Március 16-22-ig
Születésnaposok
Március 16.
1910. Gerevich Aladár, vívó, minden idők legeredményesebb olimpikonja. Harmincnégyszeres magyar bajnok (kard egyéni, kardcsapat, tőr egyéni, tőrcsapat, párbajtőrcsapat). 1932. és 1960. között 7 olimpiai aranyérmet, 1 ezüstérmet és 2 bronzérmet szerzett. Az első aranyérmet 22 évesen, míg az utolsót a római olimpián 50 évesen nyerte. A 10 olimpiai érmén túl még 19 világ- és Európa-bajnoki arany-, ezüst- és bronzérmet szerzett.
1977. Polyák Lilla, színésznő, énekesnő
1977. Rajz Attila, válogatott balszélső jégkorongozó
Március 17.
1917. Marton Endre, kétszeres Kossuth-és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, érdemes-és kiváló művész
1931. László Margit, Liszt Ferenc-díjas lírai szoprán énekes, érdemes-és kiváló művész
1938. Orosz Adél, Liszt-és Kossuth-díjas táncművész, balettmester, érdemes-és kiváló művész. Főbb szerepei: Diótörő: Mária; Rómeó és Júlia: Júlia; Spartacus: Flavia; A fából faragott királyfi: Királylány.
1944. Voith Ági, színésznő (Két férfi az ágy alatt, Régi nyár, Szerencsés Dániel)
1948. Bodnár Erika, Jászai Mari-díjas színésznő, a budapesti Katona József Színház alapító tagja; érdemes-és kiváló művész. Filmen, televízióban és rádióban is szerepelt.
1956. Hargitay András, úszó, edző, állatorvos. Nyolcszoros ifjúsági Európa-bajnok volt, 200 m vegyesen Eb-bronzérmet, 200 m pillangón, 400 m és 200 m vegyesen Európa-bajnoki címet szerzett. 200 m vegyesen világbajnok, 400 m vegyesen kétszeres világbajnok, vb-bronzérmes és olimpiai bronzérmes is volt. 1985. és 1988. között az úszóválogatott szövetségi kapitánya, 1989-től 1990-ig az Úszószövetség elnöke volt. Jelenleg állatorvosként dolgozik.
Március 18.
1913. Forrai Sándor, a székely-magyar rovásírás felélesztője és elterjesztője. A világ jelenleg ismert legrégibb írásműveltsége a rovás-, más néven ómagyar írás. Utolsó, végleges ábécéjét 1995-ben alkotta meg.
1922. Pécsi Sándor, kétszeres Kossuth-díjas színész, érdemes-és kiváló művész. Kiváló képességű, népszerű jellemszínész volt. Játékát közvetlenség, tökéletes átélés, finom humor jellemezte. Ismertebb filmjei: Talpalatnyi föld; Úri muri; Mágnás Miska; Bakaruhában; Szent Péter esernyője; Föltámadott a tenger.
1940. Sinkó László, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-és Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes-és kiváló művész
1940. Sólyom Katalin, Jászai Mari-díjas színésznő (Mephisto, A napfény íze)
1942. Illés Lajos, Kossuth-díjas zenész, zeneszerző, énekes, az Illés-együttes alapítója, kántor
1954. Józsa Imre, József Attila-díjas színész, filmszínész
Március 19.
1887. Kabos Gyula, színész, komikus (Hyppolit, a lakáj)
1897. Kőmíves Sándor, színész, érdemes-és kiváló művész. Játszott vidéken és pesten színházban, filmekben, sokat szinkronizált, rádióban - ő volt Moha bácsi a törpe. Haláláig a Madách színház tagja volt.
1917. Szabó László, sakkozó, nemzetközi nagymester, tízszeres magyar bajnok
1920. Horváth Tivadar, Jászai Mari-díjas színész, rendező. Ismertebb filmjei: Állami áruház, A tizedes meg a többiek, Dollárpapa. 1957-ben a Várkonyi Zoltánnal ő rendezte az első televíziós szilveszteri kabarét.
1944. Szécsi Pál, táncdalénekes. 1967-ben a salgótarjáni amatőr versenyen megnyerte az énekesek versenyét, ugyanebben az évben a Táncdalfesztiválon a Csak egy tánc című dallal második helyezést ért el. Tagja lett a Rádió Tánczenei Stúdiójának. Legnépszerűbb dalai: Egy szál harangvirág, Gedeon bácsi, Karolina, Kék csillag, a Két összeillő ember, Talán sok év után, Kósza szél, A távollét, Bús szívvel énekelni, Mint a violák, Én édes Katinkám.
Március 20.
1895. Dudich Endre, zoológus, Kossuth-díjas barlangbiológus. Az ő nevéhez fűződik a magyarországi állatrendszertani és állatföldrajzi oktatás megindítása.
1931. Avar István, Kossuth-és kétszeres Jászai Mari-díjas színész, a Nemzet Színésze, érdemes-és kiváló művész.
1956. Molnár Éva (Vavyan Fable) írónő
1958. Hirtling István, Jászai Mari-díjas színművész. Szerepeiből: Dürrenmatt: János király, Boldizsár-Bródy-Szörényi: István, a király, Paszternak: Doktor Zsivágó, filmjeiből: Minden vasárnap, Találka Párizs mellett, A trónörökös, Julianus barát.
Március 21.
1887. Kassák Lajos, Kossuth-és Baumgarten-díjas költő, író, képzőművész, a magyar avantgarde úttörője. 1915. november 1-én indította el "Tett" címmel az első hazai avantgárd folyóiratot, amit később több hasonló lap (Ma,2x2, Dokumentum, Munka) követett.
1913. Osvát Erzsébet, költő, író, aki elsősorban óvodásoknak és kisiskolásoknak írt.
1939. Csáji Attila, Munkácsy Mihály-díjas festőművész, grafikus, fényművész
1943. Gyulai István, atléta, sportújságíró, sportdiplomata. Pályáját 1967-ben nyelvtanárként kezdte. Az 1960-as években a Budapesti Honvéd 23-szoros bajnok rövidtávfutója volt, 1970. óta a Magyar Televízió sportriportere, 1990-től a sportosztály vezetője volt. 1977-től a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség főtitkárhelyettese volt, 1989. óta főtitkára. A "World Gymnastic" című tornamagazin alapító főszerkesztőjeként dolgozott 1979-től 1989-ig. 1984-től a Nemzetközi Atlétikai Szövetség Tanácsának tagja, a Magyar Sportújságíró Szervezet alelnöke, a Magyar Atlétikai Szövetség elnökségének, a Magyar Olimpiai Bizottságnak tagja volt. 1991-től a Magyar Atlétikai Szövetség alelnöke, az "International Sport" főszerkesztője.
1943. Dunai Antal, futballista, az 1968-as olimpiai bajnokcsapat tagja
1963. Cserna Antal, színész, rendező
Március 22.
1895. Illés Béla, Kossuth-díjas író (Vígszínházi csata, Kárpáti rapszódia)
1925. Szoboszlay Sándor, Jászai Mari-díjas színész, kiváló-és érdemes művész, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
1944. Szőnyi Ferenc, költő, műfordító
1975. Jánosi Dávid, színész (Jóban rosszban)
(Forrás: www.mainapon.hu; www.wikipdia; Youtube; fotók: Google képkereső)