefotózhatod" magadat a vágyott állapotban is. De ebben az esetben nagyon fontos, hogy megvalósultként, jelen időben jelenítsd meg.
Számomra a boldogságkeresés nem egy hajsza az incselkedő "kék madár" után. Sokkal inkább egy, a feltételektől megszabadított döntés kérdése és örömteli tevékenységek tudatos megélése. Egy melengető, belső fényű állapot. Ilyen boldog létet kívánok Neked is!
Trepinszki T. Ági, Holisztikus tanácsadó
Copyright © 2022-2023 Gyöngybarlang®
Tavaszi napéjegyenlőség
Napéjegyenlőségnek nevezzük azt, amikor egy égitest mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart. Az északi félgömbön tavaszi napéjegyenlőségnek, a délin őszi napéjegyenlőségnek nevezik. A két féltekén ez a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben. Az asztrológiai év kezdete. A nap a Kos jegyébe lép, ekkor indul újra az évkör.

Március 21.
1969. Magyar televízióban üzembe helyezték az első magyar színes televízió adóberendezést.

A költészet világnapja: az UNESCO (az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete) 1999-ben jelölte ki ezt a napot "azzal a céllal, hogy költői kifejezés révén támogassa a nyelvi sokféleséget és növelje a veszélyeztetett nyelvek megismerésének lehetőségét". Célja a költészet olvasásának, írásának, megjelentetésének és oktatásának előmozdítása az egész világon, és – amint ezt az UNESCO eredeti nyilatkozata is kimondja – "újra felismerni és lendületet adni a nemzeti, tájegységi és nemzetközi költészeti mozgalmaknak".

A faji megkülönböztetés elleni küzdelem napja: a dél-afrikai Sharpeville-ben a tüntetőkre leadott rendőrsortűz áldozatainak emlékére lett ez a nap a faji megkülönböztetés elleni küzdelem napja, ahol 70 békés felvonuló halt meg.

A Down-kór világnapja: Világszerte fontosnak tartják, hogy a világnapon keresztül felhívják a figyelmet a fogyatékossággal élők problémáira, az elfogadásra és a bennük rejlő lehetőségekre. Az ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet a Down-szindrómára, növelje a megértést, és segítsen, hogy a Down-szindrómások méltósággal és a társadalom aktív tagjaiként élhessenek teljes életet. Ezen a napon jellemzően olyan események zajlanak, amelyek felhívják a figyelmet a Down-szindrómások teljesítményére, és támogatják a függetlenségüket, önképviseletüket és döntési szabadságukat.

Erdők világnapja: Erdők nélkül nincs földi élet, hiszen oxigént termelnek, tisztítják a levegőt, és megannyi élőlénynek adnak otthont. Fontos szerepet töltenek be a biodiverzitás megőrzésében és a klímaváltozás elleni küzdelemben is. Az erdők világnapja alkalmából megnéztük, hogy milyen az erdők állapota világszinten és hazánkban, valamint milyen lépésekre van szükség a védelmük érdekében.
2013 óta az ENSZ Közgyűlés 67/200 számú határozatának köszönhetően minden évben a csillagászati tavasz első napján, azaz március 21-én emlékeznek meg világszerte az erdők és a fák jelentőségéről.
Az erdők világnapjának célja: az erdők világnapján, vagy más néven az erdők nemzetközi napján különböző rendezvényekkel hívják fel az emberek figyelmét a Föld összes erdőtársulásának fontosságára. Ezen a napon minden egyes országot arra ösztönöznek, hogy helyi, nemzeti és nemzetközi erőfeszítéseket tegyenek az erdőkkel és a fákkal kapcsolatos tevékenységek, például faültetési kampányok szervezésére.

Március 22.
A víz világnapja: a dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára az ENSZ 47. ülésszaka ezt a napot a víz világnapjává nyilvánította.
Célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a mindenki számára elérhető, tiszta víz fontosságára és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére.
Az ENSZ közgyűlése által 2015-ben elfogadott Fenntartható fejlesztési célok 6. pontja azt a célkitűzést foglalja magában, hogy 2030-ig mindenki számára biztosítani kell a Földön a hozzáférést az egészséges ivóvízhez. Ez a célkitűzés közvetve aláhúzza azt a tényt, hogy a víz témája a nyomor elleni küzdelem egyik kulcsfontosságú kérdése.

Fordítók és tolmácsolók napja: 1974. március 22-én alakult meg az ELTE Bölcsészettudományi Karának Fordító-és Tolmácsképző Központja. Erre emlékezve 1999. óta március 22-én tartják a magyar fordítók és tolmácsolók napját.A magyar fordítók és tolmácsok napja című konferenciasorozaton változatos programokkal várják az érdeklődőket: a fordítás és tolmácsolás tudományos kutatásáról szóló programokon vehetnek részt, kutatómunkákról (a távtolmácsolástól a lektorálás kutatásán keresztül a filmszinkronizálásig és a hangalámondásig) hallgathatnak előadásokat, magyar és külföldi előadókat hallgathatnak meg a csoportos fordítás, jelnyelvi tolmácsolás, webfordítás témájában. A rendezvényeken általában minden évben részt vesznek az Európai Uniós intézmények fordítási vagy tolmács-főigazgatóságának képviselői. A szakmai előadásokat általában kötetlen pódiumbeszélgetés követi afordítói és tolmácsszakma aktuális helyzetéről.

(Forrás: www.ezenanapon.hu; https://unnepnapok.com/vilagnapok.hu; Wikipedia, Youtube; fotók: Google Képkereső)
