Március 1-8-ig
Születésnaposok
Március 1.
1813. Reitter Ferenc, mérnök, a budapesti rakpartok tervezője, építője
1875. Maróti Géza, építész, szobrász, festő, iparművész, aki Atlantiszról írt könyvet. Bejárta a világot, igazi "világpolgár" volt. Míg külföldön neves építészként dolgozhatott, hazájában jószerivel csak épületszobrászként és belsőépítészként foglalkoztatták. Többek között a Liszt Ferenc Zeneakadémia épületét díszítik szobrai.
1942. Szegedi Erika, Jászai Mari-díjas színésznő, aki 50 éven át volt a Vígszínház tagja. Balerinának készült, de később a Színművészeti Főiskolán tanult. Dürrenmatt Fizikusok című tragikomédiájában a fiatal ápolónőt játszotta, majd több mint 70 szerepben állt színpadra, többek között volt Adél Az üvegcipőben, Kata A makrancos hölgyben, Abigail A salemi boszorkányokban, Anna a Platonovban és Roxane a Cyranoban.
1948. Orbán József, zeneszerző, dalszövegíró, énekes, a 100 folk Celsius zenekar alapító tagja
1958. Szervét Tibor, Jászai Mari-díjas színész, színházi rendező
Március 2.
1817. Arany János, költő, műfordító, a Toldi-trilógia szerzője. Életművével jelentősen hozzájárult a magyar nyelv gazdagításához
1897. Prohászka Lajos, kulturfilozófus, a neveléstudomány művelője
1900. Vásárhelyi Zoltán, Kossuth-díjas kóruskarnagy, zeneszerző, érdemes-és kiváló művész
1931. Sebestyén János, Liszt Ferenc-és Erkel Ferenc-díjas csembalóművész és orgonaművész, érdemes művész, a Magyar Rádió műsorvezetője. 1970-ben ő alapította a Zeneakadémia csembalószakát.
1945. Ifj. Sánta Ferenc, Kossuth-és Liszt-díjas hegedűművész, prímás. A Magyar Nemzeti Cigányzenekar művészeti vezetője
1948. Mohos Nagy Éva, szoprán énekesnő
1951. Balázs Fecó, Kossuth-és Liszt Ferenc-díjas zenész, a Korál együttes énekese
1966. Csernus Imre, pszichiáter, író, showman
Március 3.
1883. Csortos Gyula, színész. Filmjei: A 111-es, A Bercsényi huszárok, A kegyelmes úr rokona, A kuruzsló, A leányvári boszorkány, A megfagyott gyermek, A szűz és a gödölye, A tökéletes család, Alkalom, Áll a bál, Álomkeringő András, Az Aranyember, Az ember néha téved, Az ördög nem alszik, Az utolsó Vereczkey, Bűnös vagyok!, Café Moszkva, Csákó és kalap, Csortos Gyula színészmúzeum, Dunaparti randevú, Egy asszony visszanéz, Egy éj Velencében, Egy lány elindul, Egy pofon, egy csók, Egy szoknya, egy nadrág, Egy tál lencse, Éjfélre kiderül, Ember a híd alatt, Én voltam – Vallomás, Fekete gyémántok, Futótűz, Gentryfészek, Havasi napsütés, Hazafelé, Hazajáró lélek, Hét szilvafa, Hyppolit, a lakáj, Ítél a Balaton, János vitéz, Kerek Ferkó, Két fogoly, Két lány az utcán, Külvárosi őrszoba, Légy jó mindhalálig, Liliom, Maga lesz a férjem!, Mária két éjszakája, Méltóságos kisasszony, Orient expressz.
1921. Kaján Tibor, grafikus, karikaturista. A karikatúra művészet meghatározó művésze. Az alakuló Ludas Matyinak egyik legfiatalabb alapító tagja volt. jelmondata volt, hogy: "Jobb ma egy karikatúra, mint holnap egy diktatúra!".
1962. Guczoghy György, 1980-ban tagja volt az olimpiai bronzérmes csapatnak, lólengésben vb-bronzérmes, vb-ezüstérmes, háromszoros Európa-bajnok és Eb-ezüstérmes volt. Összetettben, talajon, gyűrűn, korláton, valamint összetettben, talajon, nyújtón Eb-bronzérmet szerzett.
1969. Bátorfi Csilla, asztaliteniszező. 1986 óta csapatban, egyéniben és párosban is volt Európa-bajnok, vb-bronzérmes csapat tagja, valamint Európa-12-győztes is.
1981. Nagy László, kézilabdázó
1985. Tóth Vera, énekes, a 2003/2004-es Megasztár győzteseként vált híressé. 4 önálló nagylemeze jelent meg.
1989. Demény Balázs, zongoraművész. 2006-ban II. díjat nyert a budapesti "Ferenczy György" nemzetközi Chopin zongoraversenyen, 2007-ben a Békéscsabai Szakközépiskolai zongoraversenyen. 2009 májusában I. díjat és brüsszeli illetve párizsi hangversenyt nyert a Bukaresti Magyar Kulturális Központ által szervezett "Magyar zene fesztiválja" nemzetközi versenyen. 2010 májusában I. díjat nyert a kolozsvári "Sigismund Toduţa" nemzetközi zongoraversenyen. Szóló és kamaraesteket ad Magyarországon és külföldön. Repertoárjában szerepel Bach g-moll és f-moll, Haydn D-dúr, Mozart KV 488 Á-Dúr, KV 491 c-moll, Beethoven G-dúr, Schumann a-moll, Liszt Esz-dúr és Haláltánc illetve Bartók 3. zongoraversenye.
Március 4.
1885. Salamon Béla, színész, színházigazgató, humorista, író. Korának legismertebb komikusa, a túlélésért küzdő, ügyeskedő budapesti kisember alakjának megformálója. Klasszikussá vált mondatai: "Ha én egyszer kinyitom a számat, ha én egyszer elkezdek beszélni", "Lepsénynél még megvolt", "Vigyázz Malvin, jön a kanyar", "szintén zenész".
1914. Hegyi Barnabás, Kossuth-díjas operatőr, érdemes művész. Ismertebb filmjei: A beszélő köntös, 2x2 néha 5, Mici néni két élete, Butaságom története, Valahol Európában, Körhinta
1941. Medveczky Ilona, érdemes művész, táncosnő, színésznő. Háromévesen döntötte el, hogy primadonna lesz. Hétéves korától a tánc játszotta életében a főszerepet, sokszor éjfélkor ért haza, mert az Erkel Színházban táncolt statisztaként. Felvették az Állami Balettintézetbe, később fellépett Európa nagyvárosaiban, valamint Las Vegasban. Koreográfusként is dolgozott, valamint több magyar filmben is szerepelt táncosként.
1942. Sztevanovity Zorán, énekes-gitáros, zeneszerző
1944. Kalmár Magda, Kossuth-és Liszt Ferenc-díjas szoprán opera-énekes
Március 5.
1870. Székely Aladár, fényképész, aki többek között Ady Endrét, Rippl-Rónait, Bartók Bélát, Eötvös Lorándot is fotózta.
1889. Lehel Mária, festőművész, aki a világ számos országában állított ki és több képe látható a Nemzeti Galériában is.
1932. Gelley Kornél, Jászai Mari-díjas színész. Fanyar humorú és egyéniségű jellemszínész volt, aki legtöbbször epizódszerepeket játszott. Számos filmet szinkronizált jellegzetes hangjával.
1943. Balázs Péter, Kossuth-és Jászai Mari-díjas színész, rendező, szinkronszínész, színházigazgató
1965. Kaszás Gergő, Jászai Mari-díjas színész
1967. Kovácsházi István, Liszt Ferenc-díjas tenor operaénekes
Március 6.
1925. Kálmán György, Kossuth-és kétszeres Jászai Mari-díjas színész, érdemes-és kiváló művész
1933. Kármán György, orgonaművész
1952. Szegedi Andor, énekes, színész, a Budapesti Operett Színház tagja
Március 7.
1925. Lehoczky Éva koloratúrszoprán Érdemes művész, operaénekesnő. 1970-ben szerződött az Operaházhoz, amelynek 1984-ig volt a tagja. Vendégszerepelt szinte valamennyi európai országban és az amerikai kontinensen. Főbb szerepei: Az Éj királynője (Mozart: A varázsfuvola); Konstanza (Mozart: Szöktetés a szerájból); Fjordiligi (Mozart: Cosí fan tutte); Adina (Donizetti: Szerelmi bájital); Gilda (Verdi: Rigoletto); Tanítónő (Britten: Albert Herring)
1946. Koncz Zsuzsa, Kossuth-és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, énekesnő. A magyar beat, pop és rockzene egyik meghatározó egyénisége. Elsősorban verslemezeiért és politikai tartalmú dalairól és választékos előadásmódjáról ismert
1950. Dobay András zenész, mesejáték-író, dalszerző, a Muszty-Dobay Gitáriskola és a Csalamádé daloskönyvek társszerzője.
1968. Erőss Zsolt székely hegymászó, az első magyar, aki megmászta a Föld legmagasabb hegyét, a Csomolungmát. Tíz 8000 m fölötti csúcsot hódított meg (ebből kettőt műlábbal), amivel a nemzetközi élmenyőzbe is bekerült. 2003-ban Kollár Lajossal és Mécs Lászlóval létrehozta a Magyar Himalája expedíciók sorozatot. 2013. május 21-én egy újabb csúcs megmászása után a visszaúton eltűnt.
1975. Ábel Anita színésznő, televíziós műsorvezető.
1986. Pálos Hanna a Katona József színház színésznője.
Március 8.
1814. Szigligeti Endre drámaíró, fordító, színész, színházi rendező, a magyar népszínmű megteremtője. Majdnem fél évszázadig tartó drámaírói pályáján több mint 100 eredeti darabot írt, így történelmi drámák, történelmi vígjátékok, népszínművek, népregék, operaszövegek egész sorát.
1920. Patkós Irma, ünnepelt primadonna, filmszínésznő. Ismertebb színpadi szerepei: Médi (Schubert-Berté: Három a kislány), Bob (Huszka: Bob herceg), Suzuki (Puccini: Pillangó kisasszony), Solvejg (Ibsen: Peer Gynt). Kellemes énekhangja sokoldalú jellemformáló készséggel párosult. Ismertebb filmjei: Gyermekbetegségek, Ünnepnapok, Sárika, drágám!, Végre hétfő!, Patkós Irma (rövidfilm), Hangyaboly, Holtvidék, A legszebb férfikor.
1921. Romhányi József "rímhányó" író, költő, műfordító, érdemes művész. Eredetileg muzsikusnak készült, számos magyar opera szövegkönyvét írta. Operetteket és musicaleket fordított, az utóbbiak közül legismertebb a Macskák. Az ő nevéhez fűződik a Mézga család, melynek három sorozatát dolgozta ki Nepp Józseffel együtt a Pannonia Filmstúdiónál; a Kérem a következőt! (Dr. Bubó), a Mekk mester, valamint a Flinstone család – magyarul: Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki – több mint negyven epizódjának szövege. Ő írta A Két vallomás című filmben elhangzott: "Párizsban szép a nyár" című szám szövegét is.
1929. Mihály Dénes gépészmérnöknek először a világon sikerült mozgó televíziós közvetítést adnia. A Műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet, de már középiskolás korában könyvei jelentek meg az automobilról és a motorkerékpárokról. Diploma után a telefongyárba került, ahol elkezdte a távolbalátással kapcsolatos kísérleteit. 1919-ben született meg a "Telehor", amely akár több kilométerre is képes volt állóképeket közvetíteni. Egyik legjelemntősebb találmánya az 1922-ben szabadalmaztatott "Projectophon" volt, amely a hangosfilm területén nyert elismerést.
1942. ifj. Ujlaki László, Jászai Mari-díjas színművész
1952. Selmeczi György Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező. Érdemes művész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának tagja.
1965. Csipes Ferenc olimpiai bajnok és világbajnok kajakozó. Minden idők legjobb magyar kajakosainak egyike, többször volt az év kajakozója, sőt, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét is megkapta.
(Forrás: www.mainapon.hu; www.wikipdia; Youtube; fotók: Google képkereső)