Június 30-július 6-ig
Történtek...
Július 1.
1997. Magyar Köztisztviselők Napja
A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete 1996-ban kezdeményezte, hogy a köztisztviselői törvény 1992. július 1-jei életbelépésének emlékére Magyarországon július 1-e legyen a Köztisztviselők Napja. 1997-ben tartották meg először.
Köztisztviselő: a közigazgatásban részt vevő, az állami vagy önkormányzati hatalmat megszemélyesítő tisztviselőt köztisztviselőnek nevezzük. A köztisztviselő jellegzetessége az is, hogy állami hatalmat gyakorol, szemben a közalkalmazottal, aki ezzel nem bír. A közigazgatási eljárást köztisztviselőnek kell lefolytatniuk. A magyar közigazgatásban a köztisztviselők speciális jogviszony, a közszolgálati jogviszony alapján végzik. A köztisztviselő megtestesíti az állam semlegességét: párttisztséget nem viselhet, vallási és politikai meggyőződése nem vezérelheti az általa folytatott eljárásban. A köztisztviselő és a közalkalmazott, valamint az úgynevezett egyéb közszolgálati rétegek (bírák, ügyészek, igazságügyi dolgozók, fegyveresek, stb. jogviszonyaival a közszolgálati jog tudománya foglalkozik.
Közalkalmazott: állami dolgozó, aki állami vagy önkormányzati költségvetés által fenntartott intézmény, államhatalmi, államigazgatási, bírói vagy ügyészi szerv dolgozója, és munkájáért rendszeres illetményt kap. A polgármesteri hivatalokban és a városi könyvtárban dolgozó könyvtárosok is közalkalmazottak.
(Forrás: jelesnapok.hu; wikipedia.org, wikiszotar.hu)
1818. Semmelweis nap - A magyar egészségügy napja
A magyar egészségügy napja Semmelweis Ignác, a gyermekágyi láz okának felfedezője, az "anyák megmentője" születésének emlékére. Buda, 1818. 07. 01. – Bécs, 1865. 08. 13. Tabáni kereskedő családból származott – szülőháza ma az ő nevét viselő Orvostörténeti Múzeumnak ad otthont. 1844-ben avatták orvosdoktorrá, pályáját a bécsi szülészeti klinika asszisztenseként kezdte. Elsőként mondta ki, hogy a gyermekágyi láz nem önálló kórkép, hanem bomlott szerves anyagok okozta fertőzés következménye. A fertőzést a boncolást végző szülészorvosok maguk viszik át a vizsgálat során a nőbetegekre. Rájött a hatásos védekezésre: erőteljes kézmosást kell végezni klórvizes, azaz klórmeszes oldatban.
Július 2.
UFO Világnap
Sportújságírók nemzetközi napja
A sportújságírók nemzetközi napját július 2-án ünneplik. Ez a nap a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) 1924. július 2-ai megalakulásának emlékére jött létre. A szövetség 1994-es párizsi ülésén, magyar javaslatra, döntöttek a nap megünnepléséről. A sportújságírók nemzetközi napja, vagyis a sportújságírók világnapja alkalmából az AIPS tagországai megemlékeznek a sporttudósítás fontosságáról és a sportújságírók munkájáról. A jeles nap célja, hogy felhívja a figyelmet a sport társadalmi szerepére, és tisztelegjen a sportújságírók elkötelezettsége és szakértelme előtt.
A magyar sportriporterek a sportesemények élő közvetítéseiért felelősek, és a sporteseményekről szóló tudósításokat is készítik. Számos kiemelkedő sportriporter munkássága tette emlékezetessé a magyar sportközvetítéseket. Néhány híres magyar sportriporter:
Knézy Jenő: az egyik legismertebb magyar sportriporter, aki a labdarúgás, a kézilabda és az ökölvívás közvetítéseiről is híres volt.
Vitray Tamás: számos olimpia és más nagy sportesemény közvetítését vezette, és elismert televíziós személyiség.
Gyulai István: a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára is volt, és a sportközvetítéseken is aktívan részt vett.
B. Tóth László: híres rádiós sportkommentátor, aki a labdarúgás és más sportágak közvetítéseit is végezte.
Szepesi György: a magyar sportközvetítések egyik úttörője, aki a rádióban és a televízióban is dolgozott.
Héder Barna: számos sportesemény, köztük az Forma-1 közvetítéseinek is hangja.
Szujó Zoltán: az autósportok specialistája, aki az Forma-1-es közvetítések mellett más motorsportokról is tudósított.
Vincze István: számos sportágban, köztük a labdarúgásban, a kézilabdában és a vízilabdában is aktív riporter.
Kovács Kati: az egyik legismertebb női sportriporter, aki a sportközvetítések mellett a sportújságírásban is aktív.
Petrovics Pál: a labdarúgás és a jégkorong közvetítéseiről is ismert.
Ezek a riporterek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar sportközvetítések magas színvonalon működjenek, és a sportesemények izgalmát a nézőkhöz juttassák. Wikipedia oldalukon találhatók további sportújságírók és riporterek, akik a magyar sportközvetítésekben dolgoznak.
Július 5.
Ölelés napja Magyarországon
Július első szombatja igen különleges ünnepnap: Magyarországon ekkora esik a nemzeti ölelés napja.
Az ölelést először 1986-ban, az Egyesült Államokban, Michigan államban ünnepelték meg, és azóta több országban is igyekeznek felhívni a figyelmet erre a kedves gesztusra. Az ölelést ünneplő napok célja, hogy kimutassuk érzelmeinket szeretteink, de akár távolabbi ismerősök felé is. Az ölelés a szeretet kifejezésének univerzális módja, nem kerül semmibe, de magunk és mások napját is szebbé tehetjük vele.
Öleljétek meg Ti is a családtagjaitokat, barátaitokat, szeretteiteket!
Július 6.
Csók világnapja
A legenda szerint, egy fogászati társaság ötlete alapján, az Egyesült Királyságban született meg ez az ünnepnap. A csók, az érintés egy formája, az ajkak érintése valamivel. A csókokkal foglalkozó tudomány a filematológia. A csókolózás feltehetőleg tanult viselkedés, több emlősállatnál is előfordul. Az embereknél nem minden kultúrában van szokásban. Az eszkimó és maori kultúrákban például az orrokat dörzsölik össze helyette.
Csókolózunk távozáskor, érkezéskor (puszi az arcra) a családtagokkal, barátokkal. Az igazi csók azonban szerelmesek között zajlik, száj a szájra. Az első ilyen csókra mindenki emlékszik egész életében.
A csók szertartás is lehet, bizonyos kultúrákban a feljebbvaló gyűrűjének, kezének szájjal való érintése. A hétköznapi kézcsók a tisztelet jele, általában nők felé irányuló gesztus.
Csókolózás közben különböző feromonok cserélődnek, melyek fontos élet-és viselkedéstani hatásokkal bírnak. A csók során cserélődnek például a nem illékony arcbőr és nyálkahártya felületi lipidek, melyek a kémiailag legbonyolultabb feromonok közé tartoznak.
A csókolózás bonyolult fizikai folyamat, mely jelentős izomkoordinációt igényel. Egy csók összesen 34 arcizmot és 112 tartóizmot vesz igénybe. Az egyik legjobban igénybe vett izom a száj körüli izom (musculus orbicularis oris), mely a száj gyűrődéséről gondoskodik. Francia csók esetén, a nyelv is egy jelentős szerepet kap.
Az ajkak számos érzékeny idegvégződéssel rendelkeznek, ezért roppant érzékenyek az érintésre vagy harapásra. A csók stresszcsökkentő hatással rendelkezik és csökkenti a koleszterinszintet. Csókolózáskor az emberek kb. 70%-a fordítja a fejét jobbra.
A leghosszabb csók 2013. február 14-én 58 óra, 35 perc és 58 másodpercig tartott. Ekkachai Tiranarat és Laksana Tiranarat Thaiföldi páré ez a rekord. Pénzjutalom és két gyémántgyűrű volt a jutalmuk, valamint bekerültek a Guiness Világrekordok könyvébe.
A csók folyamán betegségek terjedhetnek (pl.: herpesz - Mononucleosis infectiosa), illetve allergiás reakciók léphetnek fel (drogokra és mogyoróra) a csókolózó felek közt.
(by: VEJ; forrás: wikipedia.org, guinessworldrecords.com)
(Forrás: www.ezenanapon.hu; Wikipedia, fotók: Google Képkereső)