Február 9-15-ig 

Történtek...

Február 10.

1853. Megkezdték a budai alagút építését, melynek pontos helyét gróf Széchenyi István javasolta. Elsőként 1837-ben Novák Dániel mérnök javasolta Pest és Buda alagúttal való összekötését, az ő alagútja a Duna alatt ment volna, a londoni Temze alagút mintájára. Az alagút megépítése fontos volt a Lánchídon keresztül zajló forgalom szempontjából, Széchenyi javasolta megépítését a mai helyen. A híd terveinek elkészítésével Széchenyi István és Andrássy György Londonban William Tierney Clark angol mérnököt bízták meg 1838-ban. A terveket William Clark készítette, Novák ötleteit is felhasználva. Az 1848-as forradalom majd szabadságharc miatt az építkezés csak 1853-ban kezdődött meg az Edinburgban született Clark Ádám vezetésével, a tervezővel csak névrokonok voltak. 1857-ben adták át a forgalomnak. Keleti kapuzata eklektikusan klasszicizáló stílusban épült. Nyugati kapuja a háború alatt elpusztult, ezt 1949-ben újraépítették. Megnyitásától 1918-ig használatáért díjat kellett fizetni az áthaladóknak.

Február 11.

1945. A Magyar Állami Operaház alsó ruhatárában megtartották a város ostroma utáni első előadást.

Budapest ostroma utáni első előadás Kodály Zoltán: Missa Brevis című műve volt. Kodály feleségével együtt a háborút Budapesten vészelte át, lehetőség szerint komponálással töltötte idejét. A béke utáni vágyakozást kifejező Csendes misét "in tempore belli", azaz "háború idején, a végveszélyben" átdolgozta szóló énekhangokra, vegyes kórusra, orgonára és zenekarra.
"1945. február 11. Az Operaház alsó ruhatárában hangversenyt rendeznek: Oláh Gusztáv egy harmóniumon játssza az orgonakíséretet, Orosz Júlia, Birkás Lilian, Dobay Lívia, Budanovits Mária, Nagypál László, Palló Imre, Fodor János és Székely Mihály pedig a kórust helyettesíti. Előadók, hallgatók egyaránt kiéhezett, átfázott emberek. Az élmény mégis megrázó: az irtózat napjai után újra megszólal a zene. Nemcsak egy új Kodály-mű, a Missa brevis bemutatója ez, hanem a művészek, s a művészet életerejének bizonysága." (Részelt Eősze László Kodály életének krónikája című könyvből.)

Házasság világnapja: 1983 óta február második vasárnapja a Házasság Világnapja.
A vízkereszttől hamvazó szerdáig tartó farsangi időszak a klasszikus báli szezon. Mivel ekkor a mezei munkák nem kötötték le az embereket és a mulatozást tiltó böjt sem volt, hagyományosan ez volt a házasságkötések legfőbb ideje is.
Magyarországon az 1894-ben hozott XXXI. törvénycikk rendelkezett úgy, hogy érvényes házasságot polgári tisztviselő előtt kell kötni – szemben az addig a kereszténység elterjedése óta egyeduralkodó egyházi házasságkötéssel.

1993. Betegek világnapja. Szent II. János Pál kezdeményezésére tartják 1993-tól. 1858-ban ezen a napon jelent meg a Szűzanya Soubirous Bernadett 14 éves francia lánynak Lourdes-ban, majd február 15-én a sziklabarlangban csodatevő forrás fakadt. E helyen 1864-ben templomot építettek, ahova gyógyulni vágyok zarándokolnak. A világnap célja, hogy "Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, segítse elő a szenvedés megértését." A pápa február 11-én hagyományosan üzenetet intéz a betegekhez.

Február 13.

1948. Megalapították a Kossuth-díjat. Az első alkalommal 110-en részesültek ebben az elismerésben, többek között posztumusz díjként Bartók Béla, József Attila és Derkovits Gyula.

1962. Első alkalommal adták át a "szép magyar beszédért" Péchy Blanka által alapított Kazinczy-díjat

Február 14.

Hamvazószerda: a visszafogottság, a lelki és testi megtisztulás időszaka. Megkezdődik a húsvétot megelőző 40 napos böjt. A hamvazószerda elnevezése arra utal, hogy a múlt évi megszentelt barkát elégetik, hamuját a pap megszenteli, s keresztet rajzol vele a hívek homlokára, annak bizonyságára, hogy a halandók porból lettek, s porrá lesznek.

1997. Epilepszia világnapja. A Nemzetközi Epilepsziaellenes Iroda 1997. február 14-re hirdette meg az epilepsziával élők első világnapját. Azért került e nap Szent Bálint napjára, mert ő nemcsak a szerelmesek mentora, de az epilepsziások védőszentje is. A világnap lehetőséget nyújt a betegséggel és gyógyítással kapcsolatos szélesebb körű tájékoztatásra és az epilepsziával élőkkel való kézfogására. Szent Bálintot a középkor derekától hívták segítségül az epilepsziások. Bár a legendák homályába vész, hogyan került kapcsolatba a betegségben szenvedőkkel, de tény, hogy az epilepsziások Közép-Európa-szerte hozzá fohászkodtak. Ennek jeleként a mai Németország, Ausztria, Csehország és Magyarország egyes területein a betegek úgynevezett Bálint-keresztet hordtak a nyakukban.

Február 15.

1893. Puskás Tivadar találmányának köszönhetően Budapesten beindult a vezetékes rádió őse, a Telefonhírmondó-szolgálat. Puskás Tivadar a bécsi és a pesti Műegyetemen folytatott tanulmányai után Londonban és Amerikában élt hosszú évekig, ahol megismerkedett a vezetékes távíróval és az Edison-féle szénmikrofonnal. 1876-ban visszatért Európába, hogy Bell vadonatúj találmányát kihasználva telefonközpontot létesítsen, amely több vonalat képes összekapcsolni. Pénzért és kísérleti lehetőségért Edisonhoz fordult New Yorkban. 1877-re elkészült a telefonközpont terve, 1878-tól Párizsban irányította az első telefonhálózat és -központ építési munkáit. Budapesten saját tőkéből valósította meg 1881-re a világ negyedik telefonközpontját. 1884-ben átvette a Budapesti Telefonhálózatot, de a további fejlesztések vagyona java részét felemésztették. Új fellendülés jött azonban 1892-ben, mikor az Osztrák-Magyar Monarchia Szabadalmi Hivatalában és még 18 országban bejelentette a vezetékes rádió ősének tartható telefonhírmondó szabadalmát. A sikert sajnos nem élvezhette sokáig, egy hónappal a szolgálat beindulása után, 49 évesen szívrohamban meghalt.

1897. Felavatták a Fővám téri Központi Vásárcsarnokot. A Nagycsarnok (hivatalos nevén Központi Vásárcsarnok, egyéb nevei: Vásárcsarnok, Fővám téri központi vásárcsarnok, régebben Dimitrov csarnok) Budapest legnagyobb vásárcsarnoka, amely Budapesten, a Ferencvárosban található.

Fekvése

A mai Szabadság híd pesti hídfőjénél volt a Fővámház, ahol a Duna folyamon szállított áruk elvámolását végezték. A vízi út közelsége is magyarázza, hogy itt alakult ki Pest egyik legforgalmasabb piactere, két városrész, a Belváros és a Ferencváros határán.

Az első időkben saját vasúti rakodóvágánya is volt, és a felszín alatt folyosó kötötte össze a dunai rakparttal. Utóbbit később (egészen napjainkig) szemétszállításra használták. A Duna felőli, rácsos bejárati kapuján keresztül a 4-es metró megállójához kapcsolódóan, a 2-es villamos vágányainak lesüllyesztéséig jól látszott a vásárcsarnok felé vezető hosszú folyosó.

1965-ig vasúti kapcsolata volt a Budapest-Dunapart teherpályaudvarral.

A beruházás

A Központi Vásárcsarnok volt az egyik legnagyobb beruházás, ami Kamermayer Károlynak, az 1873-ban létrejött Budapest első (fő)polgármesterének nevéhez fűződik, aki 1896-os nyugalomba vonulását követően a komplexum átadásán már magánemberként vett részt.

Az épület

Pecz Samu építész, műegyetemi tanár nyertes pályázati tervei alapján készült el, 1894–1896 között.

A magyarországi historizmus téglaépítészetének egyik legjelentősebb alkotása. A bejárati kőkapuk neogótikus stílusjegyeket viselnek. A tetőt a pécsi Zsolnay-gyár színes épületkerámiái fedik. Kovácsoltvas szerkezettel fedett alapterülete 8363 négyzetméter, a 60 méter főhomlokzatú csarnok bazilikás belső terű főhajója 28 méter magas, 150 méter hosszú. A falakat különböző árnyalatú vörös és sárga téglaburkolattal fedték, a homlokzatot Zsolnay-pirogránittal borították. Az árusítóhelyek berendezéseit és a vasszerkezeteket a Waagner és a Schlick gyár készítette, a porcelán- és majolikaburkolatok szintén a pécsi Zsolnay-gyárból kerültek ki. A költségek 1 millió 900 ezer forintra rúgtak, csaknem annyiba, mint a másik négy pesti vásárcsarnokéi összesen, amelyeket 1897-ben a Nagyvásárcsarnokkal egy napon nyitottak meg. Az épületet 1977-ben műemlékké nyilvánították.

Az idők folyamán erősen tönkrement. A második világháború után a pincében tárolt nemes építőanyagokkal állították helyre, az eredeti építészeti stílusnak nem megfelelően. 1991-re ismét életveszélyessé vált, bezárták, majd 1994-ig felújították. 1999-ben elnyerte az építészeti szakma legkiemelkedőbb nemzetközi elismerését, a FIABCI Prix d'Excellence díját. 2013-ban a CNN Travel Európa legjobb piacának nevezte. A világ tíz legjobb vásárcsarnoka között szerepel. A turisták körében kedveltebb kiskereskedelmi létesítmény a kezdetek óta fővárosi tulajdon és a BUDAPEST VÁSÁRCSARNOKAI Piacokat, Üzletközpontokat és Vásárcsarnokokat Üzemeltető Kft. (2021 előtt: Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága) kezelésében áll.

Híres látogatói

Évszázados fennállása alatt I. Ferenc József magyar király, II. Vilmos német császár uralkodók, Sigmund Freud, a pszichoanalízis atyja és Margaret Thatcher brit miniszterelnök is.

Torkos csütörtök. A Hamvazó szerdát követő nap. Torkos Csütörtökön – annak ellenére, hogy a húsvéti 40 napos böjt kezdetét jelentő Hamvazó Szerdát követően ünnepeljük – ismét szabad volt húst fogyasztani, sőt bizonyos területeken a csütörtöki torkoskodás "kötelező" volt, már csak a farsangi maradékok elfogyasztása céljából is. A nagyböjtöt egy napra felfüggesztették, a maradékok mellett zsíros ételeket és fánkot készítettek. Húsvétig az utolsó alkalom a kiadós étkezésre.

(Forrás: www.ezenanapon.hu; www.vilagnapok.hu; Wikipedia, Youtube; fotók: Google Képkereső)