Február 9-15-ig
Születésnaposok
Február 9.
1893. dr. Bitter Gyula, gyógynövénykutató, illóolajgyáros, a tihanyi levendulás alapítója. Ő gyártott elsőként illóolajat Magyarországon.
1922. Komlós János, újságíró, író, konferanszié, színigazgató, a magyar politikai kabaré egyik megújítója. Rózsa Ferenc-díjas, érdemes művész. Több újság hasábjain jelentek meg kritikái, szatirikus karcolatai.
1930. Keres Emil, kétszeres Kossuth-és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. Karrierje kezdetén a Budapesti Szikra Nyomda üzemi zenekarát vezette. Szinetár Miklós és Ungvári Tamás társaságában az első magyar musical színház alapítója, zenei vezetője volt. Több új magyar zenés dráma létrehozója, zenei szervezője, a Koldusopera, valamint az Egy szerelem három éjszakája és a Mélyvíz dirigense volt. A Magyar Állami Operaház igazgatója, majd főzeneigazgatója volt. Számos hazai és nemzetközi zenei versenyen vállalt zsűritagságot, illetve elnökséget. Mindhárom operáját – C'est la guerre (1961), Lysistraté (1962), Bűn és bűnhődés (1969) – bemutatták itthon és külföldi operaházakban is. 2005-ben kapta meg a A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, sokoldalú szakmai és közéleti tevékenysége, életműve elismeréseként.
1943. Kránitz Lajos, színész, szinkronszínész. A szomszédok című sorozatban 11 évig szerepelt, ő volt a "Sofőr" Taki bácsi barátja. Ismertebb filmszerepei: De kik azok a Lumniczer nővérek?, Legényanya, Szamárköhögés, Keménykalap és krumpliorr, Üvegtigris. Legismertebb szinkronhangjai: a Dallas sorozatban "Jockey" Ewing vagy a Halálos fegyverben Danny Glover magyar hangja.
1950. Koltay Gábor, filmrendező (István a király, Honfoglalás, Sacra Corona)
1962. Kesjár Csaba, autóversenyző. Gokartban kétszeres magyar bajnok volt, majd autóversenyzőként is jelentős sikereket ért el: többször nyert magyar, egyszer osztrák bajnokságot.
1972. Rózsa Norbert, olimpiai bajnok mellúszó. 1992-ben Barcelonában nyert ezüstérmet 100 és 200 méter mellúszásban. 1996-ban Atlantában olimpiai bajnok lett 200 méter mellen. Olimpiai sikerein kívül világbajnokságon és Európa-bajnokságon is sikerült győznie.
Február 10.
1912. Mányai Lajos, Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész. Jellemábrázoló erejével és szatirikus humorával érte el sikereit. (Ludas Matyi, Talpalatnyi föld)
1919. Bessenyei Ferenc, kétszeres Kossuth-díjas, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett színész, érdemes-és kiváló művész
1919. Komlós Juci, Jászai Mari-díjas színésznő, A nemzet Színésze, a Szomszédok sorozat Lenke nénije.
1925. Szirtes Ádám, Kossuth-, Jászai-és Balázs Béla-díjas színész, kiváló-és érdemes művész. Legismertebb filmjei: Talpalatnyi föld, Körhinta, A koppányi aga testamentuma
1926. Lehel György, Kossuth-díjas karmester
1928. Lénárd Judit, színész, televíziós bemondó, műsorvezető. A kezdetekkor a Delta című tudományos magazint vezette (később Kudlik Júlia vette át), mellette pedig mesélt is esténként a tévét néző gyerekeknek.
1947. Sebő Ferenc, Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató, a Nemzet Művésze. Eredeti szakmája szerint építészmérnök. A hazai hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója.
1960. Bátor Ferenc, basszus operaénekes. A Miskolci Nemzetközi Operafesztivál korábbi igazgatója, a Művészetek Palotája külkapcsolatokért felelős munkatársa.
1983. Bábel Klára, hárfaművész
Február 11.
1925. Jeszenszky Endre, táncos, koreográfus, balettmester, a dzsessztánc magyarországi műfajalapítója. A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével tüntetették ki.
1982. Vastag Csaba, Fonogram-díjas énekes. Színházi darabokban, musicalekben lépett fel, majd az X-Faktor első évadának győztese volt.
Február 12.
1903. Rideg Sándor, Kossuth-és Jászai Mari-díjas író. A stílusa mindmáig különleges és utánozhatatlan, a népmesei elemek és prolihumor jellemzi műveit.
1929. Gombos Katalin, színésznő, érdemes művész
1930. Soós Imre, színész. Már főiskolás korában filmezett. Igazi sikereket a filmszerepek - Körhinta, Lúdas Matyi - hoztak számára.
1976. Kecskés Karina, színésznő, filmszínésznő (Üvegtigris, Kalózok, Liliomfi
Február 13.
1865. Csók István, kétszeres Kossuth-díjas festő, kiváló művész. Művei közül kiemelkedik a kislányáról festett sorozata, az ún. Züzü-képek.
1907. Rajz János, Kossuth-és Jászai Mari-díjas színész, érdemes-és kiváló művész. Szállóigévé vált egyik leghíresebb mondata: "Az a szép ződ gyep. Az fog nekem nagyon hiányozni. Az. A gyep."
1932. Grétsy László, nyelvész, a nyelvtudományok kandidátusa. SZOT-, Ifjúsági és Nemzetközi Társadalomtudományi Díjas Kiváló Népművelő
1945. Földes László (Hobo), Kossuth-díjas zenész, író, színész (Kopasz kutya)
Február 15.
1939. Deseő Csaba, hegedű-és brácsaművész, jazz zenész
1951. Richter József, Kossuth-és Jászai Mari-díjas artista, a Magyar Nemzeti Cirkusz alapítója, érdemes művész. 2012. és 2015. között a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója.
1962. Zoltán Erika, énekesnő. Már 4 éves korában (1966) eldöntötte, hogy énekesnő akar lenni, és ettől semmi nem tántoríthatta el. Zongorázni tanult, és dzsesszbalett órákra járt. Az érettségi után éjszakai bárokban énekelt és táncolt. 1984-ben a Balatonnál találkozott Pásztor Lászlóval, a Neoton Família együttes tagjával, aki elindította a zenei pályán.
(Forrás: www.mainapon.hu; www.wikipdia; Youtube; fotók: Google képkereső)